Külföld

„Útravalónk a kiegyezés korszakából”

Legyen figyelmünk felismerni, megbecsülni a teljesítményt – mondta Áder

Ma is érdemes lenne egyet és mást ellesnünk a kiegyezés korából, és útravalóul magunkkal vinni 2017-re – mondta egyebek mellett Áder János az új év első perceiben a közmédiában sugárzott beszédében. A köztársasági elnök Isten áldását kérte a magyarságra. Aláhúzta, csak a munka fejti ki, tartja fenn a testnek és léleknek erejét.

Áder 20170102
Isten áldását kérte ránk az államfő. Áder János és Weisz Fanni (Fotó: MTI - Kovács Tamás)

Kívánom, hogy 2017 hozzon több békét, nyugalmat, megértést és egymás iránti tiszteletet világunkban – mondta Áder János tegnap, az új év első perceiben a közmédiában sugárzott évköszöntő beszédében. A köztársasági elnök – aki beszédében Isten áldását kérte a magyarokra – egyúttal azt is kívánta, mindig legyen elég figyelmünk ahhoz, hogy felismerjük és megbecsüljük a teljesítményt.

Áder János felhívta a figyelmet arra, hogy nemcsak a világraszóló eredményeket elérő magyarok teljesítményét kell értékelni, hanem azokét is, akik a maguk helyén, a maguk módján és tehetségük szerint szebbé, jobbá, örömtelibbé formálják életünket, mindennapjainkat.

A köztársasági elnök a múlt év örömteli eseményei közül kiemelte a magyar olimpikonok sikerét és a futball-Európa-bajnokság örömünnepeit, továbbá több magyar tudományos és kulturális sikert, köztük az újabb magyar Oscar-díj megszületését. Az államfő a 2016-os év fájdalmas veszteségei között említette az első magyar irodalmi Nobel-díjas Kertész Imre halálát, Esterházy Péter, Csoóri Sándor és Kocsis Zoltán elhunytát. Ők mindörökké velünk maradnak, mert mindazzal, amit létrehoztak, mindannyiunkat gazdagabbá tettek – jelentette ki.

Áder felidézte, hogy az ország az előző évben emlékezett az 1956-os szabadságharc hatvanadik évfordulójára. Mint fogalmazott, 1956 nélkül ma más lenne Európa, és mások lennénk mi is. Aláhúzta, az akkori hősök bátorsága adott ihletet 1989-ben és 1990-ben, hogy ismét kivívjuk szabadságunkat és függetlenségünket.

A köztársasági elnök ezt követően arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2017-es év nem forradalmi ünnepi év lesz, hanem egy olyan esemény 150. évfordulója, amely „páratlanul sikeres országépítő időszak előtt nyitotta meg az utat.” Ugyanis az 1867-es kiegyezést követő évtizedek a magyar felemelkedés csodálatos korszakává váltak – mondta. Beszélt arról is, hogy nyugatos polgárosodásunk aranykora volt ez az időszak, amelynek eredményeit azóta is csodálja a világ. Fővárosunk, városaink ekkor nyerték el mai arculatukat, ekkor épült ki út- és vasúthálózatunk, s ekkor erősödött meg népiskolai rendszerünk is – sorolta a köztársasági elnök, megemlítve, hogy a magyar ipar, a magyar mezőgazdaság, a magyar tudomány sokak által irigyelt, világraszóló eredményei mindenkit ámulatba ejtettek, s ejtenék még ma is a világon. Csak a munka fejti ki, csak a munka tartja fenn a testnek és léleknek erejét, csak munka tesz hasznossá magunk és polgártársainkra nézve – idézte Áder János az akkori idők meghatározó alakjának, a haza bölcsének, Deák Ferencnek a szavait.

Áder János beszéde végén hozzátette, a mai nap nem a munkálkodásé, hanem a jókedvé és a gondtalan ünneplésé, amikor jó szokás szerint közös és személyes reményeinknek adunk hangot. A köztársasági elnök újévi köszöntőjét ezúttal is Weisz Fanni fordította jelnyelvre a siket és nagyothalló nézők számára.