Üzengetések az évfordulós ünnepségen

Nagyszabású ünnepéllyel emlékeztek a németek a fal ledöntésére (Fotó: Reuters - Axel Schmidt)

Az európai egyesülés jelképének nevezte a berlini fal negyed századdal ezelőtti ledöntését Angela Merkel német kancellár szombaton. A kormányfő üzenete egy nappal azelőtt hangzott el, hogy Berlin, illetve Németország hivatalosan is megünnepelte a fal 1989. november 9-i leomlásának évfordulóját.

Egy másik szombati nyilatkozatában a kancellár arra figyelmeztetett, hogy bár 1990-ben Európában legyőzték a kommunizmust, a kontinens technológiailag lemaradt az Egyesült Államokhoz és Ázsiához képest, és ebből a szempontból teljesen ki van téve a két másik régiónak. Ezért Merkel szerint Európának lendületre van szüksége: ezt meg tudjuk csinálni – mondta.

A kancellár tegnap Klaus Wowereit berlini kormányzó polgármester, politikusok, egyházi vezetők, az egykori keletnémet demokratikus ellenzék több tagja és más meghívott vendégek – köztük Németh Miklós volt magyar miniszterelnök – társaságában virágot helyezett el az áldozatok emlékére a fal történetével és emlékezetével foglalkozó Bernauer utcai emlékhelynél, ahol eredeti állapotában őrizték meg az építmény egy szakaszát.

A német kancellár tegnapi ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a fal rabságában élő emberek győzelmében nagy szerepük volt a kelet-közép- európai mozgalmaknak és változásoknak, a csehszlovákiai Charta 77-től kezdve a magyar–osztrák határon húzódó vasfüggöny 1989-ben történt lebontásáig. Merkel külön köszöntötte az évfordulós ünnepség három vendégét, Lech Walesa volt lengyel államfőt, Németh Miklós volt magyar kormányfőt és Mihail Gorbacsovot. A volt szovjet elnök az 1989-ben Moszkvának tett ígéretek megszegésével, a bizalom lerombolásával vádolta a Nyugatot és elsősorban az Egyesült Államokat. Az egykori szovjet pártfőtitkár arra figyelmeztetett, hogy a világ egy újabb hidegháború küszöbén áll. Gorbacsov egy szimpóziumon arról beszélt, hogy a nyugati országok a hidegháború vége és a Szovjetunió szétesése után megrészegültek vélt győzelmüktől, és hasznot húztak Oroszország gyengesé­geiből. „Az utóbbi hónapok eseményei egy rövidlátó politika következményei, amely arra irányult, hogy kész tények elé állítsa Moszkvát, és figyelmen kívül hagyja más partnerek érdekeit” – mondta a nyolcvanhárom éves Gorbacsov. A volt szovjet pártfőtitkár azt vetette a Nyugat szemére, hogy a NATO keleti bővítésével, a délszláv háborúba és a koszovói válságba való beavatkozással, európai rakétaelhárító-rendszerek telepítésére vonatkozó terveivel, az iraki háborúval, líbiai és szíriai magatartásával „aláásta a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé tette a békés forradalmakat” Kelet-Közép-Európában és Németországban. „A világ egy újabb hidegháború küszöbén áll, s egyesek szerint az már el is kezdődött” – mondta Gorbacsov. A Szovjetunió első és utolsó elnöke – aki a közelmúltban még Vlagyimir Putyin orosz elnököt bírálta – úgy fogalmazott, hogy fel kell oldani az Oroszország ellen az ukrán válság miatt meghozott nyugati gazdasági szankciókat.

Megemlékezett az évfordulóról a katolikus egyházfő is. Ferenc pápa a tegnap déli Úrangyala-imádság előtt elődje, II. János Pál történelmi szerepét hangsúlyozta az 1989-es kelet-közép-európai fordulatokban.