Újabb migránsroham a görög partoknál

Az EB elfogadta a schengeni értékelési jelentés tervezetét
Az Európai Bizottság kedden elfogadta a Görögországra vonatkozó schengeni értékelési jelentés tervezetét, amelyben felhívják  a figyelmet, hogy Athén elhanyagolta kötelezettségeit a schengeni külső határok védelme terén, valamint ajánlásokat fogalmaznak meg az ország hatóságai számára.
A brüsszeli testület közleményben tudatta, hogy a biztosok kollégiuma elfogadta a tervezetet, amely a tagországok és az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) szakértőinek egy, előre be nem jelentett novemberi helyszíni látogatásán alapul. A dokumentum készítői, noha elismerik a görög hatóságok leterheltségét, megállapítják, hogy a migránsok tényleges azonosítása és regisztrációja nem történik meg. Előfordul, hogy az ujjlenyomatokat nem viszik be a rendszerbe, nem ellenőrzik mindig az úti okmányok hitelességét, és nem vetik össze azokat minden esetben az alapvető biztonsági adatbázisokkal.
A fenti hiányosságok orvoslása mellett a javaslatokban arra is kitérnek, hogy a görög kormánynak megfelelő befogadóközpontokat kellene létrehoznia, meg kellene kezdenie a jogosulatlan menedékkérők visszatoloncolását, fokoznia kellene a határok felügyeletét, jobb kiképzést kellene nyújtania a határőröknek és fejlesztenie kellene a határátkelőket.
Amennyiben a dokumentumot a tagállamok többsége is jóváhagyja, akkor a bizottságnak akciótervet kell kidolgoznia Athén számára. Ebben az esetben Görögországnak három hónapja lesz arra, hogy eleget tegyen az előírásoknak, különben szankciókat vezethetnek be ellene a schengeni egyezmény értelmében.
z uniós tagországok az előző héten felszólították az Európai Bizottságot, teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a belső határellenőrzést akár két évre is vissza lehessen állítani a schengeni övezeten belül.

A török média közben kedden délelőtt azt jelentette, hogy ismét legalább kilenc migráns, köztük két gyermek fulladt vízbe egy hajóbalesetben a török partoknál. Az újabb tragédia az Izmir tartománybeli Seferihisar település közelében történt.

Néhány napja, szombaton legalább harminchárom migráns, köztük öt gyermek fulladt az Égei-tengerbe, mert elsüllyedt a görögországi Leszbosz szigete felé induló hajójuk.

A pireuszi kikötőben partra tett menekültekkel kapcsolatban szemtanúk arról számoltak be a görög rádiónak, hogy keddre virradó éjjel több mint hetven, migránsokat szállító busz tartott a görög-macedón határ Idomeni és Gyevgyelija közötti határátkelőjére. A többségükben Szíriából, Irakból és Afganisztánból származó migránsok riportereknek azt mondták, hogy közép-európába akarnak továbbutazni.

Az idomeni-gyevgyelijai határátkelő vasútállomásán már hétfőn is mintegy ezerhatszáz ember torlódott össze, arra várva, hogy továbbutazhasson.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) hétfői összesítése szerint az év eleje óta, január 30-ig hatvankétezer migráns érte el az Európai Uniót a vízi úton, mintegy kilencven százalékuk Görögországban, a többiek Olaszországban értek partot. Januárban már háromszáznegyvenen vesztek a tengerbe az embercsempészek közreműködésével vállalt vakmerő átkelésük során.

UNICEF: Több nő és gyerek érkezik a migránsáradattal Európába, mint férfi
Először a migránsválság kezdete óta számarányosan több nő és gyermek érkezik Európába, mint férfi a menekülthullámmal; a legfrissebb adatok szerint a görög-macedón határon átkelő migránsok 60 százaléka nő és gyermek volt - közölte kedden az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) Genfben.

A fél évvel korábbi adatokhoz képest megháromszorozódott a gyerekek részaránya az UNICEF szerint. Tavaly júniusban még az Európába tartó menekültek 73 százaléka férfi volt és minden tízedik menekültre egy gyerek jutott. Jelenleg a Törökországból a görög égei-tengeri szigetekre érkező menekültek 36 százaléka gyerek, azonban számuk ennél magasabb is lehet, mivel sokan nem mondják el életkorukat a hatóságoknak, amíg nem érkeztek meg a célállomásuknak tervezett országokba.
A nők és gyerekek számarányának ilyen mértékű növekedése azt jelenti, "hogy közülük egyre többen kerülnek veszélybe a Földközi-tengeren, különösen télen, és emiatt több védelemre is van szükségük a szárazföldön. A segélyezési, védelmi és egészségügyi rendszereket erősíteni kell a menekültek által használt útvonal minden pontján, hogy a nőket és gyermekeket ne használják ki, illetve ne essenek ki az ellátásból" - mondta Marie-Pierre Poirier, az UNICEF illetékes koordinátora.
A felnőtt kísérettel nem rendelkező és a szüleiktől elszakított úton lévő gyermekek pontos száma nem ismert, azonban az UNICEF szerint Svédországban 35 400 javarészt fiatal afgán, míg Németországban 60 ezer - javarészt szíriai, afgán és iraki fiatal - keresett eddig menedéket.

