Külföld
Vucicnak abszolút többsége lesz az előzetes eredmények szerint
Horvát lap: Seselj valójában segít a szerb kormányfőnek
A RIK hétfő délelőtti sajtótájékoztatóján az adatok 97,46 százalékának feldolgozását követően közölte, hogy a legtöbb szavazatot (48,25 százalék) a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg, ami a becslések szerint 131 mandátumot jelent majd, azaz egyedül is többsége lesz a 250 fős szerbiai parlamentben. A második helyen a SNS eddigi baloldali koalíciós partnere, az Ivica Dacic vezette Szerbiai Szocialista Párt (SPS) végzett 11,01 százalékkal. A korábbi becsléseket is felülmúlva, a voksok 8,05 százalékát szerezte meg az ultranacionalista Szerb Radikális Párt (SRS).
A választási bizottság adatai alapján további négy párt lépte át az ötszázalékos parlamenti küszöböt: a balközép Demokrata Párt (DS) 6,05 százalékot, az Elég volt (Dosta je bilo) mozgalom 5,99 százalékot, a Boris Tadic volt államfő vezette hárompárti koalíció 5,03 százalékot, míg a jobboldali, nacionalista Szerbiai Demokrata Párt (DSS) és a Dveri mozgalom koalíciója 5 százalékot szerzett. Ez utóbbi pártok bejutása még bizonytalan, a szavazatok feldolgozása során még a bejutási küszöb alá kerülhetnek.
A VMSZ-re a szavazók 1,52 százaléka voksolt, ami a párt csökkenő támogatottságáról tanúskodik. A két évvel ezelőtti előre hozott parlamenti választásokon a legnagyobb délvidéki magyar párt a szavazatok 2,2 százalékát szerezte meg, ami akkor 6 parlamenti helyre volt elegendő. A mostani eredmény szerint várhatóan négy képviselője lesz a 250 fős belgrádi törvényhozásban. Országos szinten más magyar párt nem indult, a kisebbségek közül viszont két bosnyák, egy szlovák és egy albán kisebbségi párt is mandátumot szerzett.
A részvételi arány országos szinten 56,34 százalékos volt.
Szakértő: gazdasági és politikai kihívások várnak az országra
Gazdasági és politikai kihívások várnak Szerbiára - mondta Juhász József Balkán-szakértő. A szerb gazdaságra az európai uniós csatlakozáshoz fűződő elvárások miatt is sok átalakulás vár még - tette hozzá. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem docense a politikai kihívások közé sorolta, hogy Szerbiának folytatnia kell Koszovóval a megbékélés politikáját. Juhász József szerint a politikailag szükséges felhatalmazást megkapta Aleksandar Vucic ahhoz, hogy folytassa az eddigi politikai irányvonalat. Hozzátette: bár Vucic pártjának, a Szerb Haladó Pártnak az abszolút többsége is meglesz, mivel sok párt jutott be a törvényhozásba, sok mandátumot vesztett. A Szerb Haladó Pártnak matematikailag ugyan nincs szüksége koalíciós partnerre, a koalíció az eddigi partnerrel, a szocialistákkal folytatódni fog, talán még más pártokkal is, köztük a Vajdasági Magyar Szövetséggel (VMSZ), mert az eddiginél bonyolultabb, "kétoldali" ellenzékkel kell számolniuk, és a minősített többséget igénylő döntésekhez több támogatóra lesz szükségük. A Vajdasági Magyar Szövetségnek várhatóan négy mandátuma lesz a szerb parlamentben, amely nem jelent drasztikus mértékű csökkenést az eddigi 6 mandátumhoz képest.
A vajdasági tartományi választások előzetes eredményeit a délután hozzák nyilvánosságra, az eddig ismert adatok alapján azonban a vajdasági parlamentben is a SNS-nek lesz a legtöbb képviselője, a becslések szerint a 120 mandátum felét tudhatja magáénak a legnagyobb szerb párt. Jelentősen gyengült viszont az eddig hatalmon lévő DS támogatottsága a Vajdaságban, ahol 16 év után kerül sor "váltásra". A VMSZ itt is gyengülhetett, a jelenlegi becslések szerint az eddig hét helyett csak hat képviselője lesz a Pásztor István vezette pártnak.
A magyar lakta önkormányzatok szempontjából Szabadka a legérdekesebb. A magyar határhoz közeli településnek eddig magyar polgármestere volt. Maglai Jenő korábban a VMSZ-ben politizált, ám kizárták a pártból miután csatlakozott a Magyar Mozgalom nevű civil szervezethet. Szabadkán ezúttal a Szerb Haladó Párt szerezte meg a szavazatok legnagyobb részét (37 százalék), a VMSZ és a Maglai Jenő vezette nemzetiségileg vegyes lista pedig fej-fej mellett áll körülbelül 13 százalékos támogatottsággal. Az önkormányzatok közül Zentán, Topolyán és Magyarkanizsán viszont a VMSZ szerezte meg a legtöbb voksot.
