Újabb fegyverszünetről állapodtak meg Minszkben Ukrajna és a felkelők képviselői, de joggal merül fel, hogy mitől működne jobban ez az egyezség a korábbinál. Kijevnek közben sikerült kialkudnia nemzetközi hitelezőitől adóssága átalakítását, és újabb ígéretet Kapott Brüsszeltől is a „vízumrendszer liberalizálására”.
Háborúmentes országban mehetnek iskolába a diákok Ukrajna-szerte – már amennyiben ezúttal betartják a tegnap bejelentett újabb tűzszünetet. A megállapodás ezúttal is Minszkben született, a fegyvernyugvást jelképesen a szeptember elsejei iskolakezdésre időzítették. Sőt Petro Porosenko ukrán államfő tegnap Brüsszelben bejelentette: már most el kell hallgatniuk a fegyvereknek. Az elnöki üzenet azonban a jelek szerint Délkelet-Ukrajna felé valahol eltűnt az éterben, ugyanis a harcok tegnap is folytatódtak Mariupol kikötővárosa, illetve a romokban lévő donyecki nemzetközi repülőtér környékén. Szokás szerint mindkét fél a másikat vádolja a támadással, mondván, ők csak „visszalőttek, válaszolva a provokációra”. Mindezek fényében erősen kérdéses, hogy mitől működne jobban a mostani minszki megállapodás a februárinál.
Az világos, hogy a felkelőkre és Kijevre is nyomás nehezedett az újbóli fegyverszünet megkötésére. Moszkva már végre rendezné viszonyát a Nyugattal, ha a „keleti fronton” nemcsak papíron, hanem a valóságban is hallgatnak a fegyverek, reális lehet a szankcióháború lezárása jövő év elején.
Ugyanakkor Porosenko is egyértelmű üzenetet kapott hétfőn Berlinben Angela Merkeltől és Francois Hollande-tól: a további pénzügyi támogatásnak a minszki megállapodások betartása és az ukrajnai gazdasági és közigazgatási reformok végrehajtása az ára.
Aligha véletlen, hogy Porosenko ezt követően újra elkezdett beszélni Ukrajna decentralizálásáról, mire a minszki alkuval szinte egy időben az ukrán pénzügyminiszternek sikerült megállapodnia a nemzetközi hitelezőkkel is. Natalija Jareszko szerint Kijevnek 3,6 milliárd dollárt, azaz adósságának húsz százalékát engedik el és a maradékot is átütemezik, aminek köszönhetően az elkövetkező négy évben Ukrajnának nyugati magánhitelezői miatt nem kell államcsődtől tartania. A tegnapi „örömnapot” fokozta, hogy a Világbankkal is megállapodtak egy újabb ötszázmillió dolláros kölcsönről.
Újabb ígéreteket kapott tegnap az unió vezetőitől is Petro Porosenko. Találkozójuk után ugyanis Jean-Claude Juncker azt mondta, hogy Ukrajna „hatalmas lépéseket tett azon feltételek teljesítése felé, amelyek lehetővé tehetik az ukrán állampolgárok számára az EU-országokba vízum nélkül történő belépést”.
Az Európai Bizottság elnöke „azt reméli”, hogy az általa vezetett testület még ez év vége előtt léphet. Porosenko Juncker után Donald Tuskkal tárgyalt.
Az Európai Tanács elnöke a tegnapi megállapodások méltatása után „nyugtalanságának adott hangot” az EBESZ ukrajnai különleges megfigyelő missziója elleni támadások miatt. Ukrajna belső helyzetét illetően Tusk üdvözölte a folyamatot, amely a decentralizációt növelő alkotmánymódosításra irányul, és arra ösztönözte Porosenkót, hogy gyorsítsák fel az igazságügyi reformokat.
Obama Merkellel egyeztetett
„Az Egyesült Államok álláspontja szerint a kijevi kormány a kelet-ukrajnai válság rendezését szolgáló minszki megállapodásokkal összhangban teljesíti kötelezettségeit, és Moszkvának is ezt kell tennie” – közölte a Fehér Ház a Barack Obama és Angela Merkel között lezajlott telefonbeszélgetésről közép-európai idő szerint szerdán késő este kiadott közleményében. Az amerikai elnök és a német kancellár „véleményt cserélt a közelmúltban ismét fellángolt erőszakról Kelet-Ukrajnában, a szemben álló feleket elválasztó vonal térségében. Az amerikai elnök azt az álláspontot képviselte, hogy ez a Moszkva-barát szakadárok miatt történt.” A Fehér Ház szerint Barack Obama felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna előrehaladásra törekszik kötelezettségei teljesítésében a minszki megállapodásokkal összhangban, és Oroszországnak is ezt kell tennie. Az amerikai elnök támogatja a menekültválság megoldására irányuló német erőfeszítéseket. A közlemény érdekessége, hogy feltűnően hiányoznak belőle Merkel „egyetértő” szavai, Berlin az utóbbi időben egyre inkább hangsúlyozza Kijev felelősségét is.
Magyar segítség Kárpátaljának
Adományokat gyűjtött a szolidaritás jegyében a Földművelésügyi Minisztérium a kárpátaljai magyarságnak – közölte lapunkkal a tárca, amely több millió forint értékű élelmiszer-adományt gyűjtött össze. A katolikus és református egyházzal közösen tartott átadóünnepségen Simon Attila István közigazgatási államtitkár kiemelte, „a szolidaritás elsősorban nem pénzkérdés, még csak nem is politikai, hanem erkölcsi és emberi attitűd, valamint hozzáállás kérdése. Szükséges, hogy a magyar oktatási rendszerben, a külhoni magyar turizmusban és a hétköznapokban is láthatóbb legyen Kárpátalja és az ott élő magyarság, amelynek ma a legnehezebb a helyzete az összmagyarságon belül. Így is tudatjuk velük, hogy nincsenek egyedül. Érezniük kell, hogy nemcsak szóval, és megfelelő politikával, de kézzelfogható tettekkel is támogatja őket az anyaország, amely úgy viselkedik, ahogy ilyen helyzetben kell. Kárpátalja felfedezésre és az anyaországi magyarok még nagyobb figyelmére vár.” Az államtitkár a magyarság összefogásának fontosságát is hangsúlyozta.
