Külföld
Újabb tűz Németországban a menekültek miatt
Görögország humanitárius segélyt kért az EU-tól a válság kezelésére
A lángok a nyugat németországi Baden-Württemberg tartományban, Rottenburg városában csaptak fel egy olyan épületben, amelyben 80 embert szállásoltak el.
Josef Hönes rendőrségi szóvivő elmondta, hogy két ember a lábán sérült meg azután, hogy kiugrott az ablakon, további három ember füstmérgezést kapott. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tűzet, az ügyben vizsgálat indult.
Németországban az elmúlt hónapokban többtucatnyi esetben történt szándékos gyújtogatás menekültszállások ellen. Szakértők arra számítanak, hogy megnégyszereződik, és idén eléri a 800 ezret az országba érkező menekültek és migránsok száma.
Kész menekülteket befogadni a cseh katolikus egyház
Kész menekülteket befogadni plébániáiba a cseh katolikus egyház. Amennyiben a kormány vagy a belügyminisztérium erre felkéri, a katolikus egyház ismételten felszólítja plébániáit, hogy fogadjanak be menekülteket - közölte Frantisek Jemelka, a Cseh Püspöki Konferencia szóvivője hétfőn. A cseh katolikus egyház ezzel reagált Ferenc pápa vasárnapi felhívására. A cseh- és morvaországi katolikus püspökök már július elején segítséget ajánlottak a kormánynak a bevándorlók problémájának megoldásában, amikor felhívást intéztek a plébániákhoz, hogy a helyi önkormányzatokkal való megállapodás alapján fogadjanak be keresztény menekültcsaládokat.
Jemelka szerint a katolikus püspökök júliusi ajánlata továbbra is érvényben van. A segélynyújtás konkrét formája annak függvénye, hogyan dönt a belügyminisztérium, amely jogi szempontból a menekültügyet kezeli. "Az kellene, hogy a belügyminisztérium közölje az egyházzal, mire lenne szüksége. Ezután tudunk csak dönteni a segítség konkrét formájáról" - szögezte le a szóvivő.
Csehországban több mint 2400 katolikus plébánia működik. Az egyház karitatív szervezetei már bekapcsolódtak a menekültek megsegítésébe, elsősorban különféle gyűjtésekkel. A gyűjtés során eddig több mint 10 ezer euró gyűlt már össze. "A szolidaritás általános érzéséből indulunk ki, amelyet minden ember ismer, és amelyen a nemzetközi együttélés is alapszik. Mindnyájan látjuk, hogy a helyzet a Magreb régióban, a Közel-Keleten, de az ukrán-orosz határon is egyre drámaibb, és nagyon sok ember keres menedéket és segítséget. A segítségnyújtás nekünk kötelességünk" - jelentette ki korábban Dominik Duka prágai érsek, a cseh katolikus egyház feje.
A német kormány további 3 milliárd eurót fordít a migrációs helyzet kezelésére
Németország kormánya úgy döntött, hogy további 3 milliárd eurót (940 milliárd forintot) szabadít fel a tömegével érkező menekültek és bevándorlók miatt kialakult helyzet kezelésére. Az összeget az érintett tartományi kormányok és önkormányzatok kapják - áll a koalíciós pártok vezetőinek több mint ötórás ülése után hétfőn kiadott közleményében.
A kormánykoalíció megegyezett abban is, hogy gyorsítani kell a menedékkérelmek ügyintézését és a bevándorlóknak készülő menhelyek építését. A 3 milliárd eurón kívül a kormány tervbe vette további 3 milliárd euró felszabadítását saját kiadásai fedezésére, egyebek közt a menedékkérők pénzbeli támogatására - áll a közleményben.
A koalíciós megállapodásba bekerült az is, hogy Berlin Koszovóval, Albániával és Montenegróval szélesíti a biztonságosnak ítélt országok körét, amelyek polgárainak zöme nem remélhet menekültstátust. A Balkánt illetően eddig Szerbia, Macedónia és Bosznia minősült biztonságosnak. A kiszélesítés révén az ügyintézés a valóban nem biztonságos - belháborúk, vagy legalábbis belviszályok - sújtotta országokból érkezőkre összpontosíthat, a Szíriából, Irakból, Afganisztánból Németországba vándorlókra, akik számára gyorsabbá válhat státusuk megítélése, dokumentumaik rendezése.
