Kijev továbbra sem tudott megállapodni a magánhitelezőkkel, az országnak több mint tizenötmilliárd dollárt kellene törlesztenie szeptember közepéig. Közben tovább romlik a helyzet a „keleti fronton”, a minszki megállapodás leginkább csak papíron működik, az újabb egyeztetések kudarcot vallottak.
„Ha nem lesz megállapodás, alternatív utat választunk. A hitelezőknek új ajánlatot kell tenniük az adósság átütemezésére” – közölte tegnap az ukrán pénzügyi tárca közleményében. Az ultimátumként ható bejelentés némileg furcsa annak fényében, hogy éppen Kijevnek kell szeptember és október folyamán kifizetnie a lejáró euró-, illetve dollárkötvényeket, az úgynevezett magánhitelezők már első körben 15,3 milliárd dollárt követelnek. A hitelezők és Ukrajna képviselői hétfőn vagy kedden tárgyalnak Londonban, s kudarc esetén, az IMF reformcsomagját is veszélybe sodorhatja, Kijev ugyanis kénytelen lesz csődöt jelenteni. Az ukrán vezetés napi számláinak kifizetésével is gondban van, pillanatnyi likviditást a Németország által a múlt héten nyújtott több mint hatszázmillió eurós kölcsön biztosít.
Arszenyij Jacenyuk kormánya a gyors és átlátható privatizáció ígéretével igyekszik újabb hitelekhez jutni, a magánosítás keretében az összes energiaszolgáltató és közüzemi céget, a vasúttársaságokat, de a kikötőket is piacra dobnák. Az ukrán gazdaság jelenleg működésképtelen, az unióval kötött szabad kereskedelmi megállapodás ellenére a forgalom negyedével visszaesett az idei első fél évben tavalyhoz képest. Mellesleg az utóbbi hónapok felmérései szerint látványosan csökken az uniós csatlakozás híveinek száma is Ukrajnában, nem véletlen, hogy Petro Porosenko elnök ismét sürgette Brüsszelt, hogy tartsa be ígéretét, 2016-tól adjon vízummentességet az ukránoknak. Az Európai Unió központjában nem reagáltak a felszólításra.
Az ukrán költségvetés kiadásainak jelentős részét továbbra is a hadsereg és rendőrség modernizációja emészti fel, miközben a „keleti fronton” legfeljebb gyenge tűzszünetről és nem békéről lehet beszélni. A szerdán Minszkben megszakadt tárgyalásokat tegnap sem sikerült felújítani, noha az amerikai és az orosz diplomácia vezetője is erre szólított fel. A cél az lett volna, hogy újabb megállapodásban rögzítsék a száz milliméternél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek kivonását a front menti ütközőzónából. A dokumentum szövegét azonban nem sikerült egyeztetniük, miközben a térségben nem szűnnek az összecsapások, szokás szerint mindkét fél a másikat vádolja provokációval.
Arszenyij Jacenyuk kormánya a gyors és átlátható privatizáció ígéretével igyekszik újabb hitelekhez jutni, a magánosítás keretében az összes energiaszolgáltató és közüzemi céget, a vasúttársaságokat, de a kikötőket is piacra dobnák. Az ukrán gazdaság jelenleg működésképtelen, az unióval kötött szabad kereskedelmi megállapodás ellenére a forgalom negyedével visszaesett az idei első fél évben tavalyhoz képest. Mellesleg az utóbbi hónapok felmérései szerint látványosan csökken az uniós csatlakozás híveinek száma is Ukrajnában, nem véletlen, hogy Petro Porosenko elnök ismét sürgette Brüsszelt, hogy tartsa be ígéretét, 2016-tól adjon vízummentességet az ukránoknak. Az Európai Unió központjában nem reagáltak a felszólításra.
Az ukrán költségvetés kiadásainak jelentős részét továbbra is a hadsereg és rendőrség modernizációja emészti fel, miközben a „keleti fronton” legfeljebb gyenge tűzszünetről és nem békéről lehet beszélni. A szerdán Minszkben megszakadt tárgyalásokat tegnap sem sikerült felújítani, noha az amerikai és az orosz diplomácia vezetője is erre szólított fel. A cél az lett volna, hogy újabb megállapodásban rögzítsék a száz milliméternél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek kivonását a front menti ütközőzónából. A dokumentum szövegét azonban nem sikerült egyeztetniük, miközben a térségben nem szűnnek az összecsapások, szokás szerint mindkét fél a másikat vádolja provokációval.
