Demokrata párti szenátorok nyílt levélben szólították fel szerdán Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra Szaúd-Arábiához fűződő üzleti kapcsolatait.
Francia lapértesülés szerint a szaúdi uralkodóház vezetői összeültek a válsághelyzet rendezésére
A szaúdi uralkodócsalád különböző ágait képviselő, hat-hét vezetőből álló "bölcsek tanácsa" - az örökösödési problémák rendezésére szolgáló testület -, ezúttal azért ül össze, mert a török hatóságok által Dzsamál Hasogdzsi újságíró eltűnése ügyében meggyanúsított 15 szaúdi közül négyen Mohamed bin Szalmán trónörökös közvetlen környezetéhez tartoznak.
"A trónörökös sorsa a bölcsek tanácsán múlik" - idézte a Le Figaro a szaúdi uralkodóházat jól ismerő szaúdi forrását.
A térség több szakértője azt mondta a francia lapnak, hogy a konszenzusra törekvő tanács megoldásként egy trónörökös-helyettes kinevezését javasolhatja. A poszt korábban is létezett, de Mohamed bin Szalmán 2017 júniusban, amikor trónörökös lett, megszüntette. A tisztséget Mohamed bin Nájif herceg töltötte be, aki a királyságnak az amerikai Központi Hírszerző Ügynökséghez (CIA) közel álló terrorelhárítási embere volt.
A találgatások akkor kezdődtek meg, amikor a múlt hét végén hazatért Rijádba az Egyesült Államokból a trónörökös 30 éves öccse, Háled bin Szalmán herceg, aki Washingtonban szaúdi nagykövetként teljesített szolgálatot.
"Amennyiben Háled bin Szalmánt nevezik ki trónörökös-helyettesnek, az Mohamed bin Szalmán távozását jelentheti, bár nem azonnal. A király nem engedhet ilyen gyorsan a nyomásnak, hosszabb távon viszont igen" - mondta a lap szaúdi forrása. "Ez esetben a király másik fia, Háled lehetne a trónörökös, és Szalmán leszármazottai meg tudnák őrizni a hatalmat, amely elsődleges a király számára" - tette hozzá.
Ha viszont a "bölcsek tanácsa" nem Szalmán fiai közül, hanem az uralkodóház egyik másik, hatalmilag gyengébb ágából választja a helyettest, akkor a forrás szerint Mohamed bin Szalmán meg fogja tartani a hatalmát a "sötét ügy" ellenére.
A Le Figaro kommentárja szerint amióta trónörökössé lépett elő, a 33 éves Mohamed bin Szalmán minden hatalmat, a gazdaságitól a katonain át a diplomáciáig a saját kezében koncentrálta, s szakítva a korábbi hagyománnyal, a szaúdi hercegek körében is számos ellenséget szerzett magának, nem beszélve a királyságon kívüli ellenfeleiről.
"Bombázza a jemenieket, blokád alatt tartja a katariakat, csalódást okoz a palesztinoknak Izrael-barátságával, aztán a törökök, az irániak és most az amerikaiak egy része, valamint a legfőbb angolszász médiumok, ez már egy kicsit azért sok" - mondta a Le Figarónak egy magas rangú francia diplomata, aki ugyanakkor bármilyen retorzió kezdeményezése előtt a francia elnöki hivatalhoz hasonlóan "részletesebb tájékoztatást vár" a történtekről.
A francia és a holland pénzügyminiszter sem utazik el Rijádba jövő héten
Bruno Le Maire a francia közszolgálati televízióban jelentette be, hogy nem utazik el jövő héten a szaúdi fővárosba a "sivatagi Davos" néven ismertté vált rendezvényre. A miniszter szerint súlyosak a Hasogdzsi eltűnésével kapcsolatban eddig napvilágra került részletek, és a szaúdi hatóságoknak ezekre magyarázatot kell adniuk. Le Maire hozzátette: utazásának lemondása ugyanakkor nem kérdőjelezi meg a Szaúd-Arábia és Franciaország közötti stratégiai partnerséget.
