Külföld
Tripoli nem kíván segíteni Európának
„Az unió az emberek visszaküldésével lemond a velük szembeni felelősségéről”
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáján felszólaló Mohammed Táher Sziala úgy vélte, hogy az unió az emberek visszaküldésével lemond a menekültekkel szembeni felelősségéről, amelyet így helyette Líbiának kellene viselnie. Aláhúzta: Líbia nem a menekültek átjáró országa.
Korábban Christian Kern osztrák kancellár és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egyaránt szorgalmazta, hogy a Törökország és az unió között született egyezményhez hasonló megállapodást kössenek az észak-afrikai országokkal is. Eszerint az Európába érkező menekülteket a Földközi-tengeren át küldenék vissza olyan Európán kívüli központokba, ahol menedékkérelmüket elbírálnák. Orbán Viktor magyar miniszterelnök is beszélt arról a közelmúltban Bécsben, hogy Líbiában kellene olyan létesítményeket kialakítani, ahol a menedékkérők kivárhatnák kérelmük elbírálását.
Ausztria 2017. január elsejétől tölti be a soros EBESZ-elnöki tisztséget. Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter arról beszélt, hogy a radikalizálódás elleni harc lesz majd az osztrák EBESZ-elnökség célkitűzése. „A szélsőségesek radikalizálják a fiataljainkat” – mondta a miniszter, akinek közlése szerint az EBESZ tagországaiból eddig több mint tízezren, Ausztriából pedig mintegy háromszázan utaztak Szíriába vagy Irakba, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet kötelékében harcoljanak.
Moammer Kadhafi egykori diktátor bukását követően, 2011 után Líbia káoszba süllyedt, és egymással versengő milíciák prédájává vált. Tavasz óta nemzetközi támogatással egységkormány működik Tripoliban, de ennek tényleges hatalma kicsi, és Tobrukban még mindig működik egy nemzetközileg el nem ismert párhuzamos hatalmi szervezet, miközben az ország egyes területeit továbbra is különféle milíciák ellenőrzik.
Röviden
Jelentős mértékben növekedhet az afrikából elvándorlók száma
- Hivatalosan is megkezdte működését csütörtökön a közös európai uniós határ- és parti őrség, amelynek az egységeit elsőként a Bulgária és Törökország közötti határon vetik be. A schengeni rendszer védelmét célzó szerv feladatai közé tartozik a migrációs áramlások nyomon követése, a gyenge határőrizeti pontok azonosítása, valamint az, hogy válaszintézkedéseket hajtson végre azokban az esetekben, amikor az Európai Unió valamely külső határát veszély fenyegeti.
- A következő években jelentős mértékben növekedni fog az Afrikából elvándorlók száma, amennyiben a kontinens gazdasági kilátásai nem változnak – figyelmeztetett csütörtökön Németország nemzetközi gazdasági együttműködésért és fejlesztésért felelős minisztere. Gerd Müller szerint az ott élők tömeges kivándorlásának megelőzése érdekében jóval több segítséget kell nyújtani Afrikának, amelynek lakossága a következő harminc évben több mint kétmilliárdra nő.
- Thomas Liebig, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) migrációs szakértője a társadalmi beilleszkedés megkönnyítése miatt megnyitná az osztrák munkaerőpiacot a menedékkérők előtt – olvasható a Der Standard című osztrák lap csütörtöki számában. A lap megállapítása szerint Ausztria azon országok közé tartozik, amely legkevésbé nyitotta meg munkaerőpiacát a menedékkérők előtt. A szomszédos országban 320 ezer munkanélküli van.
- A menekültek áthelyezéséről szóló uniós tanácsi döntés elsősorban a szolidaritásról szól, a magyarországi, kötelező kvótákról tartott népszavazás pedig a jövőbeni intézkedésekre vonatkozott – közölte tegnap Alexander Winterstein, az Európai Bizottság szóvivője. Szerinte a szolidaritás fogalmát konkrét szabályokba foglalta a tanács, meghatározta, hogy mit jelent a menekültek áthelyezése, ugyanakkor a menekültválság átfogó problémájára teljes körű csomagot készített.