Hétfő délelőtt újabb részletek váltak ismertté a konzervatív CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD9 vezetőinek megállapodásából. Ezek szerint a biztonságos származási országból származó menedékkérőket kizárólag a tartományi központi befogadóállomásokon helyezik el, és nem költöztetik át őket az önkormányzati fenntartású szállásokra, kérelmeik elutasítása után pedig az eddiginél gyorsabban, következetesebben végrehajtják az ország elhagyását előíró hatósági határozatot.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap online kiadásában megjelent összeállítás szerint a biztonságos származási országból érkező menedékkérők nem kapnak készpénzt, hanem csak természetbeni juttatást. Ezzel azt kívánják megakadályozni, hogy a menedékkérők készpénzt gyűjtsenek vagy utaljanak haza a menedékjogi eljárás ideje alatt.
Egyben bővítik a munkavállalási célú, legális bevándorlás lehetőségeit a nyugat-balkáni országok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia) állampolgárai számára.
A koalíciós pártok abban is megegyeztek, hogy javítják a menedékkérők munkaerő-piaci integrációját. A szövetségi rendőrségnél 3 ezer új állást hoznak létre, a munkahelyeket három évre szóló szerződésekkel töltik be.
Az önkéntes, társadalmi munkát szervező szövetségi önkéntes szolgálat (Bundesfreiwilligendienst) révén 10 ezer segítőt vonnak be a menekültügyi ellátórendszerbe. A kormány támogatja a tartományokat egy 10 ezer lakóingatlan felépítését célzó lakásépítési program összeállításában, végrehajtásában.
A külügyminisztérium további 400 millió eurót kap a nemzetközi vagy országokon belüli válságok kezelését, enyhítését, rendezését célzó munkája folytatására.
Éles vita a bevándorlók befogadásáról Olaszországban
Nyomorult féregnek nevezte az olasz kormányfőt Matteo Salvini, az ellenzéki Északi Liga vezetője hétfőn, miután Matteo Renzi különbséget tett a bevándorlókat befogadó "emberek" és az őket elutasító "bestiák" között.
Matteo Salvini egy olasz televíziónak azt mondta, hogy a kormányfő kijelentései megsértették a "szabályokat és biztonságot" követelő olaszok többségét. Az Északi Liga vezetője hozzátette, hogy pártja támogatja a háború elől menekülők befogadását, de kitoloncolná Olaszországból mindazokat, akik nem háborús országból érkeztek.
Hozzátette: inkább a hozzá kulturálisan közelebb álló keresztényeket fogadná be, mint a muzulmánokat. Salvini kijelentette: az életüket vesztő menekült gyerekeket saját politikai támogatottsága növelésére használó olasz miniszterelnök "nyomorult féreg".
Matteo Renzi vasárnap este úgy fogalmazott, hogy a bevándorlók befogadását tekintve nem bal- és jobboldali eszmék ütköznek egymással, hanem "emberek" és "bestiák".
Gian Marco Centinaio, az Északi Liga szenátusi frakcióvezetője ironikusan azt hangoztatta, alig várja, hogy Ausztria, ahogy magyar határával tette, megnyissa Olaszországgal közös határát is a bevándorlók előtt.
Giovanni Toti, Liguria tartomány elnöke, a Hajrá Olaszország (FI) jobbközép ellenzéki párt politikusa szerint a Németország és Olaszország által szorgalmazott befogadás nem jelent megoldást a Földközi-tenger térségében kialakult válsághelyzetre. Szerinte akár Tunéziában is fel lehetne állítani befogadóállomásokat az Európába tartó migránsok azonosítására. Megjegyezte, hogy az olasz és európai haditengerészet képes lenne fellépni az emberkereskedelemmel szemben a líbiai partokon is.
Matteo Colaninno, a Demokrata Párt balközép kormánypárt (PD) politikusa szerint a bevándorlókat befogadó Németország halad "a helyes úton".
"Reméljük, hogy mindenki teljesíti saját feladatát, főleg az, aki az utóbbi napokban tévesen úgy gondolta, hogy a migránsáradatot szögesdróton, falakon és paprikaspray-en keresztül lehet átvezetni" - fogalmazott az olasz kormánypárti politikus.
