Vészforgatókönyv készül a baloldali győzelemre

A Handelsblatt egy másik összeállítása szerint a pénzügyi piacok ugyan visszafogottan reagáltak az előre hozott görög parlamenti választás hírére, de azt a fordulatot igen idegesen fogadták, hogy a német kormány számára már nem tabu Görögország esetleges kilépése az euróövezetből. Ezt mutatja, hogy az euró árfolyama a dollárral szemben kilenc éve, a frankfurti tőzsde vezető mutatója, a DAX-30 pedig tavaly március óta a legalacsonyabb szintre süllyedt, míg az arany euróban számolt ára 2013 nyara óta a legmagasabbra emelkedett.

A Bild cikke alig néhány napon belül a második beszámoló arról, hogy a német kormány lehetségesnek tartja Görögország kiválását az euróövezetből. A Der Spiegel vasárnap azt írta, hogy a berlini vezetés hajlandó elengedni Görögországot az övezetből, ha a következő athéni kormány elveti a válságkezelő hitelekhez kapcsolódó megállapodásokat, és Berlin úgy véli, hogy a közös pénzt használó uniós országok közössége nagyobb megrázkódtatás nélkül fel tudná dolgozni a veszteséget.

A német kormány nem cáfolta, hogy számol Görögország kiválásának lehetőségével, de hangsúlyozza, hogy továbbra is az övezet egységének megőrzésére törekszik. Tévedés, hogy Angela Merkel kancellár a Sziriza győzelme esetén egyszerűen hagyná, hogy Görögország kilépjen az euróövezetből - idézett a Süddeutsche Zeitung szerdán egy kormányzati forrást, aki hangsúlyozta, hogy a berlini vezetés tárgyalni kíván a görög kormány megválasztott vezetőjével, akárki is legyen az.

Merkelt azonban közvetlenül és közvetve számos bírálat érte a Spiegel cikkével összefüggésben. Martin Schulz, az Európai Parlament német szociáldemokrata (SPD) elnöke például a Die Welt című lapnak azt mondta, hogy felelőtlenség a görög eurótávozásról spekulálni. Mindazok a "kéretlen tanácsok, amelyek azt sugallják, hogy nem a görög választók döntenek a sorsukról a szavazatuk révén, hanem Brüsszel vagy Berlin, valószínűleg csak a radikálisok malmára hajtják a vizet" - mondta a Merkel vezette konzervatívokkal kormányzó SPD politikusa a Welt szerdai beszámolója szerint.

Az ifo müncheni gazdaságkutató intézet számításai alapján minden egyes német állampolgárnak 935 euróba (300 ezer forint) - összesen 76 milliárd euróba - kerülne, ha Görögország fizetésképtelenné válna és visszatérne a drachmához. Az első görög mentőcsomagban Németország a KfW állami fejlesztési bankon keresztül 15,2 milliárd euró kölcsönt adott Görögországnak, az ideiglenes euróövezeti válságkezelő rendszer (EFSF) keretében összeállított második mentőcsomagban pedig 41,3 milliárd euró értékben vállalt hitelgaranciát. Ehhez jön még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által folyósított hitelek Németországra jutó része, valamint az Európai Központi Banknál (EKB) lévő görög állampapírok, illetve az EKB Target nevű elszámolási rendszere révén keletkező veszteség Németországra jutó része - idézte az ifo elemzését a Handelsblatt.