Továbbra sem csitul a helyzet Aleppónál

Az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet szíriai szárnyának számító an-Nuszra Front és szövetségesei heves harcok után hajnalban megszerezték az ellenőrzést Han Túman és több más, Aleppóhoz közeli falu felett. A szélsőségesek negyvenhárom embert vesztettek, míg a kormányerők harmincat.

A Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erők tavaly decemberben űzték el az an-Nuszrát az Aleppótól több mint tíz kilométerre délnyugatra található Han Túmanból.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (OSDH) értékelése szerint a hadsereg Han Túmannal déli védelmi vonalának egy fontos bástyáját veszítette el.

A Washington és Moszkva együttműködésével létrejött, február 27-én életbe lépett szíriai tűzszünet nem vonatkozik sem az Iszlám Állam (ISIS) dzsihadista szervezetre, sem az an-Nuszra Frontra.

A város lakosságának jelentős rész elmenekült, Jordánia csak néhányukat engedi át a határon

A 2011-ben kezdődött szíriai polgárháborúban eddig csaknem 300 ezren vesztették életüket és több millióan váltak földönfutóvá.

Az egykor kétmilliós Aleppó lakosságának jelentős része is elmenekült az ostrom elől: mintegy ötezer újabb ember érkezett innen a jordániai határhoz, ahol immár több mint 60 ezren várnak a bebocsátásra.

Segélyszervezetek arra kérték az így is mintegy egymillió embernek menedéket nyújtó Jordániát, hogy nyissa meg a lezárt határátkelőket a szíriai oldalon veszteglők előtt. A szervezetek arra hivatkoznak, hogy az ENSZ által Jordánia északi részén működtetett azraki tábor szinte üres, és több tízezer menekült felszívására lenne képes.

Jordánia naponta néhány tucat szíriait enged csak át a határon, miután tüzetesen ellenőrizte őket. Ammán biztonsági fenyegetést lát a menekültekben, akik közül sokan az Iszlám Állam által ellenőrzött területekről érkeztek a határra.

Eközben az ENSZ elítélte a török határ közelében található szíriai menekülttábor elleni csütörtöki légitámadást, amelyben legalább huszonnyolc civil vesztette életét.

Stephen O'Brien, a világszervezet humanitárius műveleteiért felelős vezető a „szörnyű és undorító” támadás kivizsgálását követelte közleményében.

„Ha kiderül, hogy a rettenetes támadás elkövetői szándékosan bombáztak polgári célpontot, az háborús bűnnel ér fel” - tette hozzá.

Beszámolók szerint a légicsapást az orosz vagy a szíriai légierő hajthatta végre.

A szíriai hadsereg pénteken cáfolta, hogy harci repülőgépei mértek volna csapást a menekülttáborra.

„Nincs igazságtartalma azoknak a jelentéseknek (...), amelyek szerint a szíriai légierő támadta az Idlíb tartomány vidéki részén található menekülttábort” - jelentette be a hadsereg a szíriai hírügynökségen keresztül.

A szír felkelők tüzérségi támadással fenyegetnek

A szíriai felkelők a kormányerők ágyúzásával fenyegették meg pénteken a damaszkuszi rezsimet, ha nem teljesíti a nyugat-szíriai Hama városban lévő börtönlázadók feltételeit. Szíriai ellenzéki csoportok attól tartanak, hogy vérfürdőbe torkollik a börtönlázadás.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, kiterjedt szíriai aktivistahálózattal rendelkező civil szervezet közlése szerint a lázadás annak következtében robbant ki, hogy a foglyok sorstársaiknak egy másik, a Damaszkuszhoz közeli Szaídnájában lévő katonai börtönbe való átszállítása ellen tiltakoztak, illetve az ellen, hogy többeknek elnapolták a bírósági tárgyalását. Az OSDH közlése szerint a fogvatartottak tisztességes tárgyalást, jobb körülményeket, és azt követelik, hogy ne szállítsák át őket a szaídnájai börtönbe. A hamai börtönt a kormányerők körbevették, a lázadást ötödik napja folytató foglyok pedig attól tartanak, hogy a szíriai fegyveres erők újra megrohanják a létesítményt. A kormányerők hétfőn már tettek kísérletet a zendülés leverésére, beszámolók szerint azonban csak könnygázt vetettek be. 

Az OSDH információi szerint a fogvatartottak között politikai foglyok és iszlamisták is vannak. A civil szervezet megjegyezte, hogy a kormányerők és foglyok közötti tárgyalások eredményeként több tucat embert engedtek szabadon a börtönből. 

Terjeszkedik az ISIS Líbiában

Terjeszkedik az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet Líbiában: a helyi milíciákkal folytatott véres harcok után bevette a fellegvárától, Szirttől nyugatra fekvő Abugrein városát - jelentette pénteken az al-Vaszat című líbiai hírportál. Az értesülést független források nem erősítették meg.

Abugrein 140 kilométerre nyugatra fekszik a 2011-ben megbuktatott Moammer Kadhafi líbiai diktátor szülővárosától, Szirt kikötővárostól, amelyet 2015 eleje óta tartanak teljesen ellenőrzésük alatt a szélsőségesek. Azóta az olajban gazdag város partvidékét is uralmuk alá hajtották a terroristák.

Kadhafi megbuktatása óta káosz uralkodik az észak-afrikai országban, rivális fegyveres csoportok küzdenek a hatalomért. Az Iszlám Állam ezt kihasználva vetette meg a lábát Líbiában.

Az új líbiai egységkormány vezetője április végén nemzeti stratégiát hirdetett a dzsihadista szervezet sejtjeinek felszámolására, pénteken pedig létrehozott egy parancsnokságot, amely az Iszlám Állammal szembeni katonai műveleteket hangolja majd össze a Miszráta és Szirt közötti területen. A parancsnokság engedélye nélkül egyetlen helyi milícia sem indíthat támadást a szélsőségesek ellen. A hattagú testületet Basir Mohammad al-Kádi vezeti majd, és közvetlenül a líbiai hadsereg vezérkarának fog felelni.

A Miszrátától Szirtig terjedő térségben több olyan fegyveres csoport tevékeny, amely nem fogadja el a nemzetközi közösség által támogatott egységkormányt.

Eközben az Iszlám Állam magára vállalta a Miszráta közelében fekvő településeken elkövetett csütörtöki merényleteket, amelyekben nyolcan életüket vesztették, 105-en pedig megsebesültek. A miszrátai katonai tanács minden felügyelete alatt álló brigádot mozgósított a támadások után, amelyek egy abugreini ellenőrzőpont, valamint Bagla és Vádi Zamzam ellen irányultak.

Francia és amerikai források szerint az Iszlám Állam 3-5 ezer harcossal rendelkezik az észak-afrikai országban. A dzsihadista szervezethez több száz tunéziai, szudáni, jemeni állampolgár, valamint a Boko Haram nigériai harcosai csatlakoztak.