Patrice Caine, a francia Thales űrkutatási és hadiipari óriáscég vezérigazgatója is jelezte: úgy döntött, mégsem utazik el Rijádba jövő héten az eltűnt újságíró sorsa körüli bizonytalanság miatt. A cég ugyanakkor nem bojkottálja teljes egészében a rendezvényt, hanem a vállalat űrkutatási részlegének vezetője révén képviselteti magát.
Wopke Hoekstra holland pénzügyminiszter szintén bejelentette, hogy mégsem vesz részt a rijádi konferencián. Nem sokkal később a holland kormány lemondta egy kereskedelmi delegációjának novemberre tervezett szaúd-arábiai látogatását is. Az utazásokat a kormány megbízásából szervező PSPS Consultants vállalat szóvivője elmondta: egyelőre felfüggesztik a Szaúd-Arábiába tervezett holland kereskedelmi missziókat.
Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter szintén bejelentette a találkozó lemondását, az erről tájékoztató kormányszóvivő pedig hozzátette, Nagy-Britannia továbbra is figyelemmel követi a nyomozást Dzsamal Hasogdzsi ügyében és elvárja az ellenzéki újságíró eltűnésért felelős személyek felelősségre vonását.
Az utóbbi napokban már számos meghívott vendég és médiapartner mondta le részvételét az október 23. és 25. között tartandó Future Investment Initiative fórumon. Nem lesz jelen végül Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) főigazgatója, illetve az Uber és a Viacom vállalat vezetői sem. Lemondta a részvételt a CNN amerikai hírtelevízió és a Financial Times című brit napilap is, valamint a The New York Times, a The Economist és a Huffington Post is.
Demokrata párti szenátorok nyílt levélben szólították fel szerdán Donald Trump amerikai elnököt, hogy hozza nyilvánosságra Szaúd-Arábiához fűződő üzleti kapcsolatait.
A levelet - amely a Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró isztambuli meggyilkolásának ügyében zajló vizsgálatok és amerikai-szaúdi diplomáciai egyeztetések közepette született - 11 demokrata párti szenátor írta alá, és nemcsak az elnököt, hanem a vállalatbirodalmában dolgozó két fiát is Rijádhoz fűződő, múltbeli és esetleges jelenlegi kapcsolataik részletes feltárására szólítják fel.
Szaúd-Arábia 100 millió dollárt utalt át Washingtonnak Pompeo rijádi látogatása idején
Amerikai lapértesülések szerint Szaúd-Arábia kedden, Mike Pompeo amerikai külügyminiszter rijádi látogatása idején 100 millió dollárt utalt át Washingtonnak az északkelet-szíriai helyzet stabilizálásához való hozzájárulásként.
Szaúd-Arábia még augusztusban nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy anyagilag is támogatja az Egyesült Államok erőfeszítéseit a Szíria északkeleti vidékein kialakult helyzet stabilizálására. Ígéretét azonban mindeddig nem váltotta valóra, az átutalás időzítése pedig - amelyről elsőként a The New York Times adott hírt - elemzőkben kételyt ébresztett: vajon a kifizetés nincs-e kapcsolatban a Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán eltűnt és vélhetően meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi ügyével.
Az amerikai külügyminisztérium cáfolta a feltételezést, miszerint bármiféle összefüggés volna az összeg átutalása és Mike Pompeo rijádi tárgyalásai között. A The Washington Post, amelyben Hasogdzsi rendszeresen publikált, megkereste Brett McGurk különmegbízottat, aki az Iszlám Állam terrorszervezet ellen harcoló koalíció ügyeiben felelős. A külügyi alkalmazott közleményben válaszolt a lapnak.
"A pénzeszközök átutalása régóta tartó folyamat, semmi köze nincs más eseményekhez vagy a külügyminiszter látogatásához" - szögezte le McGurk.
A The Washington Post megjegyezte: Szaúd-Arábia, amely olajban gazdag és az Egyesült Államok szilárd szövetségese, régóta az anyagi lehetőségeire támaszkodik, amikor politikai célkitűzéseinek támogatására akarja rávenni partnereit. A lap - konkrét nevek említése nélkül - azt írta: "Nyugati diplomaták gyanúja szerint a sivatagi királyság kompenzálja majd Törökországot is azért, mert beleegyezett a Hasogdzsi-ügy közös kivizsgálásába." Ez a "kompenzálás" adósságkönnyítést vagy a gyöngélkedő török gazdaság bármilyen jellegű megsegítését jelentheti.
