Külföld
Újabb menekültszállás lobbant lángra
A finn elnök aggodalmát fejezte ki a schengeni rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban
Németországban ismét tűz ütött ki egy menedékkérők befogadására előkészített épületben. Kedden hajnalban a Brandenburg tartomány-beli Nauenben egy tornacsarnok égett le. A rendőrség szerint valószínűtlen, hogy műszaki hiba okozta a tüzet a csarnokban, ahol a héten 130 menedékkérőt akartak elhelyezni, és lehet, hogy szándékos gyújtogatás történt. A lángok az épület egészét elborították, a tűzoltók ezért úgy döntöttek, hogy a tűz tovaterjedésének megakadályozására összpontosítanak és hagyják leégni a csarnokot - közölte az RBB regionális közszolgálati médiatársaság.
Nauenben az utóbbi hetekben több tüntetést tartottak a menedékkérők tervezett befogadása ellen. Németországban számos gyújtogatás történt az utóbbi hónapokban menedékkérők elhelyezésére előkészített, még lakatlan ingatlanokban, nyilvánvalóan azzal a szándékkal, hogy az önkormányzat ne tudjon bevándorlókat költöztetni az adott környékre.
A menekültellenes cselekmények területi megoszlása megerősíti azt a már régen ismert összefüggést, hogy az idegenellenesség ott erősebb, ahol az átlagosnál kevesebb "idegen", vagyis bevándorló él, ebből a szempontból pedig nagyon határozott a különbség a nyugati tartományok és a volt NDK területe között; míg a nyugati Hessenben vagy Baden-Württembergben 25 százalék feletti a bevándorlók aránya a lakosságban, a keleti tartományok többségében csupán 4-5 százalék.
Ugyanezt a kelet-nyugati különbséget jelezi az erőszakos menekültellenes bűncselekmények megoszlása is; a Handelsblatt című üzleti lap keddi összeállítása szerint míg Észak-Rajna-Vesztfáliában - ahol a 17 millió lakos között 2 millió bevándorló van és az idén eddig majdnem 35 ezer menedékjogi kérelmet adtak be - mindössze 2 esetben támadtak meg menedékkérőket és 3 gyújtogatás történt, a 4 millió lakosú, keleti Szászországban viszont - ahol 2,5 százalék a bevándorlók aránya, a menedékkérők száma pedig 14 500 körül van - a hatóságok eddig 35 támadást és 4 gyújtogatást regisztráltak.
Merkel a zavargások helyszínére látogat
Angela Merkel német kancellár ellátogat a Szászország tartományi Heidenauban történt menekültellenes zavargások helyszínére - közölt kedden a német kormány szóvivője. Steffen Seibert közleménye szerint a kancellár szerda délelőtt látogat a heidenaui menekültszálláson Stanislaw Tillich tartományi miniszterelnök társaságában.
Angela Merkel menedékkérőkkel, az őket társadalmi munkában segítő önkéntesekkel és az állomást védő biztonsági szolgálat munkatársaival beszélget majd.
A hét végén történt zavargások miatt menedékkérők tiltakoznak az ellen, hogy Heidenauban helyezzék el őket. A Spiegel Online hírportál keddi beszámolója szerint Lipcsében 150 ember tüntetett egy sportcsarnok előtt, ahol ideiglenes befogadóállomás működik. Onnan 51 embert akartak átszállítani Heidenauba egy busszal, amely a tiltakozás miatt végül üresen hajtott el.
A heidenaui szállás körül biztonsági övezetet jelöltek ki, amelyben a rendőrség mindenkit külön indok nélkül igazoltathat és ahonnan bárkit kitilthat.
A korábbi menekültellenes demonstrációk miatt már júliusban felmerült az a javaslat, hogy a hatóságok ne engedélyezzenek tüntetéseket menedékkérőket befogadó intézmények körül. A change.org oldalon egy petíciót is indítottak, amelyet már több mint 60 ezren írtak alá. A ZDF közszolgálati televízió heute.de című hírportáljának keddi beszámolója szerint a petíciót kezdeményező joghallgató családját ismeretlenek életveszélyesen megfenyegették.
