Neves magyar kortárs festők, például Nádler István, Fehér László, Váli Dezső műveit állította ki a szegedi Regionális Összművészeti Központ: a szeptember 5-ig megtekinthető, Válogatás a Varsányi-gyűjtemény kortárs anyagából című tárlat egy még formálódó magángyűjteményről készült „pillanatfelvétel” – mondta lapunknak a központ művészeti vezetője, Nátyi Róbert. Szintén szeptember 5-ig látogatható az intézmény másik tárlata is, amelyen Anna Margit életművének keresztmetszete ismerhető meg.
Fehér László Buszmegálló című munkája is a kiállításon (Forrás: Reök)
Válogatás a Varsányi-gyűjtemény kortárs anyagából címmel látható kiállítás Szegeden, a Reök-palotában (Regionális Összművészeti Központ). A magánkollekcióból összeállított tárlatról Nátyi Róbert művészettörténész, az intézmény művészeti vezetője lapunknak elmondta: a Reök elkötelezett az ilyen gyűjtemények bemutatása iránt, több hasonló tárlatot is rendeztek már az elmúlt években.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy két dolgot jelez a címadás. „Egyrészt azt, hogy van a kortárs alkotások mellett klasszikus anyag is a kollekcióban, másrészt pedig azt, hogy ez válogatás egy még alakuló gyűjteményből” – mutatott rá. Hiszen, mint hozzátette, másokhoz hasonlóan előbb a régebbi mestereket vásárolta a gyűjtő, a szegedi Varsányi Zoltán, aztán a kortársakat. A kollekcióban a befutott alkotók, így például Nádler István, Fehér László, Váli Dezső, Szurcsik József vagy Tóth Ernő művei is ott vannak, vagy a már elhunyt Schéner Mihály alkotásai. „Megegyeztünk a tulajdonossal, hogy most csak olyanokat mutatunk be, amelyek élő művészek festményei, az egyetlen kivétel Schéner, művészi kvalitásai miatt” – részletezte Nátyi Róbert. Azt is elmondta, ahogy a tárlatra, úgy magára a gyűjteményre is inkább az erőteljes narratívára épülő, figuratív festmények a jellemzők, de van néhány geometrikus absztrakt alkotás is. „Úgy gondolom, hogy ez utóbbiak csak kalandozást jelentenek a gyűjtőnek, és inkább a figuratív stílus áll közelebb a szívéhez. Ez érvényes a plasztikákra is, amelyek közül szintén látható néhány a tárlaton” – tette hozzá.
A kiállítás – amelyhez kis katalógus is készült – rendezési elve az volt, hogy a kollekcióhoz hasonlóan a gyűjtő személyes kedvenceire essen nagyobb hangsúly, például Fehér László, Kopasz Tamás, Schéner vagy Kéri László műveire, mellettük vannak olyan festők, akiktől csak „mutatóban” van néhány kép. Előbbiek egy-egy külön termet kaptak a kiállításon, a közös termekben a stilárisan összekapcsolható művészek képei láthatók, az absztrakt alkotások pedig külön szekcióban vannak – részletezte Nátyi Róbert.
Azt is elmondta, örvendetesnek tartja, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben elképesztő értékű magángyűjtemények keletkeztek kortárs magyar művekből. „A múzeumoknak nyilván nehéz versenyezniük ezzel, azt vallom, hogy együtt kell működniük a magángyűjtőkkel” – hangsúlyozta. Ami pedig magát a Varsányi-gyűjteményt illeti, kérdésünkre Nátyi Róbert rámutatott, hogy ez még formálódó kollekció. Véleménye szerint a „csapásirányok” már láthatók, a gyűjtő konkrét elképzelésekkel rendelkezik arról, hogy mit szeret a kortárs magyar festészetben. „Így a kiállításunk voltaképpen látlelet, pillanatfelvétel a gyűjtemény állásáról” – tette hozzá.Nemcsak ezt a tárlatot nézhetik meg a Reökbe látogatók, de Anna Margit műveit is megismerhetik. A művészeti vezető elmondta: a szabadtéri játékok közönségének képzőművészeti élményt is szerettek volna nyújtani, ezért döntöttek két, párhuzamos kiállítás rendezéséről.
Az Anna Margit-tárlat az Erdész Galériával valósult meg, három teremben mintegy harminc festménnyel. A holokauszt idején megölt Ámos Imre festőművész feleségének életművéből afféle keresztmetszetet mutatnak be, a harmincas évektől a késői évek alkotásaiig. Így a kezdeti korszakának színesebb világát, a második világháború alatti elkomorulás, majd az özvegység, a magány időszakának groteszk, helyenként démoni hangulatú műveit is láthatják az érdeklődők.
