Konkrét felelősei vannak az Európát érő válságoknak - jelentette ki Beata Szydlo lengyel kormányfő csütörtökön a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízió reggeli műsorában, majd név szerint felsorolta az általa felelősnek vélt uniós intézmények vezetőit, és az Európai Unió (EU) mélyreható reformját sürgette.
A lengyel kormányfőnél többek között arról az egyeztetésről tudakozódtak, melyet Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével tartott kedden Varsóban. Szydlo elmondta: Tusktól eltérően értékeli az EU helyzetét, ő maga úgy látja, hogy a közösség reformokra szorul, „mégpedig nagyon mélyrehatóakra”. „Talán az alapszerződések módosításáról is kell beszélnünk” - tette hozzá.
Értékelése szerint az eddigi uniós politika válsághoz vezetett. "Ennek a válságnak konkrét nevei vannak: azoké a vezetőké, akik nem időben, nem megfelelő módon reagáltak" - mondta, majd Tuskon kívül név szerint említette az Európai Parlament (EP) elnökét, Martin Schulzot, valamint az Európai Bizottság élén álló Jean-Claude Junckert.
„Ők ma az EU-nak olyan modelljét próbálják javasolni, mely nem tér el az eddigitől, és azt állítják: nem történt semmi baj” - bírálta az uniós vezetőket Szydlo, megjegyezve, hogy „az eddigi EU éppen szétesőben van,” reformok híján újabb tagállamok is kiléphetnek, ezt pedig a reformokkal kell megakadályozni.
„A V4 jelenleg az EU legállandóbb csoportja”
Szydlo a beszélgetés során kilátásba helyezte: a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - V4) az EU pénteki pozsonyi informális csúcstalálkozóján, melyet az EU jövőjének szentelnek, közös álláspontot terjeszt elő. „A V4 jelenleg az EU legállandóbb csoportja, a fő kérdésekben konszenzusra tudunk jutni" - értékelte.
A lengyel kormányfő arra a Lengyelországról szóló állásfoglalásra is kitért, melyet szerdán az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén fogadtak el, és mely szerint a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások veszélyeztetik a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot. Szydlo csodálkozásának adott hangot, hogy az EP „a valóságtól teljesen elrugaszkodott dolgokkal” foglalkozik, miközben az EU „ily nehéz helyzetben van”. A lengyel ellenzék által kezdeményezett EP-vitának szerinte nem volt formális alapja, „egyszerűen csak bizonyos politikai fogásról volt szó”.
