Donald Trump új amerikai elnök arra készül, hogy magas adót vessen ki a Mexikóból érkező importárukra - közölte Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Dél-Amerika aggódik Trump tervei miatt
Megalázónak tartja Donald Trump amerikai elnök falépítési terveit a mexikói határon a Dél-amerikai Országok Szövetségének (UNASUR) főtitkára, és aggódnak az elképzelés miatt Brazíliában is. Ernesto Samper, az UNASUR főtitkára közleményében a szervezet nevében elfogadhatatlannak nevezte az új amerikai elnök döntését, amellyel megalázó módon arra akarja kötelezni Mexikót, hogy állja a "még megalázóbb" falépítés költségeit. A brazil külügyminisztérium is aggodalmát fejezte ki csütörtökön Trump tervei miatt. A tárca közleménye szerint a latin-amerikai országok zöme támogatja a szoros baráti kapcsolatok fenntartását az amerikai néppel, a brazil kormány ezért is fogadja aggodalommal a falépítést, amely baráti országokat hivatott elválasztani egymástól.
Trump döntésének értelmében az amerikai-mexikói határon építendő falhoz a költségeket úgy teremtenék elő, hogy 20 százalékos adót vetnek ki minden, Mexikóból érkező importárura - mondta Spicer, aki szerint az is meglehet, hogy ez az adótétel egy nagyobb, átfogó adóreform része lesz.
Spicer leszögezte, hogy az elnök és a republikánusok készülő átfogó adóreformja más országokból importált termékekre is kiterjed majd. A szóvivő hangsúlyozta: "ezzel évente tízmilliárd dolláros bevételre teszünk szert és könnyedén finanszírozhatjuk a fal megépítését is". Majd hozzátette, így elkerülhető az is, hogy az amerikai adófizetők pénzét vegyék igénybe. Jelezte továbbá, hogy az adóelképzeléseket már felvetették a kongresszusi politikusoknak is.
A Fehér Ház bejelentése azt követően történt, hogy a mexikói elnök, Enrique Pena Nieto csütörtökön reggel lemondta jövő hétre tervezett találkozóját Trumppal. A mexikói elnök ismételten elutasította az Egyesült Államokkal közös határon építendő fal építését és költségeinek kifizetését.
Trump a republikánus törvényhozók philadelphiai tanácskozásán csütörtökön délután elmondott beszédében leszögezte: a találkozó úgyis eredménytelen lett volna, és ő már egyébként is más úton akar járni a falépítés finanszírozását illetően, de a falat mindenképpen megépítik, és nem az amerikai adófizetők pénzéből.
Az Egyesült Államoknak 50 milliárd dolláros (14,5 ezer milliárd forint) kereskedelmi deficitje van Mexikóval szemben.
Szombaton telefonon beszél majd egymással Trump és Putyin
Hivatalba lépése óta először telefonon beszél szombaton Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyin orosz államfővel - jelentette az amerikai média, majd erősítette ezt meg pénteken Moszkvában a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov. Peszkov szerint nem várható, hogy a Trump beiktatását követő első telefonbeszélgetés során minden kérdésben "lényegi kontaktus" alakuljon ki a két vezető között. Mint mondta, "általában" az ilyen kapcsolatfelvételek esetén a "kétoldalú kapcsolatok aktuális állapotáról" szoktak eszmecserét folytatni. A szóvivő elmondta, Putyin arra készül, hogy személyesen is gratuláljon Trumpnak hivatalba lépése alkalmából. Kérdésre válaszolva Peszkov az mondta, a Kremlnek nincs tudomása arról, hogy Trump az Oroszország ellen az ukrajnai beavatkozás miatt bevezetett szankciók enyhítésére készülne. Az új amerikai elnök erre vonatkozó állítólagos tervéről a Politico című amerikai napilap számolt be, azt állítva, hogy a Trump-kormányzat a gazdasági büntetőintézkedéseken lazító rendeleten dolgozik.
