A Nyócker és a Zuhanórepülés után továbbra is a budapesti alvilág izgatta Novák Erik filmrendezőt – a piti gengszterektől a fehérgalléros bűnözőkig – a Fekete leves készítésekor. Az állami támogatás nélkül készült filmet korosztálytól függetlenül mindenki szereti, a rendező szerint pedig az egyik legkedvezőbb kritika a munkájáról az, hogy nagyon pontos képet fest a maffiózó rétegről.
A legfőbb cél az volt, hogy a moziban valós képet fessenek budapesti alvilágról. Sikerült (Forrás: Facebook)
Nem tervezett vígjátékot készíteni Novák Erik filmrendező a Fekete leves című, a mozikban néhány hete futó gengszterfilmből, de mint lapunknak elmondta, az improvizációra épülő párbeszéd a mozi műfaját is meghatározta. Egyes kritikák szerint éppen ez teszi egyedivé Novák akcióvígjátékát, vagyis, hogy nem előre megírt szövegkönyv alapján dolgozott a részben civilekből, részben profikból álló szereplőgárda.
A film története szerint a sokmilliós pókeradósságba keveredett DJ tippet kap, hogy mászhat ki a zűrből: csupán egy páncélautót kell megszerezni. Az akcióhoz az éppen diliházban pihenő haverját és annak ápoltbarátait szervezi be. A tálcán kínált bombabiztos terv aztán káoszt és vérfürdőt hoz magával.
Novákot az érdekelte, hogy a Nyócker című animációs munka és a Zuhanórepülés után mit hozhat még ki a pitiáner maffiózók és a fehérgalléros bűnözők világából, és egyáltalán milyen szálak fűzik össze az említett szélsőségeket. „A színészek mellett olyan embereket válogattam a filmbe, akik pontosan ismerik és értik az éjszakai élet nyelvezetét, játszmáit. Így került a filmbe a maffiafőnököt formázó Vágvölgyi B. András író vagy Perjés Zoltán rádiós, DJ is. A szereplők mindegyikét saját keresztnevén hívjuk a filmben, ezzel is az improvizatív jelleget próbáltuk erősíteni” – magyarázta.
Mint elmondta, az érdekelte, miként tudnak fillérekből, állami támogatás nélkül közönségbarát, élvezhető gengszterfilmet készíteni. „Már az alapötlet erősnek bizonyult ahhoz, hogy baráti és ismerősi tőkénket felhasználva összejöjjön az a szakembergárda, amely lelkesedésből végigcsinálja a forgatást. Független filmet szerettünk volna létrehozni, a filmalaphoz ezzel az ötlettel nem is akartunk pályázni. Olyan történetet akartunk, amely néhány elmebeteg útját mutatja meg válság- és krízishelyzetekben, miközben képet ad az alvilágról” – tette hozzá.
A rendező úgy látja, a közönség korosztálytól és helytől függetlenül érdeklődéssel fogadja a néhány hete mozikban lévő filmet, a szakmai kritikát a vetítés elején ötven-ötven százalékban kiegyenlítettnek találta, mostanra inkább az elismerő kritikák felé billent a mérleg. Érdeklődésünkre, hogy egyesek túlságosan hímsoviniszta mozinak találják a Fekete levest, Novák azt mondta: ez tény, de nem cél volt, azonban ez a társadalmi közeg megkívánta, hogy ilyen legyen a munka. A legfőbb cél az volt, hogy ne mű, hanem valós képet fessen a szóban forgó társadalmi rétegről, hanem precízen adja vissza a valóságot, miközben annak humorosabb oldalát is megtalálja. További terveiről a rendező egyelőre nem beszélt, így azt sem tudtuk meg kimerítette–e a gengszterkultúrát, mint mondta, egyelőre a Fekete leves útját kívánja végigkísérni.