A menekülthullám erősödésével Németországban a rasszista, idegenellenes támadások száma is emelkedik. Angela Merkel kancellár és kormányának több tagja elítélte az erőszakot és a szélsőjobboldali gyűlölködést, a Bundestag elnöke, Norbert Lammert pedig egy keddi lapinterjúban szégyennek nevezte a menedékkérők elleni erőszakos tüntetéseket. Úgy fogalmazott, hogy az ilyen cselekmények "kínosak" Németországnak.
Az egyik legtekintélyesebb német politológus, Werner Patzelt szerint a heidenaui zavargások arra utalnak, hogy a menedékkérők számának emelkedése az idegenellenesség jelentős erősödését idézheti elő. Szerinte ebben a politikának is felelőssége van, mert nem ad válaszokat a lakosság egyre szélesebb rétegeit hatalmába kerítő elbizonytalanodásra.
Heiko Maas igazságügyi miniszter szerint a biztonsági övezetek kijelölése nem lehet tartós megoldás. Inkább arra van szükség, hogy a lakosság "ne engedje át az utcát az uszítóknak és a szélsőjobboldaliaknak" - mondta a miniszter kedden az ARD közszolgálati televíziónak.
"Nem akarok olyan országban élni, ahol minden egyes menekültszállás körül tiltott zónára van szükség, hogy a lakók biztonságban tudhassák magukat" - mondta a német igazságügyi miniszter.
Heidenauban egy üresen álló barkácsáruházban 600 menedékkérőnek alakítanak ki szállást. Az első csoportot csak rendőri biztosítás mellett tudták elhelyezni péntek éjjel, mert a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) felhívására összegyűlt tüntetők egy több száz fős csoportja a demonstráció után barikádot emelt az épülethez vezető úton, és rárontott a rendőrökre. A zavargások szombat éjjel is folytatódtak, és vasárnap éjjel is előfordult dulakodás menekültellenes tüntetők és ellentüntetők között. Az összecsapásokban több mint 30 rendőr megsebesült.
A finn elnök aggodalmát fejezte ki a schengeni rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban
Az Európát érintő menekültválság miatt Sauli Niinistö finn államfő aggodalmát fejezte ki kedden a schengeni rendszer fenntarthatóságával kapcsolatban.
Niinistö arról beszélt, hogy a menekültválság próbára teszi a schengeni megállapodást, amely létrehozta a rendszeres belső határellenőrzéstől mentes övezetet Európában. "A szabad mozgás nem lehet egyenlő a szabályozhatatlan mozgással" - jelentette ki az elnök finn diplomák előtt beszélve.
A finn államfő azt hangoztatta, hogy Európa komoly dilemmával áll szemben. "A civilizált világ becsülete megköveteli, hogy segítséget kapjanak ezek az emberek, másrészt a befogadóképességnek is vannak határai" - mondta.
Európában egyre élesebb vita bontakozik ki a kontinenst érintő migrációs válság kezeléséről. Gyakran elhangzik az is, hogy vissza kellene állítani a határellenőrzést a belső határokon.
Francois Hollande francia elnök nemrégiben azt mondta, hogy meggyőződése szerint csak egy egységes menekültügyi rendszer révén lehet fenntartani a schengeni rendszert, vagyis a határok szabad átjárhatóságát a belső határellenőrzés nélküli uniós övezetben.
A schengeni szerződés lehetőséget ad arra, hogy amennyiben egy tagállam fenyegetve érzi belső biztonságát, közrendjét, egy hónapra visszaállíthassa a határellenőrzést.
A hivatalos adatok szerint idén eddig több mint 340 ezer illegális bevándorló érkezett az Európai Unióba.
Több javaslaton dolgozik az Európai Bizottság a menekültválság kezelése érdekében
Az Európai Bizottság asztalán több olyan javaslat fekszik, amelyek a kontinenst sújtó menekültválság megoldását célozzák. A dpa német hírügynökség keddi összeállítása szerint a bizottság mindenekelőtt az alábbi javaslatok vonatkozásában kíván gyors előrelépést elérni.
