További hat hónappal meghosszabbította az Európai Unió azoknak a szankcióknak a hatályát, amelyeket Ukrajna területi épségének megsértése miatt rendeltek el orosz, valamint oroszbarát ukrán természetes vagy jogi személyekkel szemben - jelentette be csütörtökön a tagállami kormányokat tömörítő tanács sajtószolgálata.
Az Európai Unió 149 természetes és 38 jogi személy ellen tart érvényben korlátozásokat, amelyek keretében zárolták az érintettek vagyonát az EU-ban - ez főként a bankszámláikra, de bizonyos esetekben például az ingatlanaikra is vonatkozik. A természetes személyek ezen túlmenően nem utazhatnak be az unióba.
A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel többek között Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes, két védelmiminiszter-helyettes, illetve Arkagyij Rotenberg üzletember, Vlagyimir Putyin elnök korábbi dzsúdópartnere.
Az EU Ukrajna szuverenitásának, területi épségének aláásása, veszélyeztetése, megsértése miatt rendelte el a büntetőintézkedéseket a listán lévőkkel szemben.
Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokat - egyebek közt az olajipart - célzó gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát már júniusban meghosszabbították.
Sajtóhírek szerint a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban eddig több mint 10 ezer ember vesztette életét.
Kijev óvatosan fogadja Putyin békefenntartókkal kapcsolatos ajánlatát
Ukrajna csütörtökön üdvözölte Vlagyimir Putyin orosz elnök javaslatát arra vonatkozóan, hogy ENSZ békefenntartókat vezényeljenek a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területekre, de közölte, hogy orosz csapatok nem vehetnek részt a műveletben. Putyin hétfőn telefonon azt mondta Angela Merkel német kancellárnak, hogy a Donyec-medencében nem csak a két felet elválasztó vonalak mentén kellene felvonultatni békefenntartókat, de másutt is, ahol az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői tevékenykednek.
Kosztyantin Jeliszejev, Petro Porosenko ukrán elnök külpolitikai tanácsadója közölte, hogy Putyin javaslata jó jel, de "az ördög a részletekben rejtőzik". "Véleményem szerint amint felvonultattuk az ENSZ-békefenntartókat, valódi pozitív áttörésről beszélhetünk a Donyec-medencei politikai rendezést illetően" - mondta Jeliszejev. "Oroszország, amely részese a konfliktusnak, nem vehet részt a jövőbeli ENSZ-békefenntartó misszióban. Az egész megszállt Donyec-medencei területet hosszában fel kell vonultatni az ENSZ-békefenntartókat, így az ellenőrizetlen ukrán-orosz határszakaszra is" - tette hozzá.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter hétfőn úgy foglalt állást, hogy a Moszkva elleni európai uniós szankciókat fokozatosan fel kell oldani, ha betartják a tűzszüneti megállapodást. Jeliszejev szerint azonban mindaddig érvényben kell tartani a büntetőintézkedéseket, amíg a minszki megállapodást nem teljesítik maradéktalanul.
"Ezért szeretnénk mindnyájan, hogy a német politikusok óvatosak legyenek, ne találgassanak és ne tegyenek felelőtlen kijelentéseket, amelyek nem állítják meg az agressziót, sőt, épp ellenkezőleg, serkentik és motiválják az agresszor államot" - fogalmazott Jeliszejev Oroszországra utalva.
A csütörtökön Fehéroroszországban, a Balti-tengeren, Nyugat-Oroszországban és Kalinyigrádban kezdődő hadgyakorlat kapcsán Jeliszejev kijelentette, hogy Ukrajna attól tart, hogy a hadgyakorlat destabilizálja a térségét, és Moszkva esetleg katonákat és fegyverzetet állomásoztat Ukrajna közelében "lehetséges jövőbeli támadó műveletek" céljából.