Miután nem sikerült lezárni a török-görög határt, az Európai Unió Macedóniának segít abban, hogy lezárja déli határszakaszát, ami átirányíthatná a migránsokat Albániába, ahonnan szárazföldön, Montenegrón keresztül vagy az Adriai-tengeren át folytatnák útjukat Horvátországba - írta a Vecernji List című horvát napilap kedden.
Elemzőkre hivatkozva a lap azt állítja, hogy a macedón-görög határ lezárása esetén a tavasszal érkező még nagyobb migránstömeg eláraszthatja a dél-dalmáciai dubrovniki régiót, ami ártana a turizmusnak.
Ha ez a forgatókönyv következne be, a migránsokat két módon szállíthatják Nyugat-Európába: vonattal Bosznia-Hercegovinán keresztül Horvátországba, majd tovább Szlovéniába, vagy hajóval Rijekába, majd onnét tovább Szlovéniába. A migránsok egy része Albániából valószínűleg egyenesen Olaszországba tart majd a Vecernji List olaszországi tudósítója szerint.
Silvije Tomasevic arra emlékeztetett, hogy 1991 márciusában 27 ezer albánnal a fedélzetén kikötött az első, menekülteket szállító hajó Brindisiben. Ezt követően albánok ezrei érkeztek Olaszországba, míg 1997-ben Róma és Tirana megállapodást kötött arról, hogy a két ország közösen lép fel az embercsempészek és illegális bevándorlás ellen. Albán vizeken és albán kikötőkben olasz hadihajók mozogtak szabadon, fedélzetükön pedig albán rendőrök is szolgáltak - emlékeztetett a szerző. Albánia és Olaszország között a tenger 2000 végére átjárhatatlanná vált a menekültek számára. Tomasevic szerint jelenleg új migrációs útvonal van kialakulóban, és ettől nem csak Olaszországnak kell tartania, hanem Horvátországnak is.
A Vecernji List a témával kapcsolatban kiemelte: Miro Cerar szlovén miniszterelnök javaslata, miszerint a macedón-görög határt kell lezárni ahhoz, hogy feltartóztatható legyen a Közel-Keletről érkező bevándorlók ellenőrizhetetlen tömege, sok európai vezetőnél talált támogatásra. Ugyanakkor sem Szlovénia, sem az EU nem beszél arról, mi lesz akkor, ha a migránsáradat valóban az Adriára terelődik át.
A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár tavaly szeptemberi lezárása óta Horvátországban 622 116 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Pénteken 1843, szombaton 2641, vasárnap 2098 migráns lépte át a szerb-horvát határt.
Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint október közepe óta 442 105 illegális bevándorlót regisztráltak. A horvát-szlovén határt pénteken 3416, szombaton 2556, vasárnap 1249, hétfőn 716 migráns lépte át. Idén eddig összesen 63 501 volt az átlépők száma.
A horvát kormány közleményben cáfolta, hogy a menekülthullám elérheti a horvát tengerpartot. "Az Európai Unió országai közösen nagy erőfeszítéseket tesznek a menekülthullám irányítására, és megoldást próbálnak találni a migrációs válság kezelésére" - áll a szövegben, amely külön felhívja a figyelmet a félretájékoztatás káros hatásaira.
"Az ilyen dezinformációk kárt okozhatnak a horvát turizmusnak, amely várhatóan rekordokat dönt majd az idén, ugyanúgy, mint a horvát gazdaságnak, mert visszatartó erő lehet a potenciális befektetők számára" - hangsúlyozta a zágrábi kormány.

Németországban több mint 90 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba januárban
Németországban több mint 90 ezer menedékkérőt vettek nyilvántartásba januárban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hatóság (BAMF) kedden kiszivárgott adatai szerint.
A BAMF még nem nyilvános kimutatása alapján az év első hónapjában 91 671 ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló rendszerben (EASY). Ez nagyjából a háromszorosa a tavaly januári 32 200-nak, és éves szintre vetítve azt jelzi, hogy a menedékkérők száma meghaladhatja a tavalyi 1,1 milliót.
Az idén januárban nyilvántartásba vettek között a szíriai állampolgárok voltak messze a legtöbben, 35 822-en. A nagyságra második csoport az irakiaké 18 563 fővel, a harmadik az afganisztáni állampolgároké 18 099 fővel. Jelentősebb csoportot alkotnak még az iráni, a marokkói és az algériai állampolgárok is - idézte a Handelsblatt című üzleti lap az online kiadásában a BAMF kimutatását, amelyet a Reuters hírügynökség szerzett meg.
A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség jóval kevesebb menedékkérő érkezését jegyezte fel, adataik szerint januárban 64 700-an, vagyis naponta átlagosan 2086-an jelentkeztek belépésre a határon. A rendőrségi statisztika alapján a menekülthullám tovább mérséklődött, a naponta érkezők száma a tavaly őszi 8-10 ezres és a decemberi 3 ezres szintről süllyedt tovább a 2 ezres határ felé.
A szövetségi rendőrség és a BAMF adatai közötti eltérést kormányzati szakértők azzal magyarázzák, hogy az EASY-rendszerben nyilvántartásba vett emberek közül sokan már tavaly megérkeztek Németországba, de csak januárban tudták regisztrálni őket. Az eltérés egy további oka lehet, hogy a rendőrség még mindig nem tud mindenkit nyilvántartásba venni rögtön a határon.

