Új korszakot jelez az osztrák sajtó

Nem várt eredmény született a vasárnapi ausztriai államfőválasztáson. A szabadságpárti államfőjelölt, Norbert Hofer nyert, a zöldek jelöltje, Alexander Van der Bellen a második, a szociáldemokrata induló pedig megelőzte néppárti riválisát a hétfő este közzétett végleges eredmények szerint az osztrák elnökválasztás előző napi, első fordulójában.

A több mint félmillió levélben leadott szavazat összeszámlálását követően ismertetett végleges számok alapján Hofer 35,1, Van der Bellen 21,3, míg a függetlenként induló Irmgard Griss 18,9 százalékot szerzett. A szociáldemokrata Rudolf Hundstorfert 11,3, a néppárti Andreas Kholt 11,1 és Richard Lugner építési vállalkozót 2,3 százalék támogatta. 

Miután az első fordulóban senki nem szerezte meg a szavazatok abszolút többségét, négy hét múlva második fordulót tartanak, amelyen már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt valamelyikére, vagyis Norbert Hoferre vagy Alexander Van der Bellenre lehet majd voksolni.

A végleges adatok az első három helyezett sorrendjén nem változtattak az előzetes számokhoz képest. A hétfőn este bemutatott adatok szerint azonban a szociáldemokrata jelölt néhány tized százalékos különbséggel megelőzte a néppárti indulót. 

A felső-ausztriai Linzben Van der Bellen javára dőlt el a szabadságpárti jelölttel vívott szoros küzdelem. Van der Bellen így öt tartományi székhelyen, Bécsben, Grazban, Innsbruckban, Bregenzben és Linzben, míg Hofer négy tartományi székhelyen, Salzburgban, St. Pöltenben, Klagenfurtban és Kismartonban (Eisenstadt) tudott győzni. 

Az április 24-i szavazáson mintegy 6,4 millió osztrák állampolgár vehetett részt, közülük 4,4 millió járult végül az urnák elé. A végleges adatok szerint a választási részvétel 68,5 százalékos volt.

A legutóbbi, 2010-es választáson a szavazásra jogosultak 54 százaléka voksolt, ami a legalacsonyabb részvétel volt azóta, hogy 1980-ban eltörölték a kötelező szavazást. 1980 óta az elnökválasztáson való részvétel folyamatosan csökkent.

Az osztrákok egyre szívesebben adják le levélben szavazataikat, ezt a 2010-es államfőválasztás óta tehetik meg. Akkor még a választásra jogosultak 8,8 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, az idei államfőválasztás alkalmával 12,5 százalék választotta ezt a voksolási formát.

A választási eredményt hivatalosan május 2-án teszi közzé az osztrák választási hatóság és ők írják ki hivatalosan a május 22-én tartandó második fordulót.

Az akkor megválasztandó új elnök Heinz Fischert váltja majd az államfői poszton, aki 2004 óta áll az ország élén. Fischer hivatali ideje 2016. július 8-án jár le, így az új államfőt ekkor iktatják be hivatalába. Fischer második mandátuma után nem indulhat újra. Az osztrák szövetségi elnök mandátuma hat évre szól, és csak egyszer újítható meg.

A Die Presse című konzervatív osztrák lap főszerkesztője "földrengésszerű" eredményről írt, amely szerinte megmutatta, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem tudnak már kizárólag ketten együtt kormányozni, "lejárt az idejük". Rainer Nowak szerint "egy fejezet véget ért", a nagypártok dominanciája megszűnt. A politikának meg kell értenie, hogy egy korszak utolsó hónapjait éljük, amikor a fiatal választók az ország politikai életének és stílusának változását követelik és valósítják meg - írja Nowak. 

A Der Standard című liberális lap főszerkesztőjének véleménycikke szerint új politikai korszak kezdődött, amelyben döntő szerepe volt a kormányzati politikával való elégedetlenségnek. Alexandra Föderl-Schmid szerint a kormányzó pártok kispárttá zsugorodtak, így számukra nem marad más, mint a második fordulóban a Zöldek által is támogatott jelölt mellé állni, hiszen "egy szabadságpárti politikus az államfői székben fordulópontot jelentene, és szimbolikus erővel bírna". 

A lap másik írása szerint nem fordulhat elő, hogy a szociáldemokrata és néppárti vezetők tétlenül mennek el az eredmény mellett, hiszen így a 2018-as választási esélyeiket teszik kockára. A néppárton belüli vezetőváltás a szerző szerint azon múlik, hogy Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter készen áll-e arra, hogy átvegye Reinhold Mitterlehner pozícióját, és hasonlóan a szociáldemokrata Werner Faymannnak is fel kell tennie a kérdést, hogy mennyivel fontosabbak neki a saját érdekei a párt érdekeinél.

A Der Standard másik véleménycikke megállapítja: Norbert Hofer győzelme azt mutatja, hogy az osztrákok nagy része előnyben részesíti az autoriter politikát - amely a szerző szerint az utóbbi években Magyarországon és a Lengyelországban is kifejlődött -, vagyis a parlament gyengülését, a brüsszeli előírásokkal való szembenállást és a médiaszabadság korlátozását. 

A Kurier című független lapban megjelent véleménycikk szerint az ország kettészakadt. Helmut Brandstätter főszerkesztő kijelenti: vasárnap bebizonyosodott, hogy a két kormánypárt kormányzási képességeinek a határához ért. A szerző szerint a választási eredmény azt mutatja, hogy az ország lakosai a kormány, a két koalíciós párt, a pártfunkcionáriusok és a szervezetek ellen szavaztak. 

A Wiener Zeitung című lap szerzője szerint a választás az SPÖ és a ÖVP számára akkora pofont jelentett, amellyel senki nem számolt. Reinhard Göweil úgy véli, hogy a pártok most másra, például a közvélemény-kutatókra próbálják hárítani a felelősséget. Meglátása szerint azonban az eredmény azért született, mert a kormány a menekültkérdésben nem adott megoldási lehetőséget az osztrák lakosok számára.