Az amerikai elnök kedden Washingtonban bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből. Donald Trump szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a megállapodást, amely szerinte nem hozott békét és nem is fog.
Mint fogalmazott, Irán támogatja a terrorizmust - a Hezbollah libanoni, és a Hamász palesztin mozgalmat, az al-Kaida nemzetközi terrorhálózatot -, destabilizálni próbálja a Közel-Keletet. Rámutatott, hogy az egyezmény aláírása óta jelentősen nőttek az iráni katonai kiadások, miközben az iszlám köztársaság gazdasága rosszul teljesít.
Azt mondta, a nukleáris program korlátozásáról született iráni ígéret valójában nagy hazugság volt.
Az amerikai elnök a Fehér Házban tartott nyilatkozata után rendeletet írt alá Irán elleni szankciók visszaállításáról.
Trump békét és támogatást ajánlott az iráni népnek az atomprogramról szóló szerződésből való kilépését és Teherán elleni szankciók visszaállítását bejelentő nyilatkozatában, mondván, az iráni nép jobb kormányt érdemel a jelenleginél. Az iráni politikai rendszert elnyomóként jellemezte, amely négy évtizede uralkodik az irániakon.
Hangsúlyozta, hogy nyitott egy új megállapodás megkötésére, ha Irán készen áll majd erre. Amennyiben így lesz, az elhozhatja a békét - tette hozzá.
Az amerikai elnök szörnyűnek és egyoldalúnak nevezte a 2015-ös többhatalmi szerződést, amely szerinte nem hozott békét és nem is fog. Azt mondta, a nukleáris program korlátozásáról született iráni ígéret valójában nagy hazugság volt.
Irán 2015 nyarán egyezett meg Németországgal, Kínával, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal és az Európai Unióval atomprogramjának korlátozásáról az ellene életbe léptetett szankciók fokozatos feloldásáért cserébe. A megállapodást azonban a 2017 elején hivatalba lépő amerikai elnök többször is megkérdőjelezte.
Trump január közepén - miután aláírta a dokumentumot arról, hogy Irán betartotta a 2015-ben kötött nemzetközi megállapodásban foglaltakat - közölte: amennyiben az elkövetkező 120 napban - május 12-ig - nem vizsgálják felül és nem korrigálják a megállapodás egyes passzusait, az Egyesült Államok egyoldalúan kilép az egyezményből.
Az iráni alelnök szerint "minden lehetséges forgatókönyvre" felkészültek
Irán minden lehetséges forgatókönyvre felkészült abban az esetben, ha az amerikai elnök kilép a Teherán és a nagyhatalmak között 2015-ben aláírt atomalkuból - mondta kedden Esak Dzsahangiri iráni első alelnök nem sokkal azelőtt, hogy Donald Trump bejelentette döntését a megállapodás jövőjét illetően.
"Készen állunk minden lehetséges forgatókönyvre (...), ha az Egyesült Államok megsérti a megállapodást, naiv dolog lenne tárgyalni vele ismét" - idézte Dzsahangirit a Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség.
Dzsahangiri szerint országa keményvonalasai az atomalku körül kialakult válságot Haszan Róháni elnök kormányának megbuktatására is felhasználhatják. "Az ellenzék a jelenlegi krízis eltúlzásával azt a benyomást igyekszik kelteni a lakosság körében, hogy a kormány többé nem ura a helyzetnek" - tette hozzá.
Az iráni reformok ellenségeinek ugyanis mindvégig az volt a céljuk, hogy a többhatalmi megállapodás kudarca esetén megdöntsék Róháni kormányát - idézte az első alelnököt az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség.
Számos iráni a közösségi hálón olyan véleményét fejezte ki, hogy a keményvonalasok örülnének a legjobban annak, ha az Egyesült Államok kiszáll a megállapodásból. Szerintük Donald Trump amerikai elnök elérheti azt számukra, amire önerőből nem voltak képesek. A keményvonalasok és a klérus ugyanis 2013 óta minden választáson alulmaradtak a Róháni reformereivel szemben.