Kölni gazdaságkutató intézet: A bevándorlók több mint fele tartósan munkanélküli lesz
A keresőképes bevándorlók negyede tud csak elhelyezkedni az idén Németországban, így többségük tartósan munka nélkül maradhat - olvasható a kölni gazdaságkutató intézet (IW) kedden közzétett jelentésében.
Az IW előzetes becslés alapján kiszámolta, hogy Németországnak mennyibe fog kerülni a menekültek ellátása, és ennek milyen hatása lesz a munkaerőpiacra. Szerintük 2015-ben 1,1 millió, 2016-ban 800 ezer és 2017-ben 500 ezer bevándorló érkezett, illetve érkezhet Németországba, többségük Szíriából, Afganisztánból és Irakból. Az IW szerint 2016-ban 400 ezer, míg 2017-ben további 175 ezer munkaképes bevándorló érkezik az országba, akik közül éves átlagban csak minden negyedik fog elhelyezkedni. A többiek munkanélküli segélyben (Hartz-IV) részesülnek majd, azaz pénzügyi és anyagi segítséget igényelhetnek a német államtól, aminek jelentős kihatásai lesznek az állami költségvetésre.
A menedékkérőknek járó és a munkanélküli segélyeknél is a gazdaságkutató intézet havonta ezer euróval (310 ezer forint) számol menekültenként.
Az IW becslései szerint a menekültek ellátására és elszállásolására az állam közel 17 milliárd eurót költhet 2016-ban, illetve mintegy 23 milliárdot 2017-ben. Ehhez jönnének hozzá a nyelvtanfolyamok és integrációs kurzusok költségei évente 5 milliárd euróval. A bevándorlók ellátásának éves költsége így a becslések szerint 2016-ban 22, 2017-ben 28 milliárd euró lehet. Ezeket az összegeket a német szövetségi államnak, a tartományoknak és önkormányzatoknak kellene előteremtenie.
A kölni gazdaságkutató intézet hangsúlyozta: jóllehet nem tudni pontosan, mennyi bevándorló érkezhet még Németországba, már most is megalapozott a feltevés, hogy a közpénzek terén képzett korábbi tartalékokat apránként fel fogják élni. A szövetségi állam és a tagállamok újbóli eladósodásának megakadályozására, illetve csökkentésére - különösen 2017-ben - az IW szerint az állami költségvetés kiadási oldalának kritikus felülvizsgálata szükséges.
A szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetőségének munkaerő piaci politikáért felelős vezetője, Detlef Scheele szerint a regisztrált munkanélküliek száma az idén éves átlagban 70 ezerrel haladja majd meg a tavaly év végi 2,681 milliót. E csoporton belül a menekült státusban lévők száma nagyjából 130 ezerrel emelkedik, és így eléri a 350 ezret. Ők viszont már jogosultak lesznek a Hartz-IV juttatásokra.
A BA tapasztalatai szerint a menekülteknek nagyjából 10 százaléka tud elhelyezkedni a státus megszerzése utáni első évben. A foglalkoztatottsági arány körükben aztán fokozatosan emelkedik, az ötödik évben eléri az 50 százalékot, és tizenöt év után eléri a 70 százalékot.
Ugyanakkor a jelenleg Németországba érkező gyerekeknek jó esélyeik vannak, hogy a jövő szakmunkásai legyenek, és "jó esélyeik vannak azoknak is, akik a 35. életévüket még nem töltötték be, hogy valamilyen munkához képesítést szerezzenek. Azoknál viszont, akik már jóval túlléptek a negyvenen, már nehézségek lesznek" - mondta Scheele, aki hozzáfűzte, hogy a menekültek német munkaerőpiaci integrációja hosszú folyamat lesz.

Jannisz Muzalasz görög bevándorlási miniszter közlése szerint jelenleg a Törökországból érkezők között egyértelműen túlsúlyban vannak a nyomor elől menekülők és a gazdasági migránsok, és kevesebben azok, akiknek az élete volt veszélyben hazájában. Muzalasz szerint két hónapja, 2015 novemberében még nyolcvan százalék volt a menekültek aránya, december-januárra azonban már ötvenöt százalékra emelkedett a gazdasági migránsok aránya az érkezők között.

Törökországban becslések szerint mintegy 2,5 millió, a polgárháború elől elmenekült szíriai él.