Az amerikai igazságügyi minisztérium hétfőn eljuttatta az illetékes fellebviteli bírósághoz a szövetségi kormány fellebbezését, s abban "az elnöki hatalom jogszerű gyakorlásának" nevezte Donald Trump elnök tíz napja kiadott, azóta felfüggesztett rendeletét, amely beutazási tilalmat vezetett be hét, többségében muszlim lakosságú ország állampolgáraira vonatkozóan.
A belbiztonsági miniszter szerint a rendeletre szükség van, de túl gyorsan vezették be
A beutazások szigorításáról szóló elnöki rendelet jó és szükséges, de túl gyorsan vezették be - mondta kedden egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson John Kelly amerikai belbiztonsági miniszter. Kelly miniszteri beiktatása óta először adott számot tevékenységéről a képviselőház belbiztonsággal foglalkozó bizottsága előtt. A keddi meghallgatáson védelmébe vette a beutazások szigorításáról szóló elnöki rendeletet, de szerinte a kormányzatnak több időt kellett volna szánnia a kongresszus tájékoztatására, mielőtt életbe lépteti a rendeletet."Az elképzelés az volt, hogy nagyon gyorsan cselekszünk, és így azok, akik azért utaznának be, hogy ártsanak nekünk, nem használhatják ki a rendelet bevezetéséig rendelkezésre álló időt" - fogalmazott a miniszter. Kelly erőteljesen védelmébe vette az elnöki rendeletet, amely szerinte nem muszlimok kitiltására vonatkozik, ahogyan azt bírálói állítják. Hangsúlyozta, hogy csak átmeneti tilalomról van szó azon országokból érkező migránsok és látogatók számára, amelyekről az Egyesült Államoknak egyelőre nincsenek pontos információi. A miniszter mindazonáltal magára vállalta a felelősséget a rendelet kiadása után kialakult káoszért. "Visszagondolva, ma biztosan több időt szánnék a kongresszus tájékoztatására, mint ahogyan ezt a jövőben meg is teszem majd" - szögezte le.
Michael McCaul texasi republikánus politikus, a képviselőházi bizottság elnöke szintén kiállt a rendelet mellett, de fontosnak tartotta hozzátenni: "Megtapsolom, hogy ilyen gyorsan korrigálták mindazt, amit én hibának vélek".
Közben a The Washington Post bocsánatot kért, mert egyik cikkében azt állította, hogy az elnöki rendelet kibocsátása utáni napon Steve Bannon, Trump elnök főtanácsadója látogatást tett Kellynél, hogy arra kérje őt, segítsen a rendelet gördülékeny lebonyolításában. Mint kiderült, ilyen találkozó nem volt, a lap elnézést kért, hogy nem kérdezte meg az érintetteket az állítólagosan bennfentesektől származó információról.
A San Franciscó-i fellebbviteli bíróság a hét végén megtagadta a kormányzatnak azt a kérését, hogy azonnal helyezzék hatályon kívül James Robart seattle-i bírónak a beutazási tilalmat felfüggesztő múlt pénteki ítéletét. Ugyanakkor jelezte: várja az elnöki rendelet ellen panaszt tevő Washington és Minnesota szövetségi tagállamok, illetve a szövetségi kormány jogi érveit az ügyben. A kormány beadványa szerint "elhibázott" és "eltúlzott mértékű" volt a seattle-i bíró döntése, hogy az Egyesült Államok teljes területére vonatkozóan felfüggesztette az elnöki rendelet hatályát. Az igazságügyi tárca helyi idő szerint hétfő este 6-ig juttathatta el beadványát a bíróságra, s a felek képviselői a kedd délutánra kitűzött meghallgatáson szóban is kifejthetik majd álláspontjukat. Egyelőre nem világos, hogy a törvényszék mikor hoz döntést az Egyesült Államok egészét izgalomban tartó ügyben, de a vesztes félnek lehetősége lesz a legfelső bíróságig elvinni az ügyet.
Donald Trump szerint bírálói kettős mércét alkalmaznak
Donald Trump szerint kormányzatát kettős mérce alapján ítélik meg bírálói, és ezért támadják őt, amiért normalizálni akarja a viszonyt Oroszországgal.
Az elnök kedd reggeli Twitter-bejegyzésében hangsúlyozta, hogy elnökségét kettős mércével mérik: őt bírálják az Oroszországhoz fűződő viszony javítása miatt, miközben elődje, Barack Obama megállapodást kötött Iránnal, Amerika ellenségével.