Horvát lap: Seselj valójában segít Vucicnak
Seselj kellemetlen lesz Vucic számára, ugyanakkor valójában segítségére lesz - címmel közölt vezércikket a Vecernji List horvát napilap hétfőn, az előző napi szerbiai előre hozott parlamenti választásokról.
A lap beszámolt a választások eredményéről, és arról írt, hogy Aleksandar Vucic, volt szerb radikális, mára Európa-párti reformista és két éve Szerbia miniszterelnöke, a parlamenti választások után tovább kormányozhatja Szerbiát, mégpedig sokkal erősebb politikai pozícióból, mint eddig. A második helyen Ivica Dacic végzett, aki a lap szerint Slobodan Milosevic dicsőítésével szerezte a szavazatait, a harmadik helyen befutó pedig az ultranacionalista Vojislav Seselj lett, akit korábban hűen szolgált Vucic - áll a cikkben.
A szerző, Tomislav Krasnec ezt úgy értékelte, hogy a legtöbb szavazatot kapott három pártot olyan emberek vezetik, akik elkötelezetten harcoltak Nagy Szerbia eszményéért.
"Aleksandar Vucic az elmúlt nyolc évben elhatárolódott ugyan radikális nézeteitől, de történelmi tény marad, hogy 1995-ben, mint Seselj eszmetársa, a horvátországi Glinán azt ígérte az ott élő fellázadt szerbeknek, hogy örökké Nagy Szerbiában fognak élni" - emlékeztetett az újságíró.
Krasnec szerint Seselj ellenzéki képviselőként valószínűleg megpróbál majd minél nagyobb "cirkuszt csinálni" a parlamentben, de ezzel valójában csak segít Vucicnak. Az Európai Unió és az Egyesült Államok Vucicra úgy néz, mint "jó fiúra", akit még inkább támogatnak majd, ha látják Seseljt és radikális társait a nemzetgyűlésben, és arra gondolnak, mire lennének képesek, ha egyszer hatalomra jutnának.
"Mi Horvátországban, Boszniában és Koszovóban tudjuk, hogy Vucic és Seselj ugyan abból a köpenyből bújt ki, de a reálpolitika ma őt az unió többi országában és az Egyesült Államokban is olyan szerb vezetőnek tartja, akivel konstruktívan együtt lehet működni Szerbia stabilizálásáért és megreformálásáért" - írta Krasnec.
EBESZ: széles palettából választhattak a szavazók, de a pártok nem egyenlő eséllyel indultak
Az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása mellett tartották meg a szerbiai előre hozott parlamenti választást, amelyen a választópolgárok a pártok széles palettájából választhattak, ám a sajtó elfogultan tájékoztatott, a kormánypártok előnnyel indultak, és összemosódott a kormány, valamint a párttevékenység a kampány során - közölték hétfőn az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) szerbiai megfigyelői Belgrádban.
"A szerb állampolgárok sok párt közöl választhattak szabadon vasárnap. A választási nap nyugodtan és szervezetten zajlott" - közölte az EBESZ. A választások azonban nem egy napra korlátozódnak - tették hozzá -, az előző időszakban a pártok szabadon kampányolhattak, felmerült azonban néhány aggodalomra okot adó tényező: a kormány képviselői visszaéltek pozíciójukkal, a sajtó a kormánypárt számára kedvezett, és nem volt teljesen átlátható a pártok és a kampány pénzelése. Többen is arról számoltak be, hogy a kormánypártok nyomást gyakoroltak a szavazókra, főként a közszférában dolgozókra - közölte az EBESZ.
Szerbiának javítania kell a választások jogi szabályozásán - tették hozzá a szervezet képviselői. Az EBESZ szerint éppen a jogszabályi hiányosságok miatt történhetett meg, hogy néhány párt nemzeti kisebbségi listaként tudott indulni - ami egyben azt is jelenti, hogy nem vonatkozott rájuk az öt százalékost parlamenti küszöb -, a jelöltállítás átláthatatlansága miatt pedig az ilyen esetekre vonatkozó döntések önkényesnek tűntek.
Az EBESZ néhány korábbi javaslata mellett újakat is közölt az átláthatóság javítása érdekében, és reményét fejezte ki, hogy a szerb jogalkotók ezeket figyelembe veszik.