- Egységes lista összeállítása a biztonságos harmadik országokról a nem kívánatos menedékkérők elleni védekezés céljából.
- Egy olyan rendszer felépítése, amelynek alapján az Európai Unió tagállamai megosztják egymás között a sok menekült és menedékkérő miatt rájuk háruló felelősséget.
- Újra kell értékelni a dublini megállapodást, amely kimondja, hogy az a tagállam felelős a menekültügyi eljárásért, amelyben a menedékkérő először lép európai földre.
- Egy olyan ellenőrzési mechanizmus felállítása, amely felügyeli a menekültügyi előírások bevezetését és alkalmazását.
- Az Európai Unión belül egységes normák megalkotása a határigazgatásra vonatkozóan, illetve a határvédelem rendszerének kiépítés érdekében
- Az uniós határrendészeti ügynökség, a Frontex mandátumának erősítése annak érdekében, hogy a több között képes legyenmegszervezni az illegális bevándorlók visszaküldésének megszervezésére.
- A tranzit- és a származási országokkal való együttműködés megszervezése többek között az embercsempészet és a menekültek visszatoloncolásával kapcsolatos politika terén.
- Az európai menekültügyi rendszer továbbfejlesztése egy olyan egységes menekültügyi eljárás kialakítása céljából, amely az unió egész területén garantálja a menedékkérőkkel való egyenlő elbánást.
Uniós országokat bírált az osztrák kancellár
Bírálta az osztrák kancellár azokat az uniós tagállamokat, amelyek a menekültelosztási kvóta ellen foglaltak állást, név szerint említve Csehországot, Lengyelországot és a balti államokat.
Werner Faymann az osztrák közszolgálati rádióban kedden elhangzott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a kvóták nélkül egyszerűen lehetetlen lesz megoldani a helyzetet és reményét fejezte ki, hogy Németország és Franciaország közös fellépése meghozza a kívánt eredményt.
A nyári szünet után először kedden ült össze az osztrák kormány, hogy megvitassa többek között a menekültügy kezeléséről készült öt pontból álló kormányjavaslatot. Eszerint az embercsempészek elleni határozottabb fellépésről is szó esett, valamint tárgyaltak arról is, hogy a hadsereget még inkább bevonják a migránshelyzet kezelésébe. Az ülés előtt Gerald Klug védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg további ötszáz emberrel vesz részt az ezt célzó erőfeszítésekben. A katonák az emberek szállításában és a táborok építésében segédkeznek majd. A tárcavezető azt nem erősítette meg, hogy a hadsereg a határvédelemben is részt venne.
Doris Bures, az osztrák törvényhozás képviselőházának elnöke kedden jelentette be, hogy az osztrák parlament szeptember elsején tartja rendkívüli ülését a menekültkérdésről. Az ülés időpontjáról csaknem két hete folyt az egyeztetés a pártok között. Az osztrák képviselők arról a törvényről egyeztetnek majd, amely lehetővé teszi, hogy a tartományok helyett a kormány jelölje ki a szükségszállásokat. A parlament várhatóan szeptember 23-án hoz majd döntést a kérdésben. A kormányjavaslat szerint az állam a menekültek befogadására olyan ingatlanokat bocsáthat rendelkezésre, amelyek felett maga rendelkezik, tehát magántulajdonú ingatlanokról nem dönthet.
Werner Faymann kancellár és Reinhold Mitterlehner alkancellár kedden délelőtt bejelentette, hogy a Raiffeisen bank korábbi elnökét, a jelenleg 72 éves Christian Konrad jelölését támogatják a menekültügyi koordinátori pozíció betöltésére. Az ősztől hivatalba lépő koordinátor feladata az lesz, hogy a civilszervezetekkel és a településekkel szorosabbra fűzze a kapcsolatot és segítse a köztük zajló párbeszédet. A szociáldemokrata és néppárti kormánykoalíció által támogatott Konrad Bécsben a Gruft nevű hajléktalanszálló és befogadó központ munkáját már évek óta segíti, a mariazelli bazilika felújítása miatt a település díszpolgára lett. Az alkancellár tájékoztatása szerint a hivatalos felkérés még a héten megtörténhet. A Der Standard című osztrák napilap információi szerint Konrad hosszú éveken át nemcsak az egyik legbefolyásosabb Raiffeisen-menedzser volt, hanem évtizedek óta mérvadó gazdasági, politikai és sajtókapcsolatokkal rendelkezik.