Az amerikai lap a külügyminisztérium egyik, neve elhallgatását kérő tisztségviselőjére hivatkozva azt közölte: Brett McGurk péntek óta Szaúd-Arábiában tárgyal.
A politikusok szerint rendkívül fontos, hogy az Egyesült Államok Szaúd-Arábiával kapcsolatos politikáját ne befolyásolják olyan érdekkonfliktusok, amelyek az elnök vagy a családja Szaúd-Arábiához kötődő gazdasági kapcsolataiból eredhetnek.
Ennek elkerülésére a törvényhozók azt követelik, hogy az elnök és a fiai hozzanak nyilvánosságra minden dokumentumot, amely az elmúlt tíz évben "beruházásokra, kifizetésekre vagy bármely más, szaúdi pénzügyi tranzakcióra vonatkozik, beleértve a szaúdi királyi család tagjaitól vagy más szaúdi személyektől érkezett átutalásokat is". Donald Trump adjon számot arról is - teszik hozzá -, milyen esetleges üzleti elképzelésekről tárgyalt szaúdi partnerekkel vagy szaúdi befektetőkkel 2015 júniusa után, vagyis azt követően, hogy bejelentette indulását az amerikai elnökválasztáson. Az esetleges összeférhetetlenség miatt az elnöknek nyilvánosságra kellene hoznia azt is, hogy milyen értékes ajándékokat kapott szaúdi állampolgároktól 2016 novembere, azaz elnökké választása óta.
A szenátorok követelése az amerikai alkotmány egyik rendelkezésén alapszik. Ez kimondja: közhivatalt ellátó, bizalmi tisztséget betöltő személy a kongresszus hozzájárulása nélkül semmiféle királytól, fejedelemtől vagy idegen államtól nem fogadhat el ajándékot, anyagi juttatást, hivatalt vagy címet. A levelet megfogalmazó szenátorok között van például Patrick Leahy, Dick Durbin, Elizabeth Warren vagy Cory Booker, de elemzők megjegyzik, hogy az egyik legbefolyásosabb demokrata párti politikus, Chuck Schumer szenátor nem csatlakozott az aláírókhoz.
A levél kapcsán hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy a rijádi rezsimmel szemben kritikus Dzsamál Hasogdzsi eltűnése ügyében az amerikai elnök egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tesz arra vonatkozóan, hogy Washington mit kíván lépni, ha bebizonyosodik, hogy az újságírót meggyilkolták Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Egyfelől múlt szombaton "súlyos büntetéssel" fenyegette meg Rijádot, szerdán viszont leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem akar szakítani a Hasogdzsi-ügy miatt Szaúd-Arábiával, amely fontos szövetségese, és megerősítette azt is, hogy nem áll szándékában felbontani a Rijáddal tavaly kötött, 115 milliárd dolláros fegyvereladási megállapodást.
A török nyomozók másodszor is vizsgálódtak a szaúdi főkonzulátuson
A török bűnügyi helyszínelők csütörtök hajnalban távoztak Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusáról, ahol Dzsamál Hasogdzsi nyomai után kutatva másodszor is átkutatták az épület helyiségeit, valamint a képviselet járműveit is megvizsgálták - tudatta egy szemtanú a Reuters hírügynökséggel.
A főkonzulátus kertjében felállított reflektorok fényében elvégzett helyszínelés a második volt már ezen a héten. A hatóságok előzőleg hétfőn közel kilenc órán át keresték az épületben október 2-án eltűnt Hasogdzsi török források által biztosra vett meggyilkolásának nyomait.
A török helyszínelők szerda éjjel vonultak át a főkonzulátusra, miután szaúdi nyomozókkal együtt szintén közel 9 órán át dolgoztak a szaúdi főkonzul rezidenciáján.
A török sajtó kedden arról számolt be, hogy a főkonzulátus hétfő éjszakai átvizsgálása során bizonyító erejű anyagminták is előkerültek, így a főkonzuli rezidencia mellett a külképviseletet is átvizsgálják még.
A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement a főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Török menyasszonya az épületnél várta, de nem látta kijönni.
