Van közös akarat a határvédelemre

Második védvonalat sürgetett Orbán Viktor Brüsszelben (Fotó: MTI - Botár Gergely)

A magyar kormány álláspontja továbbra is az, hogy az unió külső határainak védelme nélkül nem működhet a schengeni rendszer – erősítette meg Orbán Viktor az Európai Tanács kétnapos ülését követően Brüsszelben. A kormányfő szerint teljes egyetértés volt az uniós állam-, illetve kormányfők között azzal kapcsolatban, hogy a határellenőrzés nemzeti hatáskör, de ha egy tagállam nem tud vagy nem akar eleget tenni ezen kötelességének, akkor a többieknek legyen joga arra, hogy közösen biztosítsák a schengeni határt. Nem sikerült megvédeni Görögország déli határát, Orbán úgy látja, ez húzódik meg az európai uniós állandó part- és határőrizeti szerv felállítását célzó bizottsági javaslat mögött is. Hangsúlyozta, nem szabad feladni a görög határ védelmét, de fontos, hogy legyen egy második védelmi vonal is a görög-macedón és a görög-bolgár határon. Megjegyezte, Bulgária bebizonyította, hogy képes megvédeni a határát, ezért ideje lenne beengedni a schengeni rendszerbe. A kormányfő beszélt arról is, hogy az Európai Uniónak el kellene ismernie és támogatnia kellene a regionális együttműködéseket, például a visegrádi országcsoport együttműködését vagy Magyarország közös erőfeszítéseit Szerbiával, Macedóniában vagy Szlovéniával.

Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy a tanácsülésen nyitottan fogadták a brit reformjavaslatokat, többnyire könnyen meg is tudnak állapodni, és az uniós bevándorlás korlátozását célzó kezdeményezést illetően is van remény. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a személyek, a tőke, az áruk és szolgáltatások szabad mozgását nem lehet korlátozni. A kormányfő bejelentette, hogy tegnap délelőtt kétoldalú tárgyalást folytatott David Cameron brit miniszterelnökkel, aki január 7-én Budapestre látogat.

Angela Merkel német kancellár a tanácskozás után közölte, hogy tudomása szerint minden uniós tagállam hozzájárul a Törökországnak a menekültválság kezelése érdekében nyújtandó 3 milliárd eurós (948 milliárd forintos) csomaghoz. Az Európai Bizottság egymilliárd eurót az uniós költségvetésből különít el Törökország számára, míg a másik kétmilliárd eurót a tagállamok állják. A Brüsszel és Ankara által korábban elfogadott akcióterv értelmében az uniós támogatás fejében a török kormány vállalja határőrizetének megerősítését és a hathatós közreműködést a menekültek Európába juttatásából élő embercsempész-hálózatok felgöngyölítésében. Eközben Németországban a jelenlegi több mint 5 hónapról 24-48 órára csökkentenék a menekültügyi eljárások átfutási idejét, legalábbis az egyszerűbb esetekben, az új megoldás kidolgozását szolgáló kísérleti programot pénteken mutatták be a sajtónak.

David Cameron arról beszélt, hogy hazája a migrációs válság leküzdése érdekében kész segíteni európai partnereinek határaik védelmében. Hangsúlyozta, az Európai Uniónak a terrorizmus elleni küzdelemhez hatékonyabb adatmegosztásra és együttműködésre van szüksége a repülésbiztonság terén. A brit reformtörekvésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hisz abban, hogy ha „jól keresztülvisszük az európai uniós reformokat, a legjobb jövő vár Nagy-Britanniára” az unióban. Kiemelte, célja továbbra is az, hogy februárban megállapodásra jusson az EU-val azon a négy területen, amelyre London reformjavaslatai vonatkoznak. „Haladást értünk el, egy lépéssel közelebb vagyunk egy nagy jelentőségű megállapodáshoz” – tette hozzá.