Görögország humanitárius segélyt kért az EU-tól a válság kezelésére
Görögország humanitárius segélyt kért hétfőn az Európai Uniótól, hogy megbirkózzon a Közel-Keletről és Afrikából érkező migránsok áradatával.
A helyi belügyminisztérium tájékoztatása szerint Athén arra kérte az uniót, hogy mozgósítsa polgári védelmi mechanizmusát, gyorsreagálású szolgálatát, és segítségükkel a bevándorlók fogadásához és ellátásához biztosítson személyzetet, küldjön egészségügyi eszközöket, gyógyszereket, ruhákat és más felszereléseket. Görögország korábban is kérte már az EU polgári védelmi rendszerének segítségét, akkor az erdőtüzek megfékezéséhez.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet legfrissebb jelentése szerint idén eddig 332 ezren érkeztek a Földközi-tengeren keresztül Európába, közülük több mint 218 ezren Görögországban, 111 ezren pedig Olaszországban értek partot. A kialakult helyzet miatt nagy a feszültség Görögország keleti szigetein, mindenekelőtt a Törökországhoz közeli Leszbosz és Kósz szigetén, ahol a migránsok többsége partot ér.
Hétfőn 2500 migráns érkezett komppal a görög fővároshoz közeli Pireusz kikötőjébe, velük több mint tizenötezerre emelkedett a görög szárazföldre egy hét alatt érkezők száma. További több ezer ember várakozik arra, hogy azonosítsák, és ezt követően komppal a fővárosba szállítsák, ahonnan más európai országokba juthatnak tovább.
Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és Dimitrisz Avramopulosz migrációs és belügyi EU-biztos korábban 33 millió eurós (mintegy tízmilliárd forintnyi) segítséget ígért Athénnak a menekültválság kezeléséhez.
Hollande: Franciaország befogad 24 ezer menekültet
Franciaország befogad 24 ezer menekültet a következő két évben az Európai Bizottság által javasolt elosztás alapján - jelentette be hétfőn Francois Hollande francia államfő.
A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint "tragikus és súlyos, de kezelhető, és kezelni is fogjuk".
"Az Európai Bizottság 120 ezer menekült elosztását fogja javasolni (az uniós tagállamok között) a következő két évben, ami 24 ezer ember Franciaország számára. Megcsináljuk" - fogalmazott Hollande a francia elnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatóján. Azt is jelezte, hogy Franciaország kész megrendezni egy nemzetközi konferenciát a menekültek helyzetéről Párizsban. Az időpontot nem pontosította az elnök.
A menekültek befogadása "Franciaország feladata. A menekültjog része történelmének, az ország lényegének. Történelmét az üldözöttek, a menekültek meghatározták, velünk építették fel Franciaországot" - mondta Francois Hollande. Arra is emlékeztetett, hogy a menekültjog a francia köztársaság alapjoga, az alkotmány preambulumában is szerepel. A felmérések szerint a francia társadalom többsége ellenzi újabb menekültek befogadását.
Hollande arra is emlékezetett, hogy Berlin és Páris közös álláspontot alakított ki a menedékkérők méltányos elosztásáról az uniós tagállamokban, de álláspontja szerint ennél átfogóbb politikát kell kidolgozni, mert anélkül az elosztási mechanizmus "robbanni fog", és az "Schengen végét" fogja jelenteni. Bírálta a kelet-európai országokat, amiért ellenzik a menekültek befogadását, és utalt magyar álláspontra is, anélkül, hogy megnevezte volna.
"Vannak olyan országok, amelyek etnikai kritériumokat akarnak meghatározni, egyeseket befogadnának, másokat viszont nem, a vallások nevében. Vannak olyan országok, amelyek falakat akarnak építeni, és egyetlen menekültet sem akarnak befogadni" - fogalmazott Francois Hollande. "Mit gondoltak volna ezek az országok harminc évvel ezelőtt, ha a berlini fal leomlásakor azt mondjuk: Nem, nem most, nem így, ne gyertek, várjatok, maradjatok ott, ahol vagytok!" - tette hozzá.
A "gigantikus humanitárius válság" elkerülése érdekében szerinte az Európai Uniónak együtt kell működnie a származási és tranzitországokkal.
"Látjuk, mi történik a Földközi-tenger másik oldalán. Ha nem lépünk fel annak érdekében, hogy legyenek olya központok, ahol visszatartják, befogadják az embereket a lehető legközelebb származási országukhoz, akkor nem fogunk többé a menekülők válságával szembenézni, hanem egy gigantikus humanitárius válsággal kell (szembesülnünk), amely nem ezreket, hanem százezreket fog érinteni" - figyelmeztetett Hollande.
