Sajtóértesülések szerint Donald Trump amerikai elnök fontolgatja, hogy 10-ről 25 százalékra emeli a 200 milliárd dollár értékű kínai importárura kivetendő védővámot.
Az amerikai kormányzat július 10-én jelentette be, hogy több ezernyi kínai termékre - köztük élelmiszerekre, bútorokra, vegyi árura - 10 százalékos védővámot vet ki.
A Reuters brit hírügynökségnek nyilatkozó, neve elhallgatását kérő forrás szerint a vámtarifák megemelését akár már szerdán is bejelentheti a kormányzat.
Július elején Washington 34 milliárd értékű kínai portékára már kivetett 25 százalékos védővámot, amire válaszul Peking ugyanilyen értékben vezetett be védővámot amerikai importcikkekre.
Kedden éjjel internetes oldalán a The Wall Street Journal terjedelmes elemzést jelentetett meg, amelyben azt fejtegette, hogy Kína, Európa és Mexikó gazdasága "az akadozás jeleit mutatja, miközben az amerikai gazdaság erősödik. A lap elemzője szerint ez több lehetőséget ad Washingtonnak, miközben manőverezik az ezen országokkal, vagy országcsoporttal folytatott kereskedelemben.
A lap emlékeztet arra, hogy kedden nyilvánosságra hozott hivatalos adatok szerint az amerikai bérek és jövedelmek az év második negyedében csaknem egy évtized óta most emelkedtek a legnagyobb mértékben, és júniusban a fogyasztás is magabiztosan növekedett. A GDP (bruttó hazai termék) növekedése pedig a második negyedévben 4,1 százalékos volt.
Ezzel szemben - írta a The Wall Street Journal - a mexikói gazdaság a második negyedévben beszűkült, az eurózóna gazdasági növekedése ugyanebben az időszakban 1,4 százalékos volt, és a kínai ipar termelése öt hónap óta a legalacsonyabb.
A lap idézte a Kínai Kommunista Párt politikai bizottsága által kedden közzétett jelentést, amely szerint a kínai gazdaságnak "néhány új nehézséggel és új kihívással kell szembenéznie". A kínai pártközlemény, anélkül, hogy utalt volna a vámtarifákra vagy a kereskedelmi konfliktusokra az Egyesült Államokkal, leszögezte: "nyilvánvaló változások vannak a külső környezetben".
Elismert és köztiszteletnek örvendő klímatudóst jelölt Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház Tudomány és Technológiapolitikai Hivatala élére.
A Fehér Ház kedden este jelentette be, hogy a hivatalt Kelvin Droegemeier vezetheti majd, amennyiben jelölését a szenátus jóváhagyja. A posztot 19 hónapja, vagyis a Trump-adminisztráció hivatalba lépése óta nem töltötték be.
A 60 éves, kansasi születésű tudós kutatási alelnök és a meteorológiai tudományok vezető professzora az Oklahomai Egyetemen. Tagja az oklahomai kormányzatnak is, mint a tudományért és technológiáért felelős tárca vezetője. George W. Bush és Barack Obama elnök idején 12 éven keresztül már szolgált a mindenkori amerikai elnökök és törvényhozók számára elemzéseket készítő és tanácsokat adó Országos Tudományos Tanácsban is.
A The Washington Post című napilap értesülései szerint a tudományos közösség megelégedéssel és dicsérettel fogadta a tudós jelölését. A lap idézte John Holdrent, aki az Obama-kormányzat idején volt a tudománypolitikáért felelős hivatal igazgatója. "Úgy gondolom nagyon jó döntés született. Komoly klímatudós és komoly tudományos tanácsadója befolyásos embereknek" - fogalmazott a volt tisztségviselő Droegemeierről.
Mexikó a közös határon át zajló fegyvercsempészet megfékezését kéri az Egyesült Államoktól
A mexikói kormány felszólította kedden az Egyesült Államokat, hogy erősítse meg a közös határ őrizetét az amerikai fegyverek illegális beáramlásának megfékezése érdekében.
A nyilatkozatot válasznak szánták arra, hogy Donald Trump amerikai elnök bírálta a bűnözés növekedését a szomszédos latin-amerikai országban.
"Ha megacéloznák az Egyesült Államok határát, azzal megakadályozhatnák, hogy fegyverek és illegális tevékenységekből származó pénzek áramoljanak be Mexikóba. Szinte azonnal tapasztalható lenne a gyilkosságok számának drasztikus csökkenése" - jelentette ki Alfonso Navarette mexikói belügyminiszter egy sajtótájékoztatón.
Az amerikai elnök kedd reggel egy Twitter-üzenetben azt állította, hogy a gyilkosságok 2017-ben Mexikóban tapasztalt rekord mértékű növekedéséről szóló adatok újfent alátámasztják azt a szándékát, hogy egy erősebb határkerítést építsenek ki déli szomszédjukkal.
Az ország saját kormányzati adatai szerint Mexikóban tavaly több mint 29 ezer embert gyilkoltak meg, ami a legmagasabb szám 1997 óta, amióta ilyen adatot nyilvántartanak Mexikóban. 2018-ban tovább súlyosbodott a mexikói erőszakhullám, az idei első félévben 15 973 embert gyilkoltak meg az országban.
Mexikó a kábítószer-kereskedelemmel összefüggő erőszakhullámtól szenved. Belügyminisztere szerint ugyanakkor a drogbárók legfőbb pénz- és fegyverforrása az Egyesült Államok.
Donald Trumpnak már 2016-os elnökválasztási kampánya idején is az volt az egyik legfőbb vesszőparipája, hogy falat kell felhúzni az Egyesült Államok több mint 3 ezer kilométeres déli határán a migráció és a drogok beáramlásának megfékezése érdekében, s a hatalmas építkezés költségét Mexikóval kell megfizettetni.