A keményvonalasok a kezdetektől ellenezték a 2015-ös megállapodást, amely egy jobb jövő reményét keltette Iránban, s választási vereségeik fő okának számított.
Trump fenyegetései nyomán a keményvonalasok csak a megfelelő pillanatra várnak, hogy felléphessenek Róhánival szemben, egyes körökben pedig katonai juntáról is szó esett - írta a dpa német hírügynökség. Hozzátette: a katonai kormányzat hatalomra kerülését követően újraindítaná az atomprogramot, s a reformerektől eltérően a Nyugattal szemben egy megalkuvást nem tűrő politikát folytatna.
"Nemzetünk nem fél az amerikai szankcióktól vagy katonai támadástól. Ellenségeinknek, köztük Amerikának, a cionista rezsimnek (Izrael) és térségbeli szövetségeseiknek tudniuk kell, hogy Irán felkészült a legrosszabb forgatókönyvekre és a fenyegetésekre" - jelentette ki Hoszein Szalami, az Iráni Forradalmi Gárda megbízott parancsnoka a FARS helyi hírügynökség beszámolója szerint.
"Nem fogja az amerikaiak érdekét szolgálni, ha a JCPOA (Közös Átfogó Cselekvési Terv) a támadásuk miatt összeomlik (...) Nem maradunk tétlenül, ha az Egyesült Államok szembeszáll Iránnal" - idézte Ali Samhánit, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkárát a FARS.
"Az amerikaiak nem tettek eleget az általuk vállalt kötelezettségeknek. Úgy tűnik, hogy csak az erőszak nyelvén lehet az amerikaiakkal beszélni, és nincsen más megoldás" - idézte az IRNA hírügynökség Ali Laridzsánit, az iráni parlament elnökét.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ez üggyel kapcsolatos hivatalos álláspontját illetően nincsen változás a legutóbbi, május 1-jén közzétett jelentéshez képest, amelyben a NAÜ azt állította, hogy Teherán betartja az egyezményben foglaltakat - közölte az EFE spanyol hírügynökséggel a NAÜ egy neve elhallgatását kérő illetékese.
Haszan Róháni közölte, utasította az iráni atomenergia-ügynökséget, hogy tegyen előkészületeket, hogy szükség esetén folytatni tudják a korlátlan urándúsítást. Az iráni elnök ugyanakkor hozzátette, várnak néhány hetet az erről szóló döntéssel. Ez idő alatt tárgyalni akarnak az egyezmény többi részesével. Haszan Róháni azt is közölte, hogy Mohamed Dzsavád Zaríf külügyminiszter megbeszéléseket folytat majd a szerződés jövőjéről.
Benjámin Netanjahu izraeli minsizterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök bátor, helyes döntést hozott az iráni nukleáris alku felmondásával. Az izraeli hadsereg az óvóhelyek megnyitására adott utasítást a Golán fennsíkon - közölte a tízes kereskedelmi tévécsatorna esti tévéhíradója kedden.
Izrael nagyra becsüli és támogatja Donald Trump döntését, amelyet bátornak és helyesnek nevezett Benjámin Netanjahu az izraeli tévécsatornákon élő adásban közvetített beszédében, amely közvetlenül Donald Trump korábban egyenes adásban bemutatott beszéde után hangzott el.
"Erőteljesen válaszolunk minden támadásra" - hangsúlyozta az izraeli miniszterelnök, s Trump lépését támogatva közölte, hogy Irán dollármilliárdokat költött katonai céljaira Szíriában, Jemenben és más közel-keleti országokban.
Netanjahu azt is kijelentette, hogy a 2015-ös nukleáris megállapodás pénzeket biztosított Iránnak, és lehetővé tette, hogy nukleáris bombák teljes arzenáljához elégséges uránt dúsítson.