"Nézzünk szembe a valósággal: 4 millióan tartózkodnak Törökországban, Jordániában, Libanonban, több százezren Afrika szarvánál. Ha el akarjuk kerülni ezeknek az embereknek az exodusát, tömeges humanitárius segélyt kell adni ezeknek az országoknak" - vélte a francia elnök. Hozzátette: "A származási és a tranzitországokkal együtt központokat állítunk fel azoknak, akik más, mégpedig gazdasági okok miatt akarnak menekülni, és nekik tényleges fejlesztési politikát indítunk. Ez lesz a témája a novemberi vallettai csúcstalálkozónak".
A francia elnök szerint a menekültek befogadásával párhuzamosan a terroristákkal szemben is fel kell venni a harcot, miután a terrorizmus és a háború "ezeknek a szerencsétlenségeknek és szörnyűségeknek" az oka. Emlékeztetett arra, hogy Franciaországban a terrorkészültség a legmagasabb fokozatú, de annak ellenére, hogy az utóbbi időben sikerült merényletkísérleteket meghiúsítani, a kockázat mindaddig fennáll, amíg "a fundamentalizmus gyűlöletet szít".
Az Iszlám Állam "Irakban és Szíriában van. Az Iszlám Állam miatt menekülnek el családok ezrei, a merényletek miatt" - hangsúlyozta a francia elnök.
"Megkértem a védelmi minisztert, hogy holnaptól kezdődhessenek felderítő repülések Szíria felett. Ezekkel elképzelhetővé válnak a légi csapások az Iszlám Állam ellen, megőrizve a függetlenségünket a hadműveletekben és a döntésekben" - mondta Francois Hollande. Ezt azt jelenti, hogy Franciaország nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalícióhoz a szíriai katonai beavatkozásban, hanem önállóan lép fel.
Korábban a francia diplomácia egyértelműen kizárta a szíriai beavatkozást. A francia hadsereg kizárólag Irakban vett részt eddig az Egyesült Államok által a dzsihadista szervezet ellen indított légi csapásokban. Szíriában a mérsékeltnek tartott ellenzéki erőket fegyverekkel és stratégiai tanácsokkal segítette, mert attól tartott, hogy a légi csapások Bassár el-Aszad elnök rezsimjét erősíthetik, amely a 2011 márciusban kirobbant szíriai felkelés kezdete óta több százezer ember haláláért felelős. Hollande szerint az Iszlám Állam az elmúlt két évben megerősödött, ez indokolja, hogy Szíriában is bombázzák az állásait.
A francia elnök a szárazföldi beavatkozást ugyanakkor kizárta, mert az szerinte "következetlen és irreális lenne". "Irreális lenne, mert egyedül lennénk, következetlen, mert megszállási hadművelet lenne" - hangsúlyozta. "Irakban az irakiaknak kell harcot vívni, Szíriában pedig a felkelésben résztvevő szíriaiaknak, és a szomszédos országoknak, a regionális erőknek is vállalniuk kell a felelősséget" - fűzte hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország továbbra is politikai megoldást sürget Szíriában.
"Álláspontunk szerint minden olyan országgal tárgyalnunk kell, amely ezt a megoldást és ezt az átmenetet sürgeti. Az Öböl-országokra gondolok, de Oroszországra, Iránra is, és azokra, akik már tagjai a koalíciónak" - mondta Hollande.
Ponta: Románia jogokat is akar a kötelezettségek mellé
Románia szolidaritást vállal európai uniós partnereivel a bevándorlók problémájának kezelésében, de az egyenlő kötelezettségek mellett egyenlő jogokra is igényt tart - hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök hétfőn Bukarestben.
Most látszik, "milyen igazságtalanság érte Romániát", amikor nem vették fel a schengeni övezetbe, hiszen most azon országok követelnek leghangosabban szolidaritást Romániától a bevándorlók ügyében, amelyek megakadályozták csatlakozását a belső határellenőrzés nélküli térséghez - tette hozzá a román kormányfő.
