Trump barátságában bízik Netanjahu

Jogilag kötelező érvényű határozatban szólította fel múlt pénteken Izraelt az ENSZ Biztonsági Tanácsa, amelyben azt követeli a zsidó államtól, hogy „azonnal és teljes körűen vessen véget a telepeslakások építésének a megszállt palesztin területeken, köztük Kelet-Jeruzsálemben”. A dokumentum szerint az izraeli telepestevékenységnek „nincs jogi alapja, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot”. A határozat elfogadását az tette lehetővé, hogy az Egyesült Államok – amely a BT állandó tagja és Izrael szoros szövetségese – ezúttal nem élt vétójogával, hanem tartózkodott a szavazáson. A BT többi tagállama támogatta a határozat elfogadását.

A határozattervezetet négy állam terjesztette elő azután, hogy ugyanezt a dokumentumot korábban Egyiptom már előterjesztette, de – Donald Trump megválasztott republikánus párti amerikai elnök és Izrael nyomására – elnapolta a csütörtökre tervezett szavazást. A hírügynökségek arra vezetik vissza az amerikai tartózkodást, hogy a jövő ősszel Budapestre látogató Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő és a január 20-án leköszönő Barack Obama elnök viszonya meglehetősen fagyossá vált, a Fehér Ház lakója az izraeli telepbővítéseket tekintette a béketárgyalások legfőbb akadályának.

Benjamin Netanjahu felháborodásának adott hangot a világszervezet döntése után, majd élesen bírálta Barack Obamát. „Ez a határozat részrehajló és szégyenteljes. Időre lesz szükségünk, de ezt a döntést vissza fogják vonni” – jelentette ki az egyik izraeli televíziós csatornának nyilatkozva. Közölte azt is, már alig várja, hogy együttműködhessen „barátjával”, Donald Trump megválasztott republikánus párti elnökkel. Pár órával a döntést követően elmondta: utasította az izraeli külügyminisztériumot, hogy egy hónapon belül tekintse át a zsidó állam kapcsolatát az ENSZ-szel, beleértve a világszervezet intézményeinek finanszírozását és az ENSZ izraeli jelenlétét is. Netanjahu hovatovább vasárnap a külügyminisztériumba rendelte a határozatot aláíró országok nagyköveteit. Összesen tíz nagykövetet rendeltek karácsony első napján a tárca épületébe, hogy Izrael nemtetszését kifejezzék a döntés miatt. Netanjahu emellett az Egyesült Államok nagykövetét is hivatalába kérette. A határozatot Ukrajna is megszavazta, válaszként Netanjahu lemondta az ukrán kormányfő e hétre tervezett izraeli látogatását.

Jordánia és a Gázai övezetet irányító Hamász mozgalom üdvözölte az ENSZ határozatát. „Ez a döntés (…) történelmi jelentőségű, kifejezi a nemzetközi közösségnek azt a konszenzusát, amely szerint az izraeli telepestevékenyég illegális, egyúttal megerősíti a palesztin nép történelmi jogát Jeruzsálemben és történelmi területein” – hangoztatta szombaton közzétett nyilatkozatában Mohamed Momani jordániai tájékoztatási miniszter.

Mahmúd Abbász palesztin elnök először szenteste, a Palesztin Hatóság területén található Betlehemben megtartott éjféli mise után reagált az ENSZ döntésére. Mint mondta, „a világ végre expliciten kimondta, hogy van igény a palesztin megszállás befejezésére. „A döntés azonban nem oldja meg a palesztinok problémáját, de legalább definiálja azt” – tette hozzá.