Az ellenzék szerint a kormány ezzel az új pozíció létrehozásával is elodázza a cselekvést, és a konkrét intézkedéséket.
A menekültek zűrzavaros ausztriai helyzetéről számolt be a Die Presse című osztrák lap keddi száma. Az újság szerint azok akik elindulnak a traiskircheni elosztóközpontból lehet nem érnek el bécsi befogadóhelyükig. A lap információja szerint a menedékkérők húsz százaléka egyszerűen eltűnik a rendszerből, a belügyminisztérium illetékese úgy nyilatkozott, hogy feltehetőleg a kiválasztott célországba indulnak tovább. Köztük vannak felnőttek és kísérő nélkül érkező kiskorúak is.
A legfrissebb adatok szerint Ausztriában az év első hat hónapjában több mint 28 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ezekből hatezret pozitívan bíráltak el. Naponta háromszáz menedékkérő érkezik Ausztriába.
Zeman szerint meg kell erősíteni az EU határainak védelmét
Az Európai Uniónak az eddigieknél jobban kell védenie határait a bevándorlók előtt - jelentette ki Milos Zeman cseh köztársasági elnök kedden Prágában, amikor fogadta a cseh nagyköveteket.
Zeman megismételte korábbi kijelentését is, miszerint "szükség lenne egy közös európai hadseregre".
"Határozott véleményem, hogy az Európai Uniónak az eddigieknél jobban kell védenie határait" - szögezte le az elnök. "Amikor korábban az Európai Parlamentben egy közös európai hadsereg létrehozásának szükségességéről beszéltem" - folytatta Zeman - "sokan megmosolyogtak". Most, a mai nemzetközi helyzetben nagyon jól jönne egy ilyen hadsereg - mutatott rá a cseh elnök az Európát elárasztó menekülthullámmal kapcsolatban.
Az ukrán-orosz konfliktussal összefüggésben Zeman hangsúlyozta, hogy súlyos problémákat szankciókkal, embargókkal és bojkottokkal megoldani nem lehet. "Általában ellenzem ezeket a módszereket" - emelte ki. "Bízom abban, hogy a Nyugat a közeljövőben felújítja a korrekt viszonyát Oroszországgal" - tette hozzá, utalva arra, hogy a Nyugat az ukrajnai helyzettel kapcsolatosan gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország ellen. Zeman már többször is kijelentette, hogy ellenzi a szankciókat.
A cseh nagykövetek éves tanácskozásra gyűltek össze a hét elején Prágában, s az államfő ebből az alkalomból találkozott velük.
Zeman felszólította a misszióvezetőket, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet a gazdasági-kereskedelmi diplomáciának, amely sokat segíthet a cseh gazdaságnak.
Megerősítette, hogy Pekingben részt vesz a második világháború befejezésének 70. évfordulója alkalmával rendezendő ünnepségeken. Kijelentette, hogy látogatása alkalmával tárgyalni fog a kínai elnökkel és több gazdasági-kereskedelmi szerződést is aláír, amelyek kibővítik a kínai gazdasági jelenlétet Csehországban.
UNHCR: Akár háromezer menekült is érkezhet naponta Macedóniába
Akár háromezer, többségében a polgárháború sújtotta Szíriából és a környező országokból menekülő ember is érkezhet naponta Macedóniába a következő hónapokban - mondta kedden Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője, hozzátéve: ennek oka elsősorban az iraki erőszak és a szíriai polgárháború folytatódása, valamint a szíriai menekültek "egyre romló életkörülményei" Törökországban, Jordániában és Libanonban.
