Zágrábnak is le kell zárnia a határait - vélekedett egy horvát politikus

A politikus a migránsválságról és Horvátország migrációs politikájáról, valamint a következő hónapok terveiről beszélt a szombat esti híradóban. „Horvátországnak nagyon erőteljesen fel kell lépni, akkor is, ha az új parlamenti többség még nem foglalt állást a migráns-ügyben” - mondta, majd hozzátette, hogy a leköszönő baloldali kormány nem volt túl hatékony a migránsválság kezelésében, és összeveszett az összes szomszéd országgal. 

„Látjuk, hogy Szlovénia kerítést épít. Ha nekünk is meg kell védenünk határainkat, gondolkodnunk kell valamilyen akadály felállításában. Erre van lehetőségünk, ezt meg tudjuk csinálni” - húzta alá. Hozzátette: Horvátország nem lehet és nem is lesz gyűjtőközpont. 

Kovac úgy véli, hogy Európának közös megoldásra lesz szüksége migráns-ügyben, és ehhez minden országnak csatlakoznia kell. 

Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Vecernji List horvát napilap hét végi számában megjelent interjújában szintén beszélt arról, hogy Horvátországnak szigorúbban kell ellenőriznie a határait. „Erre különböző lehetőségek vannak, beleértve a hadsereg kivezénylését is a határra” - mondta.

Az államfő szerint Horvátország nagy hibát követett el, amikor nem egyeztetett szomszédaival. „Közös átengedési politikát kellett volna kidolgozni” - hangsúlyozta, majd hozzáfűzte, a horvát kormány mindössze annyit tett, hogy a problémát áttolta a szomszédokra.

Elutasították a német kormánypártok Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter felvetését a menekültválság kezelésére szolgáló különadó bevezetéséről, és világossá tették, hogy Németországban nem lesz ilyen adó. Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) unió politikusa egy szombati interjúban vetette fel, hogy szükség esetén az üzemanyagra valamennyi európai uniós tagországban kivetendő különadó révén kellene fedezni a menekültválság költségeit. 

A német kormány nem vezet be ilyen adót - ezt még aznap, alig néhány órával az interjú megjelenése után közölte a CDU egyik alelnöke, Julia Klöckner, miután telefonon egyeztetett Angela Merkellel és a pénzügyminiszterrel.

Julia Klöckner - aki a CDU miniszterelnök-jelöltje a márciusi helyi törvényhozási választásra készülő Rajna-vidék-Pfalz tartományban - nemcsak elutasította, hanem éles szavakkal bírálta Wolfgang Schäuble felvetését. Elfogadhatatlan, hogy bárki is a „német ingázókkal fizettesse ki a számlát” a menekültek befogadásáért - mondta.

A CDU több más vezető politikusa is elvetette a pénzügyminiszter javaslatát.

Az Európai Unió nagy gazdasági szereplői számára kifejezetten fontos a schengeni rendszer fennmaradása, és rendelkeznek is olyan érdekérvényesítő képességgel, amellyel megakadályozhatják az EU bukását - vélekedett Tóth Norbert nemzetközi jogász. A szakértő az M1-en kifejtette: az unió egyik célja a belső határok nélküli térség kialakítása. Ugyanakkor a tagállamok 2015-ben tizenkilenc alkalommal kérték a belső határellenőrzés visszaállítását, míg korábban csak rendkívüli események - a pápa látogatása, nemzetközi konferenciák - idejére, évente három-négy alkalommal vezettek be ellenőrzést. Az idén januárban már három alkalommal három ország jelezte, hogy a határzárat vissza kívánja állítani ideiglenes jelleggel, vagy meghosszabbítaná rendkívüli helyzet miatt - tette hozzá.

A szakember rámutatott: az unió legnagyobb vívmánya a béke, a tagországok nem vívnak háborút, csak szabályozott kereteken belül versenyeznek, azonban az európai integráció megszűnését megérezné a kontinens. Jelezte: a határellenőrzések visszaállítása több szempontból is hátrányos lenne a nemzetállamok számára: Egyebek mellett sokkal nehezebb lenne a határ menti munkavállalás, a határon vesztegelő kamionok pedig óránként ötvenöt eurós veszteséget szenvednének el.

Tóth Norbert úgy fogalmazott: ha csak a politikusokon múlna, megbukna a schengeni rendszer.

Rob Wainwright, az Európai Unió rendőri együttműködési szervezetének igazgatója - aki korábban a brit elhárításnál (MI5) a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni ügyosztályt vezette - a The Independent on Sunday című liberális vasárnapi brit lapnak elmondta: az európai embercsempészet kiterjedtsége ma már megközelíti a kábítószer-kereskedelemét.

Wainwright szerint az Europol 1500 menedékkérő, menekült és gazdasági migráns kikérdezéséből arra a következtetésre jutott, hogy a konfliktusövezetekből Európa felé útra kelők kilencven százaléka fizetett szervezett bűnözői csoportoknak, fejenként átlagosan három-hatezer dollárt.

Mivel az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslései szerint tavaly több mint egymillióan indultak Európába, ebből „egyszerű számtani művelettel” kikövetkeztethető, hogy a szervezett embercsempész bandáknak három-hatmilliárd dollár bevételük származhatott a menekülthullámból - mondta az interjúban az Europol vezetője.

Hozzátette: az embercsempészetre épült bűnözői hálózatok ma már a Szaharától délre fekvő országoktól Skandináviáig terjednek, több tízezer ember részvételével. Wainwright szerint az Europol csak tavaly tízezer-hétszáz gyanúsítottat azonosított.

Az Europol vezetője szerint egy-egy menekült akár több különböző bandának is kénytelen fizetni. Sokan, akik például Szíriából indulnak Európa felé, már azért is fizetnek, hogy a biztonsági szolgálatok figyelmének felkeltése nélkül elhagyhassák az országot, utána esetleg hamis iratokat vásárolnak Törökországban, ezután pedig a Görögország felé vezető, gumicsónakokon megtett veszélyes tengeri útért is kénytelenek pénzt kiadni.

Wainwright szerint az is egyre költségesebbé teszi a migránsok számára az utazást, hogy Magyarország és számos más európai ország kerítésekkel zárja le határait.

Ha az idén is egy millió ember akar Európába jönni, akkor az embercsempészek szolgáltatásai iránti „természetes igény” hosszú távra megalapozza ennek a bűnözői szektornak a növekedési modelljét - vélte az Europol vezetője.

Rob Wainwright szerint épp ezért kulcsfontosságú a görög hatóságok ellátása az érkező migránsok hatékony biztonsági szűréséhez szükséges technológiával, szakemberállománnyal és egyéb erőforrásokkal.