Az új elnök kiállt eddigi intézkedései mellett
Az új amerikai elnök kiállt eddig hozott intézkedései mellett, a terrorizmussal és a menekültek befogadásának leállításával kapcsolatban pedig kijelentette: "Nem kockáztathatunk". Donald Trump a Fox televízióban csütörtökön sugárzott interjújában kiállt a határok védelméről és benne a mexikói határon építendő falról szóló elnöki rendelete mellett, és védelmébe vette azt a rendeletet is, amelyet várhatóan szombaton ír alá az Egyesült Államok menekültprogramjának átmeneti felfüggesztéséről és néhány országgal szemben a vízumkiadás szintén átmeneti befagyasztásáról.
"A fal kell. Nemcsak politikáról van szó, hanem a nemzet lelkének is jót tesz. Az emberek védelmet akarnak, és ez a fal megvéd" - szögezte le a Fehér Házban adott interjúban az elnök. A menekültprogram felfüggesztéséről - amelynek keretében elődje, Barack Obama vállalta mintegy tízezer közel-keleti menekült befogadását és letelepítését az Egyesült Államokban - Trump megállapította, hogy nincs más lehetőség. Emlékeztetett arra, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) több mint ezer nyomozást folytat terrorizmus ügyében, és a gyanúsítottakat "mi engedtük be az országba". Leszögezte, hogy az Egyesült Államoknak erre nincs szüksége és hangsúlyozta, hogy a menekültek többsége ugyan nem, de néhányan "ördögi szándékokkal" érkeznek, ezért "nem kockáztathatunk". Szerinte a hozzájuk érkező vagy már be is fogadott menekültekről semmit nem lehet tudni, nem vizsgálták át őket rendesen, nincsenek papírjaik. "Hogyan lehet valakit átvizsgálni, ha nincsenek is dokumentumai?" - tette fel a kérdést, utalva arra, hogy az Obama-elnökség idején a bevándorlási hatóságok azt állították, a menekülteket átvizsgálták, ellenőrizték. Trump Németországot hozta fel intő példaként. "Nézzük meg, mi van ott, mi nem akarjuk ezt" - mondta. A terroristákat "trükkös, piszkos patkányoknak" nevezte, de hozzátette: "Győzni fogunk".
Az elnök kitért a kínzással történő vallatás témájára és megerősítette álláspontját, miszerint a - kínzásnak minősülő - vízbefojtás szimulálásával végrehajtott kihallgatás igenis hatásos. Ám leszögezte, hogy ez ügyben a védelmi miniszterre és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) vezetőjére hagyatkozik majd. Emlékezetes, hogy mind James Mattis védelmi miniszter, mind pedig Mike Pompeo, a CIA új igazgatója ellenzi ezt a fajta kihallgatási módszert.
Donald Trump szólt még egy sor belpolitikai kérdésről: például az egészségbiztosításról, a legfelső bíróság új tagjának várható jelöléséről és arról is, hogy esetleg kegyelemben részesíti azt a fiatal katonát, aki emlékfotót készített egy tengeralattjáró egyik részéről, amiért egyévi börtönre ítélték. Nem tartotta korrektnek az ítéletet, kifejtve, hogy különösen annak fényében nem az, hogy mással mi történt: a Hillary Clinton e-mail-ügyében folytatott - vádemelés nélkül végződő - nyomozásra utalva leszögezte, hogy ha az nem lett volna, akkor eszébe sem jutna a fiatal katona kegyelmi kérvénye. Viszonylag hosszan beszélt a sajtóról. "A média - nem mindegyik, de a nagyobbik része - nagyon-nagyon tisztességtelen" - állapította meg. Konkrét példákat hozva sorolta, hogy az amerikai sajtó nagy része hol és mikor volt szerinte tisztességtelen. Utalt a kisfia elleni sajtótámadásokra, és felhozta a többi között a Martin Luther King-mellszoborról szóló hamis híreket. Már beiktatása napján ugyanis átrendeztette az Ovális Irodát és visszahozatta azt a Churchill-mellszobrot, amelyet Obama elnök nyolc évvel ezelőtt eltávolított, s helyette behozatta Martin Luther King kis szobrát. Az átrendezés hírére szinte mindenütt az jelent meg, hogy az új elnök elvitette a Martin Luther King-szobrot, s egyes médiumok rasszizmust sejttettek. Donald Trump a csütörtöki interjúban közölte: nem csináltak semmit a polgárjogi harcosról mintázott szoborral, változatlanul ott áll az egyik polcon, Churchillé mellett.