A szóvivő arra szólította fel az Európai Unió 28 tagállamát, hogy biztosítsák a menedékkérők "igazságos elosztását", és a menekültválságra utalva hozzátette: "őszintén úgy véljük, hogy ha megfelelő intézkedések lépnek életbe, Európa meg tud birkózni ezzel".
Az európai országoknak, valamint Brüsszelnek elsősorban azoknak az államoknak kellene segítséget nyújtaniuk, amelyek "kimerítették lehetőségeiket", vagyis Görögországnak, Macedóniának és Szerbiának - magyarázta Fleming.
Hans Friedrich Schodder, a UNHCR szerbiai vezetője előző este az RTS szerb televíziónak úgy nyilatkozott, hogy a menekültek növekvő száma ellenére nem nevezné menekültválságnak a Szerbiában kialakult helyzetet. "Nehéz előre megmondani, mi fog történni, mert az itteni fejlemények az iraki, szíriai, törökországi, görögországi, macedóniai és szerbiai eseményektől függenek" - tette hozzá.
Schodder leszögezte, ugyancsak számít, mi történik a magyar-szerb határnál és az egyes EU-tagállamokban. A Főbiztosság munkatársa azt mondta, nem zárható ki, hogy a menekültek helyzete a balkáni térségben "az egészségükre és biztonságukra nézve komoly fenyegetéssel járó" válsággá fajul.
Börtön az illegális munkavállalóknak
Börtönbüntetéssel sújtja a brit kormány a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavállalását, a munkaadók pedig elveszíthetik működési engedélyüket és be is zárathatják üzletüket.
Idén eddig 95 ezer embert mentett meg a Frontex
Idén eddig 95 ezer, Itáliába tartó illegális bevándorlót mentettek ki a tengerből a líbiai partok közelében a Triton uniós mentőművelet keretében - közölte kedden a Frontex, az uniós határvédelmi támogató ügynökség.
Csak az elmúlt héten 3400 embert mentettek ki, legtöbbjüket pénteken és szombaton, 27 különböző mentőakció keretében. A legtöbb menekült Afrika szubszaharai övezetéből érkezett. Az őket szállító vízi járművek az esetek zömében nem sokkal azután, hogy elhagyták a líbiai partokat, vészjelzést adtak le az olasz parti őrségnek. Az elmúlt hétvégén megmentettek mintegy fele közvetlenül a Frontex szervező tevékenységének köszönheti életben maradását. Kiemelkedő szerepet játszott a Siem Pilot nevű norvég hajó, amely 963 menekültet, köztük 71 gyermeket vett a fedélzetére.
A bevándorlást szigorító törvénytervezet legújabb elemeként kedden ismertetett intézkedéssel kapcsolatban James Brokenshire bevándorlásügyi államtitkár közölte, fél év szabadságvesztést és pénzbüntetést kaphatnak azok a bevándorlók, akik illegálisan vállalnak munkát Angliában és Walesben.
Munkáltatóik - főként a házhoz szállító éttermek és üzletek, a pubok, valamint a taxis cégek - pénzbírságra számíthatnak, de akár engedélyüket is megvonhatják és elrendelhetik, hogy 48 órára zárjanak be.
A munkáltatóknak igazolniuk kell, hogy ellenőrizték alkalmazottaik státusát. Súlyos visszaélések esetén a munkaadók akár ötévi börtönbüntetésre számíthatnak.
David Cameron kormánya már a májusi parlamenti választások után bejelentette, hogy bűncselekménnyé nyilvánítja a jogcím nélküli bevándorlók illegális munkavégzését. A nekik folyósított bér bűncselekményből származó jövedelemnek minősül majd, amelyet a brit hatóságok a törvénytervezet értelmében lefoglalhatnak.
A bolgár hadsereg harcjárművekkel erősít
Bulgária harcjárműveket vezényelt Macedóniával közös határának négy átkelőhelyére, hogy megerősítse a határrendőrséget egy nagyobb migránshullám esetére.