A terrorizmus elleni harcban kompromisszumok nélküli, minden lehetséges és törvényes eszköz bevetéséről döntöttek az ülésen résztvevő állam-, illetve kormányfők, emellett a gazdasági és monetáris unió, a belső piaci kihívások és az energiaunió kérdéseit vitatták meg a politikusok – tájékoztatott a záródokumentum tartalmáról Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülést követően. Az elnök kiemelte a szoros együttműködés fontosságát olyan kulcsfontosságú partnerekkel, mint az Egyesült Államok, Törökország, a nyugat-balkáni, a közel-keleti és az észak-afrikai országok. A tanácskozás résztvevői megegyeztek a nemzeti terrorelhárító hatóságok adatainak átadhatóságáról és közös adatbázisban való tárolásáról is, támogatva ezzel az európai rendőrségi együttműködési szervezet (Europol) és az európai határőrizeti ügynökség (Frontex) munkáját.

Alkotmányos kérdés a Telekom-ügy

Kicsinek látszik Kovács Ákos énekes és a Magyar Telekom ügye, de nagyon fontos elvi és alkotmányos kérdéseket vet fel – válaszolta újságírói kérdésre Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozón. A kormányfő szerint érdektelen, hogy ki az alkotó, a szerződő fél, a kormánynak kötelessége lehetővé tenni, hogy akkor is elmondhassa a véleményét, ha azzal valaki nem ért egyet. „Ez szólásszabadság kérdése” – fűzte hozzá. Orbán Viktor szerint a fő kérdés az, megteheti-e egy Magyarországon működő nagy nemzetközi cég, hogy visszaélve a hatalmával megbüntessen valakit azért, mert nem tetszik neki a véleménye. Azt nem lehet elvitatni egyetlen cégtől sem, hogy azzal kössön szerződést, akivel akar – hangsúlyozta a magyar kormányfő, aki szerint ugyanakkor „ellentétes az alkotmánnyal, ha valaki azzal az indokkal mond fel egy szerződést, hogy nem tetszik neki annak az embernek a véleménye, akivel egyébként korábban szerződést kötött”. „Ez elnyomás, ez visszaélés, és szerintem ezt nem szabad elfogadni” – hangsúlyozta. Kijelentette, érzékeny kérdésről van szó, mert a Magyar Telekom stratégiai partnere a kormánynak, de világossá kell tenni, hogy ennek ellenére tiszteletben kell tartania azokat az értékeket, amelyek Magyarországon alkotmányos védelem alatt állnak.

Röviden
Párizs megerősíti a templomok védelmét

- Csaknem 991 ezer menedékkérő és bevándorló érkezett idén Európába szárazföldi vagy tengeri úton, és a következő napokban az egymilliót is elérheti ez a szám – közölte pénteken Genfben a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM). Olyan erős az emberáradat most így év végén, hogy az IOM becslése szerint valószínűleg keddig vagy akár még előbb átlépi az egymilliót az érkezők száma.

- A biztonsági intézkedések megerősítését kérte Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter a templomok bejáratainál a karácsonyi misék idejére, miután a november 13-i 130 áldozattal járó párizsi merényleteket követően továbbra is a legmagasabb szintű a terrorkészültség Franciaországban.

- „Úgy tűnik, hogy a politikai vezetők, pártok, kormányok és az emberek az olyan kelet-európai országokban, mint Magyarország, Csehország, Szlovákia vagy Lengyelország sokkal elszántabbak Európa függetlensége és identitása védelmében, mint nyugat-európai társaik, mintha a kommunista diktatúra évtizedei megvédték volna őket az antirasszista önkényuralomtól” – fogalmazott a RightOn.net portálon megjelent interjújában Renaud Camus francia jobboldali gondolkodó. Camus felidézte, november hetedikén részt vett a Nemzeti Fronttal szövetséges SIEL nevű kispárt szolidaritási megmozdulásán a párizsi magyar nagykövetség előtt.

- Az amerikai kongresszus a megszigorította pénteken a vízummentesség feltéte­leit: 38 ország, köztük Magyarország turistái nem élvezhetik ezt az előnyt, ha nemrégiben Irakban, Szíriában, Szudánban vagy Iránban jártak. Az uniós tagországok válaszlépésekkel fenyegették meg Washingtont a törvény hatályba lépése esetén.