Történelmi vereséget szenvedett a Martin Schulz vezette Német Szociáldemokrata Párt (SPD) a vasárnap rendezett helyi törvényhozási (Landtag-) választáson a legnépesebb német tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában.
A választók megbüntették a szociáldemokratákat
A választók megbüntették a Német Szociáldemokrata Pártot (SPD) Észak-Rajna-Vesztfáliában - értékelte a német sajtó hétfőn egybehangzóan az előző napi tartományi törvényhozási (Landtag-) választást, amelyen a Martin Schulz vezette SPD története leggyengébb eredményét érte el, és az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) mögé szorult. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) kiemelte, hogy a szociáldemokraták számára egy vereség Észak-Rajna-Vesztfáliában nem egyszerűen vereség, hanem "váratlan pofon", amelyet a párt szövetségi központjában mindig is fontos figyelmeztető jelnek tekintettek. Gerhard Schröder akkori szociáldemokrata kancellár éppen azért kezdeményezett előre hozott országos választásokat 2005-ben, mert pártja Észak-Rajna-Vesztfáliában vereséget szenvedett a kereszténydemokratáktól és ellenzékbe szorult. Az SPD aztán az országos választást is elvesztette, és hatalomra került "egy politikus, akitől akkoriban nem várták, hogy ilyen sokáig meg tudja őrizni pozícióját" - írta a FAZ Angela Merkel kancellárra, a CDU elnökére utalva. A szintén konzervatív Die Welt kiemelte, hogy a szociáldemokraták 1966-tól kezdve egy ötéves megszakítással 46 évig kormányozták a legnépesebb tartományt, így az SPD "természetes kormánypárt" volt Észak-Rajna-Vesztfáliában, most viszont a választók "csúnyán megbüntették", ami a Hannelore Kraft vezette "fakó" kormány gyenge teljesítményének tulajdonítható. Hasonlóan értékeli a helyzetet a megbukott koalíció másik tagjához, a Zöldekhez közel álló berlini Tageszeitung (taz) is, amely szerint a vereség okai a tartományi fővárosban, "Düsseldorfban, és kevésbé Berlinben keresendőek". Hannelore Kraft egykor azzal az elhatározással látott munkához, hogy megújítja az SPD megosztott és fáradt észak-rajna-vesztfáliai szervezetét, de "minél hosszabb ideig kormányzott, annál inkább előjött a régi hatalmi arrogancia", miközben a Zöldek "sokáig csöndben, behúzott nyakkal üldögéltek a segédhajóban" - írta a taz. A liberális Süddeutsche Zeitung az SPD történelmi veresége és a CDU győzelme mellett a kisebb pártok szereplését is értékelte, kiemelve, hogy a Kalózpárt öt éve "üstökösszerűen" tűnt fel a német belpolitika horizontján, és megjelenése azt mutatta, hogy Németországban hozzá kell szokni az új pártok kialakulásához és megerősödéséhez. Azonban végül egy másik új párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) aratta azokat a sikereket, amelyeket sokan a Kalózpárttól mint egy "új korszak megtestesítőjétől" vártak.
A CDU már a Bundestag-választásra készül
A németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartományban tartott helyi törvényhozási (Landtag-) választáson aratott győzelemmel új szakasz kezdődik a Kereszténydemokrata Uniónál (CDU), a párt megkezdi a felkészülést a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásra - mondta Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke hétfőn Berlinben.
A párt székházában tartott választásértékelő sajtótájékoztatóján Angela Merkel kiemelte: a tartományi választások sorának végeztével a CDU arra törekszik, hogy a bajor testvérpárttal, a Keresztényszociális Unióval (CSU) együtt a lehető legjobban szerepeljen a Bundestag-választáson.
A következő hetek, hónapok kemény belpolitikai küzdelmekkel telnek majd - mondta Merkel.
Hasonlóan fogalmazott a vasárnapi Landtag-választás nagy vesztese, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője, Martin Schulz is. Az SPD székházában tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy a Bundestag-választásig vezető út "rögös és kemény lesz".
Történelmi vereség
A szociáldemokraták az utóbbi 50 évből 45-öt kormányon töltöttek el Észak-Rajna-Vesztfáliában, a következő ciklusban viszont a választás késő esti részeredményei alapján valószínűleg ellenzékben lesznek.
Az SPD a szavazatok 30,9 százalékát érte el, ami 8,2 százalékpontos gyengülés az előző, 2012-es választáson elért 39,1 százalékhoz képest, és a párt eddigi legrosszabb helyi eredménye.
Eddigi koalíciós társuk, a Zöldek is súlyos kudarcot vallottak, támogatottságuk csaknem megfeleződött, a 2012-es 11,3 százalékról 6,2 százalékra süllyedt, ami 5,1 százalékpontos csökkenés. A szociáldemokraták és a baloldali ökopárt koalíciója így elveszítette többségét a düsseldorfi Landtagban.