"A jelenlegi szakaszban csak megelőzés céljából erősítjük meg a határ őrizetét" - jelentette ki a BNR közszolgálati rádiónak Nikolaj Karaivanov, a védelmi minisztérium egyik műveleti illetékese.
Egyelőre 25 katonát és néhány páncélozott harcjárművet küldtek a bolgár-macedón határ átkelőhelyeire, de "a számuk növelhető, ha a helyzet súlyosabbá válik" - mondta.
Az országot eddig megkímélte a Görögország felől Macedónián át áramló migrációs hullám. "Úgy véljük, hogy (egy ilyen hullámnak) a kockázata viszonylag csekély, mivel Bulgária - ellentétben Görögországgal, Macedóniával és Szerbiával - betartja a menekültek regisztrációjának eljárási szabályait" - jelentette ki kedden Rumjana Bacsvarova belügyminiszter.
Bulgária az év eleje óta 15 ezer illegális bevándorlót fogadott, főleg Törökország felől érkező szíriaiakat.
A bolgár hatóságok őrizetbe veszik a migránsokat, és több hónapra menekülttáborokban helyezik őket el, amíg ügyüket rendezik, legjobb esetben megengedve számukra, hogy továbbutazzanak Bulgáriából. "Bulgária alaposan őrzi határait, úgyhogy a görög szigetekről Nyugat-Európába igyekvő migránsoknak egyszerűbb Macedónián és Szerbián át folytatni az útjukat" - hangsúlyozta Daniel Mitov külügyminiszter a bTV bolgár televíziónak.
Törökországgal közös határát Bulgária korábban 30 kilométer hosszan kerítéssel zárta le, és a kerítés meghosszabbítását tervezi, emellett ezer rendőrt vezényelt ki, hogy megakadályozza az illegális bevándorlók belépését az országba.
Bűncselekménnyé akarják nyilvánítani azt is, ha a brit munkaközvetítő ügynökségek csak külföldön toboroznak munkaerőt, anélkül, hogy ezeket az állásokat Nagy-Britanniában, angol nyelven is meghirdetnék.
Szigorítják a lakásbérlést is, a bérbeadóknak ellenőrizniük kell, hogy a bérlőnek van-e tartózkodási jogcíme, és ha nincs, ki kell lakoltatni őket. Amennyiben nem ellenőrzik, pénzbírsággal, de az eddigi két év helyett akár ötévi szabadságvesztéssel is sújthatják őket.
"Legyen egyértelmű: ha valaki illegálisan tartózkodik az országban, mindent meg fogunk tenni, hogy ne tudjon dolgozni, lakást bérelni, bankszámlát nyitni vagy jogosítványhoz jutni. A kormány továbbra is azon van, hogy megszüntesse a visszaéléseket, és olyan bevándorlási rendszert dolgozzon ki, amely a brit nép és azok érdekeit szolgálják, akik betartják a szabályokat" - hangoztatta James Brokenshire.
A kormány határozott álláspontja, hogy az intézkedések a bevándorlók javát is szolgálják, ugyanis így akarják elejét venni annak, hogy akár a lakástulajdonosok, akár a munkaadók visszaéljenek kiszolgáltatott helyzetükkel. A törvénycsomag ősszel kerül a parlament elé, és célja, hogy Nagy-Britannia a jelenleginél kevésbé vonzó célországa legyen a bevándorlóknak.
A kormány kemény retorikája ellenére a statisztikák azt mutatják, hogy bár az illegális bevándorlás nő, Nagy-Britanniában 2015 első három hónapjában feleannyi, 752 feketemunkást füleltek le bejelentések alapján, mint az előző év azonos időszakában, amikor 1452 őrizetbe vétel volt. Az illegális munkavégzésért kiszabott pénzbírságok száma is csökkent: a 2010 áprilisával zárult évben, a toryk hatalomra jutása előtt még 2339 alkalommal róttak ki büntetést. Az azt követő évben 1899, 2012-2013-ban viszont csak 1270 bírságot szabtak ki. Az elmúlt öt évben mindössze 85 munkaadót állítottak bíróság elé, amiért illegális bevándorlókat foglalkoztattak. Az ugyanezért bebörtönzött munkáltatók száma a 2009-es 35-ről 2013-ra négyre esett.