Az izraeli hadsereg légvédelmi egységeket telepített az északi határvidékre a Háárec című újság honlapjának értesülése szerint. A televízió szerint azért adták ki az utasítást a Golán - fennsíkon a lakosságnak és a hatóságoknak az óvóhelyek megnyitására, mert szokatlan iráni csapatmozgásokat észleltek Szíriában.
Törökország folytatni fogja a kereskedelmet Iránnal, és ezért senki másnak nem tartozik magyarázattal - jelentette ki kedden Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter.
"Folytatjuk kereskedelmünket Iránnal a lehetséges keretek között, és erről senkinek sem fogunk számot adni" - mondta Zeybekci a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjúban.
Szaúd-Arábia vezetése teljes is mértékben támogatja és üdvözli Donald Trump amerikai elnök döntését. A szaúdi külügyminisztérium kedd este kiadott közleménye szerint Irán arra használta fel a többhatalmi szerződés nyomán a szankció feloldásából származó gazdasági előnyöket, hogy destabilizálja a közel-keleti térséget.
A Nemzetközi Kampány az Atomfegyverek Felszámolásáért (ICAN) rendkívül felelőtlennek tartja az amerikai elnök kedden bejelentett döntését. A 2017-ben Nobel-békedíjjal kitüntetett nem kormányzati szervezet szerint Donald Trump ezzel "felrobbant egy működő megállapodást", és súlyos csapást mér az Egyesült Államok hitelességére a tekintetben, hogy megbízható partner a diplomáciában és a nemzetközi szerződésekben.
Ezt Észak-Korea sem fogja figyelmen kívül hagyni - írta a Twitter közösségi portálon az ICAN, utalva a Phenjan és Washington között tervbe vett történelmi jelentőségű találkozóra, amelynek legfontosabb célja lehet az észak-koreai nukleáris program felszámolása.
Sajnálatosnak és aggodalmat keltőnek nevezte kedd este Londonban kiadott közös közleményében a brit miniszterelnök, a francia államfő és a német kancellár, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette az Egyesült Államok kilépését az iráni nukleáris fejlesztési programról 2015-ben kötött többhatalmi megállapodásból.
Theresa May, Emmanuel Macron és Angela Merkel a közös közleményben - amelyet a három vezető megállapodása alapján a brit kormányfő londoni hivatala tett közzé - leszögezi, hogy a három európai hatalom változatlanul elkötelezett az egyezmény érvényben tartása mellett, mivel a megállapodás továbbra is fontos a közös biztonsági érdekek szempontjából.
A kommüniké felhívja a figyelmet arra, hogy az Iránnal aláírt megállapodást az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag hagyta jóvá 2231-es számú határozatával, amely változatlanul kötelező nemzetközi jogi erővel bír.
Az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett - szögezte le kedden Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.
Oroszország csalódott Donald Trump amerikai elnök döntése miatt - mondta Dmitrij Poljanszkij, Oroszország ENSZ-nagykövetének helyettese."Nagyon csalódottak vagyunk, de nem ért meglepetésként" - mondta az orosz ENSZ-diplomata. Poljanszkij kérdésre válaszolva úgy vélekedett, hogy az amerikai kormányzat döntése miatt fokozódni fog a feszültség a Közel-Keleten.
Vlagyimir Csizsov orosz EU-nagykövet közben Brüsszelben azt mondta: "Nincs kétség afelől, hogy az úgynevezett JCPOA (Közös Átfogó Cselekvési Terv) fenntartására tett erőfeszítések folytatódnak" - szögezte le Csizsov röviddel Donald Trump bejelentését követően.
Tudatta, hogy Oroszország napi szinten kapcsolatban áll az egyezményt aláíró hatalmakkal, a német külügyminiszter az üggyel kapcsolatban Moszkvába utazik csütörtökön, Emmanuel Macron francia elnökkel pedig Vlagyimir Putyin orosz államfő a minap beszélt telefonon. Emellett Brüsszelben felvették a kapcsolatot EU-s országok külügyminisztereivel, s Iránnal ugyancsak állandó kapcsolatban vannak.
