Tusk: Athén kizárása nem lenne megoldás

Szíriai fiú megindító levelet írt a svéd királynak
Megindító levelet írt egy 12 éves szíriai menekült fiú XVI. Károly Gusztáv svéd királynak, amelyben leírta családja veszélyes útját a skandináv államba és személyes audienciát kért az uralkodótól - erősítette meg királyi udvar kedden. A levélírót Ahmednek hívják, de családnevét anyja kívánságára és a fiú kiskorúságára tekintettel nem közölték. A szíriai család jelenleg is várja, hogy a hatóságok elbírálják menedékkérelmüket. Ahmed levelében arról írt, hogy családjával boldogan éltek a szíriai Aleppóban, "amíg ki nem tört a rakéták, lövések és a terror hangjától hangos háború". Leírta hogyan menekült a család Görögországba egy gumicsónakban miközben körülötte sírtak a gyerekek, és hogyan "tört össze a szíve" amikor látta anyja könnyeit. Daniel Urso, a királyi udvar szóvivője elmondta: az uralkodó február 11-én válaszolt, de további részleteket nem közölt arra hivatkozva, hogy ez "magán jellegű ügy". Ugyanakkor Ahmed, édesanyja és segítőjük is úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nem kaptak választ.

„Szeretném, ha az európai vezetők őszinte vitába kezdenének arról, hogy hol állunk a válságra adandó közös válaszunk egyes dimenzióiban. Nem azért találkozunk, hogy megváltoztassuk cselekvésünk irányát, hanem azért, hogy végre is hajtsuk a már elhatározott döntéseinket. Fontos közelebbről megvizsgálnunk, hogy hogyan működnek Törökországgal közös terveink” - mondta Tusk.

„A migrációról beszélve, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a szíriai helyzetet. Az egész világ reménykedik a békében, és kész a tárgyalásokra. Mindazonáltal a szíriai orosz légi hadjárat kevés reménnyel kecsegtet bennünket. Az Aszad-rezsim megerősödött, a mérsékelt szíriai ellenzék meggyengült, Európát pedig elárasztják a menekültek újabb hullámai” - jelentette ki az Európai Tanács elnöke.

Menekültek befogadásáról fog tárgyalni Brüsszelben tizenegy uniós vezető és Törökország
Tizenegy uniós vezető ül asztalhoz csütörtökön Brüsszelben Ahmet Davutoglu török kormányfővel, hogy további menekültek önkéntes befogadásáról egyeztessenek Törökországból - közölték uniós források kedden. A tárgyalások házigazdája Werner Faymann osztrák és Angela Merkel német kancellár lesz. Részt vesz a találkozón Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is. A tárgyalás központi témája a Törökországban élő szíriai menekültek letelepítése - közölte Mina Andreeva, az Európai Bizottság egyik szóvivője. "A kezdeményezés célja egy önkéntes, humanitárius befogadási rendszer megvalósítása, amelynek révén a menekültek jogszerűen juthatnának el Európába, és részt vállalnánk a stratégiai partnerünkre, Törökországra nehezedő felelősségből a menekültválság kezelésében" - mondta Adreeva. Nikosz Kszidakisz görög külügyminiszter-helyettes közölte, a tizenegy EU-s vezető azt is megvitatja, miért halad lassan annak a 160 ezer, Olaszországban és Görögországban regisztrált menekültnek a szétosztása, akik befogadásáról tavaly ősszel egyeztek meg az uniós tagállamok. 

Merkel: választani kell az uniós-török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között

A csütörtökön kezdődő uniós csúcson választani kell az uniós-török akcióterv és Görögország északi határának lezárása között - mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben. Hangsúlyozta, hogy teljes erővel az akcióterv folytatásáért harcol majd a brüsszeli tanácskozáson.

Angela Merkel a német-izraeli kormánykonzultáció után Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva elmondta: az uniós csúcson meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e haladni tovább az Európai Unió és Törökország közös akcióterve által kijelölt úton a menekülést kiváltó okok kezelése és az illegális migráció visszaszorítása felé, vagy "máris fel kell adni" ezeket a törekvéseket, és le kell zárni a görög-macedón, illetve a görög-bolgár határt, vállalva a Görögországot és az EU egészét, így a schengeni övezetet is terhelő következményeket. Megjegyezte, hogy "nevetséges" lenne, ha az értekezleten legális menekültkontingensekről tárgyalnának.

A dán rendőrség elkobozta a menekült gyerekek mobiltelefonját
Elkobozta a dán rendőrség 55 kísérő nélküli kiskorú menedékkérő mobiltelefonját az elmúlt hónapokban egy keddi újságcikk szerint. A hatóságok akkor folyamodnak ehhez a megoldáshoz, ha másként nem állapítható meg a menedékkérő személyazonossága. A Politiken című dániai lap információi szerint sok gyereknek egy hónapot kellett várnia arra, hogy visszakapja telefonját. "Ismert előttünk ez a probléma" - mondta Richard la Cour, a rendőrség külföldiekkel foglalkozó részlegének vezetője a dán televíziónak. La Cour megígérte, hogy a jövőben gyorsabban zajlik majd a telefon alapján történő azonosítás.

