Az Európai Bizottság csütörtökön ismertetett javaslatának értelmében 2017. március 15-étől kezdődően a többi uniós tagállam ismét visszaküldhetné Görögországba az először ott regisztrált menedékkérőket.
Ezzel az Európai Unión belül a menedékkérelmek elbírálását szabályozó, úgynevezett dublini rendszer öt év után visszaállhatna a normális kerékvágásba. A dublini rendeletek szerint az az uniós ország felelős a menedékjogi eljárás lebonyolításáért, ahol a menedékkérő először belépett az Európai Unióba.
Eddig nem lehetett visszaküldeni menedékkérőket Görögországba, mert több bírósági ítélet is kimondta, hogy a görög menekültügyi rendszerben embertelen vagy megalázó bánásmóddal felérő körülmények uralkodtak.
A bizottság szerint Görögország jelentős fejlődést mutatott fel a menedékkérők kezelése terén, így márciustól megkezdődhet a menedékkérők visszaküldése, igaz, a nagy nyomás miatt egyelőre csak "fokozatosan".
"A bizottság úgy látja, hogy Görögország jelentős előrelépést tett azzal, hogy létrehozta a menedékjogi rendszer megfelelő és olajozott működéséhez elengedhetetlen jogi és intézményi struktúrákat" - írta közleményében a brüsszeli testület.
A javaslat csak azokra a migránsokra vonatkozna, akik 2017. március 15. után lépik át a görög határt, de közülük sem lenne érvényes a kísérő nélkül érkezett kiskorúakra - pontosított a bizottság.
"Ez a lépés még jobban eltántoríthatja az illegális úton érkezőket, illetve a továbbvonulást tervezőket" - mutatott rá Frans Timmermans, a brüsszeli bizottság első alelnöke.
A testület egyúttal újból felszólított a menekültáradatot leginkább megsínylő Görögország és Olaszország tehermentesítésére. A bizottság azt tűzte ki célul, hogy a tagállamok 2017 szeptemberéig 160 ezer menedékkérőt vegyenek át a két országtól, de a legfrissebb brüsszeli adatok szerint eddig mindössze 8162 embert helyezték át másik tagországba.
A CSU ragaszkodik a menekültek befogadásának korlátozásához
Németországban a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetői csütörtökön üdvözölték a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) kongresszusán hozott határozatokat az újabb menekültügyi szigorításokról, a burkaviselési tilalomról és a kettős állampolgárság korlátozásáról, de jelezték, hogy továbbra sem engednek abból a követelésükből, hogy korlátozni kell a befogadható menekültek számát. A CDU ugyan "jó irányba indult el", közeledett a CSU felé, de "nem vagyunk túl a nehezén" - mondta Horst Seehofer bajor kormányfő, a CSU elnöke a Süddeutsche Zeitung című lapnak. Az egyik elnökhelyettes, Manfred Weber, az Európai Néppárt európai parlamenti (EP-) frakciójának vezetője a TAZ című lapnak azt mondta, hogy a CSU a 2017-es szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után csak akkor vállal kormányzati felelősséget, ha bevezetik a befogadható menekültek létszámának felső határát.
"A felső határ nélkül nincs koalíció a CSU-val" - húzta alá Manfred Weber. Pártja eddigi elképzeléseit pontosítva hozzátette, hogy nem a menedékjog korlátozására gondol, hanem arra, hogy Németországnak előre meghatározott létszámú kontingensekben kellene befogadnia menekülteket, akik nem a hazájukban, hanem valamilyen biztonságos országban tartózkodnak. Például az aleppói bombázások elől Törökországba menekült emberek közül kellene összeválogatni egy kontingenst előre rögzített feltételek alapján - mondta Manfred Weber, megjegyezve, hogy tavaly, a menedékkérők ellenőrizetlen beáramlása idején főleg férfiak érkezetek, akik nem feltétlenül tartoznak a leginkább segítségre szoruló menekültek közé.
A csütörtöki német sajtókommentárok többsége Angela Merkel gyengüléseként értékelte a kongresszust. Például a konzervatív Die Welt azt írta, hogy a kettős állampolgárság ügyében hozott határozat a pártelnöki tisztségben pályafutása második leggyengébb eredményével megerősített politikus "kontrollvesztését" jelzi, a liberális Süddeutsche Zeitung szerint pedig a CDU "bosszút állt a kancelláron a menekültválság miatt".