Hang- és videofelvételekre hivatkozó török sajtóbeszámolók, valamint neve elhallgatását kérő török tisztségviselőktől származó amerikai értesülések alapján Hasogdzsit a főkonzulátuson brutális módszerekkel meggyilkolták. Szaúd-Arábia ezt egyelőre nem ismerte be.
Szerdán közzétett nyílt levelükben a demokrata párti politikusok emlékeztetnek Donald Trump 2015 augusztusában mondott egyik beszédére is, amikor az akkor még üzletember Trump azt fejtegette, hogy "nagyon jól kijön" a szaúdiakkal. "Lakásokat vásárolnak tőlem, 40-50 millió dollárt költenek" - fogalmazott akkor Trump.
Donald Trump a 2017-ben történt elnöki beiktatása után vállalatbirodalma irányítását átadta a két fiának. Kedden az elnök egy Twitter-bejegyzésben közölte, hogy "semmiféle pénzügyi érdekeltsége" nincs Szaúd-Arábiában. Álhírnek minősített minden ezzel ellenkező állítást.
A múlt héten a The Washington Post című lap részletes összeállítást közölt arról, hogy Donald Trumpot régóta kiterjedt üzleti kapcsolatok fűzik a sivatagi királysághoz. A lap akkor azt írta: "Szaúd-Arábia az elnök számára nemcsak politikai szövetséges. Üzletfél is".
A The Washington Post megjelentette az eltűnt újságíró utolsó cikkét
A The Washington Post csütörtöki számában közreadta Dzsamál Hasogdzsi utolsó cikkét, amelyet a szaúdi újságíró közvetlenül az eltűnése előtt küldött a lapnak. A cikk csütörtökre virradóra az újság online változatában is megjelent.
A publicisztika elején a véleményrovat szerkesztője közli: a cikket Hasogdzsi írásainak fordítója juttatta el a szerkesztőségbe, egy nappal azután, hogy az újságíró - aki egy éve az Egyesült Államokban élt és a The Washington Postban publikált - eltűnt hazája isztambuli konzulátusán.
A cikkben - amelynek címe: Az arab világnak most a véleményszabadságra van a legnagyobb szüksége - Hasogdzsi a többi között azt hangsúlyozza: "a Közel-Kelet országainak most szabad kezet adtak ahhoz, hogy egyre erőteljesebben hallgattassa el a médiát".
Az újságíró konkrét példákat említ az arab világból: Szaúd-Arábiát, ahol éppen az egyik íróbarátját ítélték ötéves börtönbüntetésre, mert bírálta a szaúdi elitet, valamint Egyiptomot, ahol a kormányzat még 2014-ben elkobozta az egyik újság valamennyi nyomtatott példányát, mert a lap interjúsorozatot közölt egy volt titkosszolgálati vezetővel, aki bírálta a kairói kormány döntéseit. "Ezeknek a cselekedeteknek immár nincsenek következményeik a nemzetközi közösségben" - állapította meg Hasogdzsi, hozzátéve, hogy némi elítélést ugyan kiváltanak, de ezt gyorsan követi a feledés csöndje.
"Voltak idők, amikor az újságírók még úgy hitték, hogy az internet megszabadítja az információkat a nyomtatott sajtóhoz köthető cenzúrától és ellenőrzéstől. De ezek a kormányok, amelyeknek a léte függ az információk ellenőrzésétől, agresszívan blokkolták az internetet" - írta Hasogdzsi. Hozzátette: helyi riportereket tartóztattak le és hirdetőkre gyakoroltak nyomást.
Sajtószabadság dolgában a szaúdi újságíró "oázisnak" látta Katart, és némi megszorítással Tunéziát, valamint Kuvaitot is, bár ez utóbbi két ország esetében fájlalta, hogy elsősorban belpolitikai kérdésekkel és nem az arab világgal foglalkoznak.
Dzsamál Hasogdzsi úgy vélte, hogy az arab világra most a saját vasfüggönye zárul, amelyet azonban nem külső, hanem hatalomra vágyó belső erők kényszerítenek rá. "Az araboknak most olyasmire lenne szükségük, mint ami a hidegháború idején a Szabad Európa volt" - szögezte le eltűnése előtti utolsó írásában Dzsamál Hasogdzsi.