Több beléptető pontot is létrehozhatnak az osztrák határon

A Spielfeldnél kiépített beléptetési rendszer más ausztriai határátkelőknél is alkalmazható, az előkészületek tervezési fázisban vannak - jelentette ki kedden délelőtt az osztrák belügyminiszter, miután egyeztetett Tirol, valamint az olaszországi Dél-Tirol és Trento vezetőjével Ausztria déli határának védelméről. Johanna Mikl-Leitner egyelőre nem közölte, hol épülhetnek még beléptető pontok a határon. Kijelentette ugyanakkor, hogy szükség van rájuk, s akár további kerítések is épülhetnek.

Az osztrák kormány azzal számol, hogy ha maximálják, hogy naponta hányan léphetnek be, akkor a menekültek útvonala várhatóan az olasz-osztrák határszakasz felé tolódik el. Hans Peter Doskozil védelmi miniszter ezt megelőzően ismertetett tervei szerint a tiroli Brenner-hágónál alakítana ki a stájerországihoz hasonló határirányítási rendszert.

A múlt héten heves vitát váltott ki, hogy Ausztria az Olaszországhoz tartozó Dél-Tirollal közös határszakaszához is határirányítási rendszert kiépítését tervezi. Dél-Tirol tartományi főnöke, Arno Kompatscher arról beszélt, hogy sok éve Tirol európai szinten történő újraegyesítéséért dolgoznak, ám most az egészet meghiúsíthatja a menekülthelyzet.

Tirol, az olaszországi Dél-Tirol és Trento vezetője hétfőn arról állapodott meg, hogy "időszakos jelleggel" támogatják a tiroli Brenner-hágónál tervezett határellenőrzést. Egyúttal kérték a római és a bécsi kormányt, hogy járjon közben Brüsszelben, hogy Ausztria és Olaszország ne maradjon magára a menekülthelyzet kezelésében.

A belügyminiszter szerint a Brenner-hágóhoz tervezett beléptető rendszer még a tervezési fázisban van, ennek üteme a menekültek útvonalának esetleges változásától függ. Elmondta: a szakértők minden határátkelési lehetőséget alaposan megterveznek. Mikl-Leitner szerint a tiroli határnál "különösen fokozott együttműködésre lesz majd szükség".

Az osztrák kancellár a keddi kormányülést követően kijelentette: azzal számol, hogy már tavasszal Ausztria déli részén lévő határszakasz több pontján is végezhetnek ellenőrzést. "Ez nem egyszerű feladat, de szükséges" - mondta Werner Faymann. A szociáldemokrata politikus becslése szerint áprilisban, illetve májusban több menekült fog érkezni. Reinhold Mitterlehner alkancellár úgy vélte: Ausztriában életbe lépett a B-terv, mivel az A-terv, vagyis az unió külső határainak védelme nem valósult meg.

Az alkancellár szerint a tiroli Brenner-hágónál vagy a karintiai Arnoldsteinnél is szükség van határirányítási rendszerre. A néppárti politikus szerint "egyértelmű jelet kell küldeni", hogy a szívélyes fogadtatás politikája a múlté, Ausztria befogadóképessége határára ért.

Horvát külügyminiszter: uniós szinten kell megoldani a menekültválságot
Az Európai Unió (EU) tagállamainak együttesen kell megoldaniuk a menekültválságot, és a jó szándékot közös politikává kell alakítaniuk - mondta horvát újságíróknak Miro Kovac külügyminiszter az uniós tagországok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek keddi brüsszeli tanácskozása után. Kiemelte, hogy a visegrádi országok nyitottak a párbeszédre, valamint Németország és Hollandia is megtesz minden tőle telhetőt. Kovac szerint ugyanakkor helyben, Szíriában kell megoldani a problémát, ott kell segíteni az embereken és el kell mondani nekik, hogy Európa nem tud mindenkit befogadni, mert a lehetőségei korlátozottak. Horvátország a jövőben is emberségesen bánik majd a menekültekkel, de egyúttal megerősíti határai védelmét is - emelte ki, majd hozzátette: "be kell bizonyítanunk, hogy képes vagyunk ellenőrizni saját határainkat". 

Horvátország fokozta a rendőri jelenlétet Szerbiával közös határán

Horvátország fokozta a rendőri jelenlétet Szerbiával közös határán, és készenléti rendőröket is vezényelt a helyszínre, hogy megakadályozzák az illegális határátlépéseket - közölte a horvát belügyminisztérium (MUP) kedden.

A tárca közleménye szerint Szlovénia értesítette Horvátországot az osztrák szigorításokról, amelyek szerint Ausztria a jövőben csak azokat a migránsokat fogadja be, akik háborús területről érkeznek a balkáni útvonalon. A hétvége elejétől keddig a horvát hatóságok 200 migránst fogadtak vissza Szlovéniától, mert nem feleltek meg azoknak a feltételeknek, amelyek alapján továbbutazhattak volna Ausztriába. A Közel-Keletről érkezett bevándorolókat különböző befogadóállomásokon helyezték el, majd visszatoloncolják őket Szerbiába - áll a közleményben.