Lengyelország nem egyezik bele a menekültelosztási kvótákba
Lengyelország nem egyezik bele a kötelező menekültelosztási kvótákba, nem mond le saját migrációs politikájáról – idézi a Rzeczpospolita lengyel napilap keddi kiadása Rafal Trzaskowski külügyminiszter-helyettest, aki a menekültválság egyik megoldásaként a gazdasági bevándorlók hazaküldését javasolja.
Az európai uniós ügyekért felelős államtitkárt idéző írás a hétfőn Berlinben megtartott német-francia megbeszélésekre vonatkozik, amelyek során Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök ismételten követelte egy egységes európai menekültügyi rendszer kidolgozását, és ezt az EU-n belüli határok szabad átjárhatóságát biztosító schengeni rendszer további fenntarthatóságával is összefüggésbe hozták.
Trzaskowski az önkéntes alapú menekültbefogadás jelenlegi uniós gyakorlata mellett foglalt állást. Azt mondta a Rzeczpospolitának: Lengyelország a menekültválsággal foglalkozó júliusi brüsszeli EU-csúcstalálkozón önkéntesen kétezer közép-keleti és észak-afrikai menekült befogadását vállalta, így „szolidárisan és lehetőségeihez mérten” cselekedett.
Mivel a keleti határára jelenleg fokozott migrációs nyomás nehezedik, Lengyelországtól „aligha lehet nagyobb erőfeszítést követelni” – jelentette ki Trzaskowski, aki ezzel vélhetően az ukrán válságra, valamint a volt Szovjetunió ázsiai utódállamaiba deportált lengyelek hazatelepítésre váró utódaira utalt.
A lengyel politikus rámutatott: az EU Tanácsa júliusban programot fogadott el az erősödő menekülthullám kezelésére.
„Ennek életbe lépése előtt nincs értelme újabb megoldások erőltetésének” – jelentette ki. Trzaskowski szerint az Európai Uniónak a menekültválság jelenlegi fázisában „világosan meg kell különböztetnie a gazdasági bevándorlókat és a menekülteket”, az előbbieket származási országukba kell visszaküldeni.
Trzaskowski emellett fontosnak tartaná az embercsempész bűnbandák elleni harcot, valamint - a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országokban - az uniós szervek közreműködésével létrehozandó, a menedékkérők azonosítását és regisztrálását végző központok, az úgynevezett hotspotok létesítését.
Észtország kerítéssel zárja le orosz határát
A tervek szerint az Észtország és Oroszország közötti határ egyharmadát zárják le, ez 106-108 kilométeres szakaszt jelent. A kerítés az ország délkeleti határának biztosítását szolgálja, attól északabbra a határvonal többnyire vízfelületen húzódik.
Az Európába tartó menekültek egyre nagyobb számban Oroszországon keresztül igyekeznek elérni a határok nélküli schengeni övezetet.
A Barents Observer című hírportál múlt heti jelentése szerint a norvég rendőrség már lépéseket fontolgat annak érdekében, hogy gátat vessen az illegális határátlépéseknek az Oroszországgal közös, többé-kevésbé szárazföldi határán. A Norvégia és Oroszország közötti egyetlen határátkelőnél idén eddig 131 menekültet regisztráltak.
Az illegális migránsok többsége szíriai származású - derült ki a norvég határőrség közleményéből. Közülük sokan stopposként (turistákhoz csatlakozva) kelnek át a határon - mondta egy rendőrségi szóvivő.
A schengeni övezet országai közül Finnországnak van a leghosszabb - mintegy 1500 kilométeres - közös határa Oroszországgal. Ennek a határszakasznak a biztosítása még a szovjet időkből maradt fenn, és Finnország idáig nem jelezte, hogy nőtt volna az illegális határátlépések száma.