Noha tíz, tizenöt éve a mozilátogatók mintegy tíz százaléka váltott jegyet magyar filmre, mára csupán a kultúrafogyasztók egy-két százaléka ül be hazai gyártású mozira. Mégsem jelenthető ki általánosan, hogy az utóbbi időben nem néznek hazai gyártású filmeket, már csak azért sem, mert az elmúlt öt évben a korábbiakhoz képest lényegesen csökkent a hazai filmek száma, és az is tény, hogy a mozilátogatás drasztikus eséséhez képest aránylag nincs rossz helyzetben a magyar film nézettsége.
Török Ferenc Moszkva tér című art house filmjét 2001-ben több mint százezren látták, ma a közönségnek szánt, sokkal több kópiával vetített Coming out, Orosz Dénes filmje produkál hasonló nézettséget, a Herczeg Attila által rendezett Megdönteni Hajnal Tímeát nézőszáma pedig százötvenezer fő felett van már.
Ismert, hogy elsősorban az internetes letöltések miatt az elmúlt öt-tíz évben drasztikusan csökkent a mozilátogatók száma, ezért is nehéz azt kijelenteni, hogy a magyar film iránti érdeklődés visszaesett volna.
A magyar film nincs rossz helyzetben a premierfilmek összességét tekintve – állítja Angelusz Iván producer, a Katapult Film ügyvezető igazgatója. „Arányait tekintve a külföldi gyártású filmek látogatottsága jobban csökkent a mozilátogatás visszaesésével, mint a hazai. Ideiglenesen szünetelt a magyar filmek gyártása és csak az elmúlt másfél, két év alatt forog újra magyar film, de még így is kevesebb mint a fele készül el mint a korábbi években, igaz hogy sokkal elfogadhatóbb költségvetésekből” – mondta Angelusz.
Elmondta azt is, hogy ha manapság egy art house vagy művészfilmet tizenöt-húszezer ember megnéz a mozikban, már sikeresnek mondható. Mundruczó Kornél Fehér isten című munkájának látogatottsága ennek dupláját is meghaladta már, ez a film tehát bizonyítja, hogy vissza lehet hívni a magyar filmre a nézőket, valamint azt is, hogy a művészfilmek is lehetnek nézettek. Az említett filmen természetesen nagyon sokat lendített a fesztiválsiker: Cannes-ban az Un Certain Regard szekció fődíját kapta a mozi. Évekkel ezelőtt, 2006- ban Hajdú Szabolcs Fehér tenyér című munkája produkált hasonló nézőszámot.
Részben az illegális letöltések elterjedése okozza a mozilátogatás népszerűségvesztését, de úgy tudjuk, hogy a hazai filmek piaci részesedése tíz-tizenöt évvel ezelőtt tíz százalék volt, ma az egy év alatt moziba látogatók csupán egy-két százaléka vált jegyet magyar filmre. A hatvanas, hetvenes években ez az arány lényegesen magasabb volt, akkor a moziba járók harminc-ötven százaléka a hazai rendezők filmjeire volt kíváncsi.
Bálint Péter, az UIP Dunafilm ügyvezető igazgatója szerint akkoriban a hazai film fel tudta vállalni a társadalmi problémákat, rólunk szólt, míg manapság többnyire fikciós filmek születnek. „Ma nincs igazán nimbusza a színészeknek, egyre kevesebb a húzó név, akire beülnek a filmszeretők a moziba, akkortájt a színész sztár volt. Ez természetesen összefügg a televíziós térvesztésével is, hiszen az emberek ma csak a színházból ismerhetik meg a színészeket” – mondta.
Angelusz Iván azt is hozzátette, hogy a hetvenes években kulturális belépő volt a hazai filmek ismerete, nem volt ritka, hogy akár százezer ember is megnéz egy művészfilmet.
„A mozizás általános visszaesése az elmúlt másfél évben megszűnt, sőt jó irányba fordult, ennek okát azonban nem tudjuk. Mint ahogy az sem magyarázható a gazdasági válsággal, hogy leszoktak a mozijárásról a nézők, hiszen egyes felmérések szerint az egyetlen kulturális ó szórakoztatás, amire nem hat egyértelműen a válság, az a mozi. Részben a mozi hangulatjavító szerepe indokolhatja ezt” – fogalmazott Angelusz. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az illegális filmletöltéseket állami eszközzel szabályozni kéne. Nem kérdés az sem, hogy nem érdemes a művészfilm és a közönségfilm között nézettségharcot indítani, hiszen az előbbi a fesztiváljárással hozhatja meg a kívánt sikereket, hovatovább az országimázs szempontjából is meghatározó jelentősége van.
Az általános közérdeklődésre számot tartó filmek készítése azonban eszköz arra, hogy a hazai filmek iránti igény ismét megnövekedjen: Pálfi György jövőre forgatandó Toldi című munkája, mely Arany János művét akciófilm-szerűen viszi filmvászonra, egyebek mellett ilyen kezdeményezés.