"Nem ismerem Putyint, nincsenek üzleti megállapodásaim Oroszországban, és a gyűlölködők megbolondultak, Obama viszont megállapodást köthet Iránnal, a terror közepette, az nem probléma!" - írta bejegyzésében Donald Trump.
Az elnök ezzel a 2015 végén Iránnal aláírt többhatalmi egyezményre célzott, amelyet Barack Obama akkori elnök segített tető alá hozni.
Az elnök délelőtt a Fehér Házban - megyei seriffekkel tartott megbeszélésén - leszögezte: hihetetlen, hogy kormányzatának bíróságon kell küzdenie azért, hogy érvényt szerezzen a menekültekre és a bevándorlásra vonatkozó elnöki rendeletének.
Megígérte, hogy a jogi kereteken belül a végsőkig harcolni fog az átmenetileg felfüggesztett beutazási elnöki rendeletért. Hangsúlyozta, hogy több amerikai támogatja őt, mint ahányan tüntetnek a rendelet ellen, és megismételte, mindent megtesz annak érdekében, hogy az Egyesült Államok biztonságban legyen.
"A józan ész ezt diktálja" - fogalmazott. Hozzátette: néhányan "ártó szándékkal" megpróbálják "a hatalom egy részét elorozni".
Közben két republikánus szenátor, Tom Cotton arkansasi és David Perdue georgiai politikus arra készül, hogy olyan tervezetet terjesszen a kongresszus elé, amely a legális bevándorlást is jelentős mértékben korlátozná. Erről Tom Cotton beszélt az MSNBC televíziónak adott interjújában.
A készülő javaslat szerint az eddigi évi egymillió zöldkártya helyett csak 500 ezret adnának ki. A szenátor szerint a korlátozás nem érintené a munkavállalói engedéllyel érkezőket, és így a magasan képzett szakemberek változatlanul bevándorolhatnának az Egyesült Államokba.
Donald Trump január 27-én azonnali hatállyal 90 napra megtiltotta hét, muzulmán többségű ország - Szíria, Irak, Irán, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen - állampolgárainak beutazását, határozatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra befagyasztotta a teljes amerikai menekültbefogadási programot. Rendelete bírálatok özönét váltotta ki az érintett muzulmán országok és a nyugati szövetségesek részéről, amerikai jogvédő csoportok pedig tömegesen igyekeztek jogsegélyt nyújtani a szerintük alkotmányellenes tilalom által sújtott személyeknek, és politikusoknál közbenjárni érdekükben.
Robart bíró felfüggesztő hatályú döntése, valamint az amerikai külügyminisztérium és a belbiztonsági tárca azt megerősítő nyilatkozata óta ugyanúgy zajlik az utazók beléptetése, mint Trump rendelete előtt. Az érvényes vízummal rendelkezők újra beutazhatnak az Egyesült Államokba, és a ki tudja meddig tartó lehetőséggel nagy számban élnek azok, akiket az elnöki rendelet miatt érvényes papírjaik ellenére sem engedtek felszállni az Amerikába tartó járatokra.
Washington és Minnesota szövetségi államok bírósági beadványa szerint újra elszabadulna a káosz, ha a fellebbviteli bíróság visszaállítaná Trump beutazási tilalmát. Álláspontjukat olyan számítástechnikai óriásvállalatok is osztják, mint az Apple, a Google és az Uber, amelyek vasárnap késő este juttatták el érvelésüket a bíróságnak. A cégek ebben egyebek mellett arra hivatkoztak, hogy a beutazási tilalom megkárosítja őket, mert nehezíti az új alkalmazottak felvételét.
Beadványukhoz hétfőn váratlanul csatlakozott az Elon Musk által birtokolt két technológiai óriáscég, a Tesla és a SpaceX is. Musk tavaly decemberben beleegyezett, hogy csatlakozik Trump elnök üzleti tanácsadó testületéhez, és korábban amellett állt ki, hogy a felmerülő kérdéseket közvetlenül az elnökkel kell megvitatni.
Trump segítene Mexikónak a drogkartellek elleni harcban
Trump elnök a hétvégén a Fox televíziónak adott interjút, ennek második részét a republikánusokhoz közelálló televízió hétfő este sugározta. Az első rész vasárnap délután, a Super Bowl amerikaifoci-meccs előtt került adásba.