A schengeni tagság fontos téma volt Victor Ponta román és Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök között a migrációs válság ügyében hétfőn lezajlott telefonbeszélgetésen is - derült ki a bukaresti kabinet közleményéből. A dokumentum szerint a két kormányfő közös fellépésben egyezett meg a regionális embercsempészet leküzdésében, továbbá szorgalmazzák Románia és Bulgária felvételét a schengeni övezetbe, legalább a légi közlekedés terén.
Az Európai Bizottság által javasolt befogadási kvóták növekedéséről szóló sajtóértesülésekre reagálva Ponta azt mondta: Románia legfeljebb 1500 menedékkérőt tud átvenni más uniós országoktól, mert ennyit lehet elhelyezni a meglévő központokban. A rendelkezésre álló helyek közül csaknem 200 már foglalt - tette hozzá.
A román sajtó a Daily Mail című brit lap értesüléseire hivatkozva múlt héten azt közölte, hogy Romániának a korábban vállalt 1785 helyett csaknem 7000 menedékkérőt kellene átvennie az Európai Bizottság legújabb terve szerint, amely már 160 ezer bevándorló elosztásával számol.
Bogdan Aurescu román külügyminiszter szerint Románia még nem kapott Brüsszeltől hivatalos értesítést a menekültkvóták változásáról. Bukarest azt követően döntet a menedékkérők átvételéről, hogy szerdán az Európai Bizottság közzéteszi új válságkezelő tervét - mutatott rá a román diplomácia vezetője.
Hétfőn Victor Ponta úgy pontosított: jövő héten összeül a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelső Védelmi Tanács (CSAT), és Románia ott alakítja ki álláspontját, hány bevándorlót hajlandó befogadni.
A szociáldemokrata politikus hétfői nyilatkozata hangnemváltást tükröz a migrációs válság ügyében. Múlt héten Ponta még élesen bírálta Traian Basescu volt államfőt, aki szerint Romániának nem kellene önként migránsokat befogadnia, mert nem tudja majd integrálni őket. A román kormányfő akkor azt hangoztatta, hogy Románia nem zárhatja le határait, és a menekültválság kérdésében "európai politikát kell folytatnia".
Rendezők és filmsztárok szólaltak fel a menekültek érdekében
Az Oscar-díjas Alfonso Cuarón, a velencei filmfesztivál nemzetközi zsűrijének elnöke és a mustra számos más résztvevője szólalt fel az Európát elért menekültválság humánus megoldásáért, valamint a menekülők befogadása érdekében. "Mexikói vagyok, aki Európában él, és mindig úgy éreztem, hogy szívesen fogadnak. Szeretném, ha ma és a jövőben ez a szíves fogadtatás minden bevándorlóra kiterjedne" - fogalmazott Cuarón.
Tilda Swinton, akinek A Bigger Splash című filmjét vetítették a fesztiválon azt kérte, hogy ebben a helyzetben senkit ne nevezzünk migránsnak. "Menekültekről, háborús menekültekről van szó" - hangsúlyozta.
Tom Hooper, akinek a The Danish Girl című 1920-as években játszódó, transznemű nőről szóló drámáját tíz perces álló ovációval fogadta a Lido közönsége, arról beszélt, hogy a migránsok és a menekültek, akárcsak a transznemű emberek az előítéletek áldozatai. "Szerintem ez a film a befogadásról szól, arról a befogadásról, amelyet a szeretet tesz lehetővé" - hangsúlyozta a rendező. "Egy mélyen megosztott világban élünk. Úgy gondolom, ami ebben a pillanatban Európa partjainál zajlik, a rendkívüli menekültválság, ami most elért bennünket, a szívünkhöz szól" - fűzte hozzá Hooper.
A filmfesztivál résztvevői közül eddig az A Bigger Splash című film rendezője, az olasz Luca Guadagnino foglalt állást a legélesebben a menekültválság kérdésében. A rendező Tilda Swinton, Ralph Fiennes, Matthias Schoenarts és Dakota Johnson főszereplésével forgatta újra A medence című 1969-es francia filmklasszikust. Az eredetileg a Cote d'Azurön játszódó történetet a jeleneg migránsok által elfoglalt földközi-tengeri Pantelleria szigetére költöztette.
Lengyel lap: a lengyelek egyharmada határzárakkal korlátozná a migrációt
A lengyelek 32 százaléka az Európai Unió külső peremén létesített határzárakkal vagy akár a belső uniós határok lezárásával is korlátozná a migrációt - derül ki a Rzeczpospolita lengyel jobbközép napilap által hétfőn közölt felmérésből.