Csizsov szóvá tette azt is, hogy miközben Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezetői csak arról beszéltek, mit próbálnak tenni annak érdekében, hogy Washington atomalkuval szembeni fenntartásaira megoldást találjanak. "De őszintén szólva, egy szót sem hallottam ezekben a nyilatkozatokban arról, hogy válaszul mit ajánlanak Iránnak. És ez az egyik probléma, ami megnehezítheti a megállapodás megőrzését" - vélekedett a brüsszeli orosz nagykövet.
Kilencven, illetve 180 napon belül ismét érvényes lesz valamennyi, az iráni atomprogramról szóló többhatalmi megállapodás keretében feloldott szankció - jelentette be az amerikai pénzügyminisztérium.
A tárca közölte: 180 nap elteltével ismét életbe léptetik a kőolajjal kapcsolatos tranzakciókra, 90 nap múlva pedig az utasszállító repülőgépekkel, alkatrészekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos exportengedélyekre, a fémkereskedelemre, az alumínium-, acél- és széneladásokra, valamint a gépjárműszektorra vonatkozó korábbi szankciókat.
John Bolton, Trump nemzetbiztonsági főtanácsadója pedig bejelentette, hogy az iráni atomprogrammal kapcsolatos új szerződésekre vonatkozó büntetőintézkedések visszaállítása azonnali hatályú.
Az amerikaiak kevesebb mint egyharmada ért egyet Donald Trump elnök döntésével arról, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomprogramról 2015-ben aláírt többhatalmi szerződésből - derül ki a Reuters/Ipsos kedden közzétett felméréséből.
A május 4. és 8. között végzett közvélemény-kutatás eredményei szerint a felnőttek 29 százaléka akarta azt, hogy véget vessenek az Iránnal és öt másik nagyhatalommal kötött megállapodásnak az iráni atomprogram korlátozásáról és a perzsa állam elleni szankciók enyhítéséről.
A megkérdezettek 42 százaléka vélte úgy, hogy az Egyesült Államoknak a szerződés részesének kell maradnia, és 28 százalék mondta azt, hogy nem tud állást foglalni a kérdésben.
Még a magukat republikánus pártinak vallók közül is csupán 44 százalék foglalt állás amellett, hogy vessenek véget az amerikai részvételnek a megállapodásban. A republikánusok 28 százaléka akar benne maradni a szerződésben, és 28 százalék mondta, hogy nem tudja, mi a teendő.
Donald Trump amerikai elnök, aki régóta bírálja a 2015-ben aláírt megállapodást, mert az szerinte nem kellően kemény Iránnal szemben, kedden jelentette be Washingtonban, hogy az Egyesült Államok kilép a szerződésből és a "legmagasabb szintű" gazdasági szankciókat fogja életbe léptetni a perzsa állam ellen.
A felmérés szerint az amerikaiak 54 százaléka "erőteljesen vagy némileg támogatja a szerződést az iráni atomprogramról, míg 27 százaléka mondta, hogy "erőteljesen vagy némileg" ellenzi azt.
Számos amerikai aggodalmának adott hangot amiatt, hogy mi fog történni, ha az Egyesült Államok kilép a szerződésből.
Mintegy kétharmaduk azt mondta, ha az Egyesült Államok kilép a megállapodásból, Irán valószínűleg bejelenti, hogy folytatni fogja az atomfegyver-fejlesztést. A megkérdezettek mintegy fele úgy gondolja, hogy fegyveres konfliktus fog kialakulni az Egyesült államok és Irán között.
A felmérést az egész Egyesült Államok területén, angol nyelven végezték, 1277 felnőtt körében, akik közül 492 volt a kormányzó Republikánus Párt tagja.
