Washington újabb kettős játszmája

John Kerry és Vang Ji: Peking nem változtat Washington kedvéért az Észak-Korea-politikáján (Fotó: Reuters - Andy Wong)

Bár Washington és Peking egyetértenek abban, hogy Észak-Korea február 6-i vitatott kísérleti hidrogénbomba-robbantása határozott nemzetközi válaszlépéseket kíván, a módszerek tekintetében nem teljes az összhang a két nagyhatalom között. John Kerry amerikai külügyminiszter tegnap kínai kollégájával, Vang Jivel folytatott tárgyalásokat Pekingben azzal a céllal, hogy a kínai kormány támogatását kérje Észak-Korea atomrobbantása miatti megbüntetéséhez. Phenjan nukleáris programjával kapcsolatban Kerry a korábban is már hangoztatott washingtoni álláspontot ismételte meg. A programot a globális biztonságot fenyegető kihívásnak és az Egyesült Államok biztonságát érintő egyik legfontosabb ügynek nevezte. Mint mondta, Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor „akciói meggondolatlanok és veszélyesek. Nem az a lényeg, most sikerült-e hidrogénbombát robbantania, hanem az, hogy dolgozik rajta, és próbálkozik”.

A tárgyalást követő sajtótájékoztatón a felek elmondták: egyetértenek abban, hogy az észak-koreai hidrogénbomba-kísérlet ügyét az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kell vinni, és újabb elítélő határozatban kell fellépniük a kelet-ázsiai rezsim atomprogramja ellen. A dokumentum megszövegezésében, a szankciók erősségében egyelőre azonban nincs egyetértés a keményebb fellépést szorgalmazó Egyesült Államok és az ENSZ állandó tagjaként ugyancsak vétójoggal rendelkező Kína között. Észak-Korea legnagyobb kereskedelmi partnereként és legfőbb szövetségeseként számon tartott Peking ugyanis úgy vélekedik, Phenjan sarokba szorítása nem hozna kedvező eredményt, a katonai fenyegetés helyett inkább a Phenjan és Washington közötti párbeszéd lenne célravezető. „A szankciók nem lehetnek öncélúak” – nyomatékosította Vang Ji, válaszul amerikai kollégájának azon felvetésére, hogy Peking korlátozza kereskedelmét Phenjannal.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség a pekingi látogatással, illetve a Phenjanra nehezedő nyomás fokozását célzó amerikai szándékkal kapcsolatban úgy vélte, észszerűtlen azt várni, hogy Észak-Korea egyedül Kína nyomására felhagy atomprogramjával, miközben az Egyesült Államok hidegháborús mentalitással közelít hozzá. A cikk megállapítja, Peking és Phenjan kapcsolatában nem úgy mennek a dolgok, hogy utóbbi az előbbi tanácsait követi.

Vang Jivel folytatott tárgyalásán Kerry arról is beszélt, hogy a dél-kínai-tengeri nézeteltérések, területi viták tisztázásában, az ottani feszültség csökkentésében szintén előrelépésre lenne szükség. Washington ugyanis rossz szemmel nézi, hogy Kína több, a felügyelete alá tartozó, vitatott hovatartozású zátonyt feltöltött és gyakorlatilag szigetté változtatott, s ezeken a területeken infrastruktúrát, köztük leszállópályákat épített, és katonai védelemmel látta el őket.

A kínai Global Times című napilap keddi összeállításában egyrészt bírálta Washington megosztó stratégiáját a térségben, a „színfalak mögötti manipulációit”, amelyekből – mint fogalmaz – egyes országok igyekeznek hasznot húzni. Ugyanakkor megállapítja azt is, hogy bár természetes, hogy a „Kína perifériáján” található országok igyekeznek megerősíteni viszonyukat az Egyesült Államokkal, ha azonban Washington egyfajta védelmi erődöt kívánna belőlük alkotni, nehéz helyzetben fogja találni magát.

Az amerikai külügyminiszter Kína előtt Laoszban és Kambodzsában tárgyalt. John Kerry délkelet-ázsiai körútján arra próbálta rávenni vendéglátóit, amelyek tagjai a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségének, hogy azok alkossanak egységes frontot Peking ellen a dél-kínai-tengeri szigetvita kapcsán a szervezet február közepén esedékes kaliforniai csúcstalálkozóján.