Az IBRIS közvélemény-kutató által készített felmérés szerint a lengyelek 30 százaléka egyetért azzal, hogy az európai uniós tagállamok, ezen belül Lengyelország is, fogadja be a migránsokat, de csak 16 százalékuk egyezne be az uniós határokon átkelő bevándorlók "minden feltétel nélküli" befogadásába, 7 százalékuk pedig kikötések nélkül saját házába is befogadná őket.
Amennyiben a befogadást az Európai Unió, illetve az ENSZ eszközeivel támogatnák, már többen - 37 százalékuk - egyeznének bele. A válaszadók 10 százaléka szerint csak a keresztény menekülteket kell befogadni.
Vasárnap Stanislaw Gadecki érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke azt mondta: minden lengyelországi egyházközségnek készen kell lennie az üldözöttek befogadására. Más lengyel egyházi tisztviselők ugyanakkor arra figyelmeztetnek: Lengyelországban, a nyugat-európai államoktól eltérően, nincsenek nagy muzulmán közösségek, amelyekbe az érkező nem keresztény migránsok beolvadhatnának.
Lengyelország az uniós kormányfők júniusi találkozója után kétezer menekült befogadását vállalta 2016-2017-ben. Az európai migrációs válság legújabb fejleményeit illetően a lengyel kormány egyelőre nem fogalmazott meg egyértelmű álláspontot, bár a politikai vezetők egyhangúlag a válság okainak kezelését, az embercsempészek elleni harc fontosságát hangsúlyozzák. Grzegorz Schetyna, a lengyel külügyi tárca vezetője szombaton elmondta: védeni kell az európai határokat, a bevándorlókat az Európai Unión kívül kell regisztrálni.
Az eddigi legnagyobb bevándorlóáradat érte el Szerbiát
Ötezer bevándorló érkezett Szerbiába Macedóniából hétfőn a hajnali órákban, ez az eddig látott legnagyobb áradat - mondta az M1 aktuális csatorna tudósítója Presevoban.
Jelenleg mintegy kétezren várakoznak a helyi sátortáborban, szintén kétezren pedig már el is indultak a szerb-magyar határ irányába, tehát egy-két napon belül újabb hullám érheti el Magyarországot - tette hozzá.
A Hegyeshalomból jelentkező tudósító azt mondta, az 1-es úton lévő "régi" határátkelőhely még mindig le van zárva, csak a migránsokat szállító buszokat engedik át. Magánszemélyek az M1-es autópályán keresztül érhetik el Ausztriát, emiatt azonban autópálya-matricát kell vásárolniuk.
Szakértő: a szomszédos országokba menekült szírek egyelőre nem indulnak útnak
A Szíriával szomszédos országokban mintegy négymillió szír menekült él, a többségük azonban - közvélemény-kutatások szerint - egyelőre nem akar Európába indulni - mondta Csicsmann László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az M1 akutális csatornán hétfőn.
Hozzátette, azt azonban látni, hogy a táborokban is egyre inkább romlik a helyzet, vannak, akik már 2012 óta ott élnek, így nem kizárt, hogy a jövőben újabb migrációs hullámok érik el Európát.
Egyre nagyobb nyomás alatt Washington, hogy több menekültet fogadjon be
Egyre nagyobb nyomás alá kerül Washington, hogy több menekültet fogadjon be. David Miliband volt brit külügyminiszter például egy vasárnapi amerikai tv-műsorban szólította fel az Egyesült Államokat, "mutassa meg most is, hogy az ilyen ügyekben vezető szerepet tölt be a világban". "Az Egyesült Államok mindig élenjárt a menekültek befogadásában, négy év alatt 1500 ember befogadása azonban csekély hozzájárulás a probléma emberiességi oldala megoldásához" - jelentette ki az ABC amerikai tévé egyik műsorában David Miliband, aki jelenleg az International Rescue Committee nemzetközi menekültügyi szervezet feje. "Az Egyesült Államok története arról szól, hogy befogadó ország, társadalma bevándorlókra épül. Végtelenül szomorú és csalódást keltő, hogy szem elől veszítettük ezeket az értékeket, és őrizetbe vesszük, majd kitoloncoljuk a menedékkérőket, hogy ezzel elrettentsünk másokat is a bevándorlás megkísérlésétől" - mondta Cecillia Wang, az American Civil Liberties Union hazai jogvédő szervezet bevándorlókkal foglalkozó programjának vezetője arra utalva, hogy szövetségi adatok szerint az Egyesült Államok a 2013-as pénzügyi évben 369 ezer, 2014-esben pedig 316 ezer illegális bevándorlót utasított ki. Igaz, az Egyesült Államok az utóbbi években évente 55-70 ezer menekültet fogadott be több tucatnyi országból.
