Törökország további szankciókkal sújtja az észak-iraki kurd autonóm régiót, ha Erbíl a térség függetlenné válását támogató szeptember 25-ei népszavazás után "nem tér észhez" - jelezte Recep Tayyip Erdogan török államfő kedden Ankarában a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén.
Elmondta: Ankara jelenleg csak bizonyos területeken tett megtorló lépéseket, de "a fejleményektől függően nem tétovázik jóval tovább menni". Erdogan beszédében ugyanakkor nem részletezte, hogy milyen intézkedésekre gondol pontosan.
Törökország a kurd referendum nyomán már több gazdasági, diplomáciai és katonai szankciót foganatosított Erbíllel szemben, például nem közlekedtet repülőjáratokat a régióba. Fenyegetőzött egyúttal azzal is, hogy elzárja az Észak-Irakból a ceyhani kikötőig naponta több százezer hordó olajat szállító vezetéket.
Miután pedig Irak központi kormánya a szomszédos Törökország, Irán és Szíria felé vezető átkelőhelyek átadását hiába követelte Erbíltől, Bagdad jelezte, hogy a Törökországban és Iránban közös hadgyakorlatokon részt vevő iraki katonák kívülről veszik majd át a kurdisztáni határállomások ellenőrzését.
Erdogan szerdán Teheránba látogat, hogy Haszán Roháni államfővel és Ali Hámenei ajatollahhal találkozzon. A két ország vezetői egyebek között az észak-iraki kurdok ügyét is megvitatják. A török vezérkari főnök, Hulusi Akar hétfőn tartózkodott Iránban, ahol hivatali kollégájával, Mohamed Bagherivel egyeztetett a kérdésben.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter kedden az Anadolu török állami hírügynökségnek adott interjújában azt mondta: amennyiben Észak-Irak leállítja az önállósodási folyamatot, Ankara és Erbíl kapcsolatai rendeződnek. "Még mindig nem túl késő ehhez" - nyomatékosította.
Ankara a referendum bejelentéséig jó viszonyt ápolt az autonóm régió kormányával, azonban most attól tart, hogy Észak-Irak önállósága megerősítené a többmilliós törökországi kurd kisebbség szeparatista törekvéseit.
A referendumot támogató kurd képviselők mandátumának felfüggesztését kérte az iraki többségi koalíció
Az iraki Kurdisztán függetlenségéről szóló népszavazást támogató kurd képviselők mandátumának felfüggesztését kérte kedden a bagdadi parlamentben többséggel bíró Iraki Nemzeti Szövetség (NIA) nevű síita koalíció.
A csoportosulás szerint annak a kurd képviselőnek, aki az iraki parlamentben akarja folytatni, el kell utasítania a szeptember 25-én megtartott referendum eredményét. A népszavazáson a szavazók 93 százaléka voksolt igennel arra, hogy Kurdisztán régió és körülötte a kurdok lakta térségek független állammá alakuljanak. A szavazásra jogosult 5,5 millió fő bő 72 százaléka járult az urnákhoz.
A koalíciós ülésen, amelyen részt vett Szálim al-Dzsaburi parlamenti elnök is, úgy határoztak, hogy listát készítenek a kurdisztáni népszavazást támogató parlamenti képviselők nevéről, amit benyújtanak az igazságszolgáltatásnak. Az ülés jegyzőkönyve szerint a kurd képviselők parlamenti részvétele a bírósági döntésig "be van fagyasztva".
A bagdadi és az erbíli vezetés között nagy a feszültség a Maszúd Barzáni kurd elnök kezdeményezte szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazás óta.
A kurdok elnököt és parlamentet akarnak választani
Időközben az erbíli választási bizottság bejelentette, hogy minden szükséges előkészületet megtett a november 1-re kitűzött iraki kurd elnök- és parlamenti választásokhoz. A politikai pártoknak a jövő hét péntekig van idejük arra, hogy benyújtsák a jelöltjeiket tartalmazó listákat, a választási kampány pedig október 15-én kezdődik. A 2005 óta az elnöki tisztséget betöltő Barzáni meg nem jelezte, hogy indul-e a választásokon.
Az erbíli választási bizottság vezetője kedden az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva elmondta, hogy eddig egyetlen induló, Mohammed Tofik Rahim jelöltsége felel meg a választáson való indulás feltételeinek. Tofik Rahim Barzáni egyik neves politikai ellenfele.
Az iraki állami televízió beszámolt arról, hogy a bagdadi parlament kedden az iraki Kurdisztán régió pénzügyi tranzakcióinak befagyasztását célzó tervezetet szavazott meg a függetlenségi népszavazásra megtorlásul. A televíziós csatorna beszámolója szerint a tervezet "megőrzi" a kurd állampolgárok "érdekeit", "csak" a kurd vezetés ellen irányul. A híradás további részleteket nem közölt és nem szólt arról, hogy a döntés kötelező érvényű-e.