Az interjúban Trump elnök Mexikóról, az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményről (NAFTA) és az amerikai, úgynevezett "menedékvárosokról" beszélt. Donald Trump megerősítette korábbi álláspontját, miszerint Enrique Pena Nieto mexikói elnöknek "vannak gondjai" a drogkartellekkel és szüksége lehet az Egyesült Államok segítségére. Az elnök ezzel visszautalt a mexikói elnökkel folytatott múlt heti telefonbeszélgetésére, amelyben azt közölte vele, hogy ha Mexikó nem képes megbirkózni a drogkartellekkel, akkor Washington csapatokat küld déli szomszédjához, mert ezek a bandák "megmérgezik a fiatalokat" az Egyesült Államokban és szerte a világon. Trump azt hangoztatta, hogy a mexikói elnök "nagyon jó ember" és kettejük viszonya szintén "nagyon jó". A Mexikóval és Kanadával kötött Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményről úgy fogalmazott, hogy kormánya mindenképpen felülvizsgálja, mert - mint mondta - a kereskedelem jelenleg szabadkereskedelem, de ő korrekt kereskedelmet is akar.
"Nevetséges" a Kaliforniát menedékállammá nyilvánító kezdeményezés
Trump bírálta a kaliforniai képviselők azon törekvését, hogy egész Kalifornia államot "menedékállamnak" nyilvánítassák. Az elnök "nevetségesnek" mondta a kezdeményezést, és ismét leszögezte, hogy a "menedékvárosok" rendkívül sok problémával és erős bűnözéssel küzdenek. "Bizonyosan szembeszállunk a menedékvárosokkal is, hát még a menedékállamokkal" - figyelmeztetett. Trump egyik első elnöki rendeletében kilátásba helyezte a szövetségi támogatás megvonását ezektől a városoktól, amelyek menedéket nyújtanak illegális bevándorlóknak.
Közben hétfőn New York állam képviselőháza - demokrata párti politikusok kezdeményezésére és a republikánusok kifogásai ellenére - megszavazta, hogy New York állam egésze legyen "menedékállam", vagyis olyan szövetségi állam, ahol szívesen látják az illegális menekülteket. Francisco Moya, demokrata párti képviselő a voksolás utáni sajtókonferencián azt mondta: "a határon építendő falra mi a saját falunkkal válaszolunk, amely a mi államunkban mindig is alapértéknek számító különbözőséget és elfogadást védelmezi". A törvényjavaslat értelmében az állami és helyi rendőrök nem tartóztathatnak le valakit azért, mert azt gyanítják róla, hogy illegális bevándorló, és megtiltanák az állami és a helyi rendfenntartó erőknek, hogy végrehajtsák a szövetségi bevándorlási törvényeket. A törvényjavaslatot azonban még New York állam szenátusának is meg kell szavaznia ahhoz, hogy törvényerőre emelkedjen.
John F. Kennedy Bátorság Érdeméremre jelölték a Trump által felmentett Sally Yatest
Hétfőn délután Jackie Speier kaliforniai demokrata párti képviselő bejelentette, hogy a John F. Kennedy Bátorság Érdeméremre jelölte Sally Yatest. Yates az az ügyvezető igazságügyi miniszter, akit Donald Trump a múlt héten azonnali hatállyal felmentett, mert nem volt hajlandó kiállni a bevándorlásról szóló elnöki rendelet mellett, és a minisztérium munkatársainak megtiltotta ezt. A John F. Kennedy Bátorság Érdemérmet 1989-ben hozták létre a Kennedy-család tagjai, hogy emléket állítsanak John F. Kennedy elnöknek, aki a politikai bátorságot tartotta az egyik legfőbb erénynek.
Az interjúban Trump kitért Barack Obama volt elnökre is, és azt mondta: bár nem tudja, hogy elődje ezt elismeri-e nyilvánosan, de szerinte kedveli őt. Elismerte, hogy mindketten "gonoszak" voltak egymáshoz a választási kampányban, de kifejtette, hogy ez már a múlté. "Szörnyűséges dolgokat mondtunk egymásról, és aztán (a beiktatás napján) beültünk egymás mellé a kocsiba, együtt gördültünk végig a Pennsylvania sugárúton, és az egészről egyetlen szó sem esett. Elképesztő dolog a politika" - fogalmazott Donald Trump.