John Kirby amerikai külügyminisztériumi szóvivő a Reuters hírügynökségnek szombat este adott interjújában nem adta semmi jelét annak, hogy az Egyesült Államok jelentősen növelni akarná a letelepítendő szíriai menekültek számát. Mint megemlítette, az év végéig esetleg befogadnak még 1500-at, és jövőre is valamennyit. Csak azt ismételte el megint, hogy Washington négymilliárd dollárral támogatja a menekültek segélyezését, és hogy az amerikai kormányt aggasztja az a biztonsági kockázat, amelyet a hatalmas menekültáradat okoz. "Nagyon komoly ellenőrzést kell elvégezni a Szíriából kiáramló emberekkel kapcsolatban" - mondta, hozzátéve, hogy a kormány folyamatosan konzultál európai szövetségeseivel, és együtt megpróbálják kidolgozni erre a megoldást.
Az amerikai hatóságok mindenképpen el akarják kerülni, hogy az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet vagy az al-Kaida terrorhálózat emberei mint menekültek bejussanak az Egyesült Államokba. Viszont annak is van kockázata, ha Washington ragaszkodik eddigi menekültpolitikájához, és nem lesz aktívabb Európa támogatásában. Egy neve elhallgatását kérő másik amerikai tisztségviselő elismerte, hogy miután az egész világ láthatja fotókon a menekültek tragédiáját, az Egyesült Államok presztízsveszteséget szenvedhet el, ha az európai országokhoz képest csak kis számú szíriai menekültet fogad be.
Az Obama-kormány szempontjából azonban nemcsak a nemzetközi megítélés miatt kritikus a menekültügy, hiszen a téma fontos része a 2016-os elnökválasztási kampánynak. Donald Trump, a Republikánus Párt e pillanatban legesélyesebb elnökjelölt-aspiránsa noha nagyon határozottan követeli az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodó bevándorlók kiutasítását, és hangoztatja, hogy falat építtetne végig a mexikói határ mentén, a múlt héten azt mondta: elnökként elgondolkodna azon, hogy szíriai menekülteket fogadjon be az országba.
Egy másik republikánus elnökjelölt-aspiráns, John Kasich szintén az ABC egyik műsorában azt mondta: ő amellett van, hogy az Egyesült Államok vállaljon nagyobb szerepet a menekültügyben, de hozzátette, hogy a jelenlegi helyzet nem elsősorban Washington problémája. "Úgy gondolom, van felelősségünk a kérdésben, és több embert kell befogadnunk, de meg kell győződnünk arról, hogy ezek az emberek képesek asszimilálódni. (A menekültügy) alapvetően Európa gondja, de humanitárius segítséget tudunk nyújtani neki" - jelentette ki Kasich.
Michael Ignatieff, a Harvard Kennedy School egyik tanára, a kanadai Liberális Párt volt vezetője a The New York Times-ba írt egyik cikkében azt állította: az Egyesült Államok, Kanada és a közel-keleti országok tévednek abban, hogy a menekültválság Európa gondja. Az Egyesült Államok és szövetségesei felelősséggel tartoznak a mintegy négymillió szíriai menekültnek, egyrészt mert fegyverrel látják el a mérsékeltebbnek ítélt szíriai lázadókat, másrészt mert légi hadjáratot folytatnak az IÁ ellen, amelynek térhódítása elől menekülnek leginkább a szíriai lakosok. "Az európaiak hibáztatása csak alibi, a többi kifogás pedig - mint például, hogy a menekülteknek nincsenek dokumentumaik - hányingerkeltő" - írta Ignatieff. Felszólította az Egyesült Államokat és Kanadát, hogy fogadjon be legalább 25 ezer szíriait, de - mint írta - lehet, hogy ennyi is kevésnek bizonyul majd.