A szociáldemokrata fellegvárként számon tartott tartományban - a pártelnök-kancellár Martin Schulz szűkebb hazájában - fölényesen győzött a Kereszténydemokrata Unió (CDU), az Angela Merkel kancellár vezette párt a szavazatok 33,4 százalékát gyűjtötte össze, ami 7,1 százalékpontos erősödés a 2012-es 26,3 százalékhoz képest.
A liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) története legjobb eredményével, 12,4 százalékkal előlépett a tartományi gyűlés harmadik számú erejévé, támogatottságát 3,8 százalékponttal növelte az öt évvel ezelőtti 8,6 százalékhoz képest.
A CDU-tól jobbra álló, 2013-ban alapított Alternatíva Németországnak (AfD) a szavazatok 7,3 százalékával jutott be a Landtagba.
Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) megint nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt, a részeredmények szerint várhatóan a szavazatok 4,9 százalékát szerzi meg.
A Kalózpárt egy ciklus után távozik a tartományi gyűlésből, támogatottsága 7,8 százalékról 0,9 százalékra zuhant.
A választási részvételi arány a 2012-es 59,6 százalékról 66 százalékra emelkedett.
A tartományban a 2005-2010-es ciklus után ismét kereszténydemokrata-liberális koalíció alakulhat. Az előzetes számítások szerint 181 tagú tartományi gyűlésben a CDU 66 mandátumhoz, az FDP 25 mandátumhoz juthat, így együtt éppen megszerezhetik a többséget. Christian Lindner, az FDP elnöke, észak-rajna-vesztfáliai listavezetője kemény tárgyalásokat ígért arra az esetre, ha a CDU-val valóban többséget szereznek. A választási matematikai többség "messze nem azt jelenti, hogy lesz is CDU-FDP kormány" - jelentette ki.
A németországi lakosság ötödét kitevő, csaknem 18 milliós tartományban tartott választás volt az utolsó erőpróba a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás előtt. Az SPD veresége azt jelenti, hogy az elveszített Saar-vidéki és schleswig-holsteini Landtag-választás után sorban a harmadik kudarcot szenvedik el, amióta az Európai Parlament volt elnöke, Martin Schulz az év elején átvette a párt vezetését és a szociáldemokraták kancellárjelöltje lett. A legtöbb elemző szerint a Bundestag-választás kampányába "0:3-as vereséggel" belevágó pártnak minimális esélye maradt a győzelemre.
A szociáldemokraták szerint a legfőbb tanulság az, hogy jobban meg kell magyarázni a választóknak, mit jelent programjuk központi eleme, a társadalmi igazságosság erősítése. A párt vezetőinek nyilatkozataiban az is előkerül, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában helyi, és nem országos ügyekről volt szó, ezért nem lehet messzemenő következtetéseket levonni a Bundestag-választásra tekintve.
Azonban az országos szintű közvélemény-kutatások is azt jelzik, hogy az SPD-től elfordulnak a szavazók, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége pedig erősödik. A hét végén megjelent adatok szerint az SPD 27 százalékon áll, 1 százalékponttal gyengülve az egy héttel korábbihoz képest, míg a CDU/CSU 1 százalékponttal 35 százalékra erősödött. A február-márciusi időszakban, amikor Martin Schulz átvette az SPD irányítását, az SPD még 32 százalékon is állt, megelőzve a CDU/CSU-t.
A CDU szerint a győzelem jelentősége túlmutat Észak-Rajna-Vesztfália határain. A kereszténydemokraták kulcsfontosságú győzelmet arattak, elfoglalták "az SPD szívkamráját" - húzta alá Peter Tauber, a CDU főtitkára.
A nap nagy nyertese a CDU mellett az FDP, a siker további lendületet adhat a liberális pártnak, amely azért küzd, hogy újra bekerüljön a Bundestagba, ahonnan az előző, 2013-ban tartott választáson 64 év után kiesett.
A nyertesek közé tartozik az AfD is, amely sorban a 13. tartományi gyűlésbe jut be, újabb sikert aratva küzd azért, hogy szeptemberben a Bundestagban is képviseletet szerezzen.
Az egyik legtekintélyesebb politikai elemző intézet, a mannheimi Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) adatai szerint a választási eredmény mindenekelőtt a 2010 óta (az első két évben kisebbségben) kormányzó koalíció gyenge teljesítménye - az országos összevetésben rossznak számító közbiztonság és oktatási rendszer, a magas munkanélküliség, nagy közadósság és alacsony gazdasági növekedés - miatt kialakult elégedetlenséggel magyarázható.
Észak-Rajna-Vesztfáliában "klasszikus kormányváltó hangulat" alakult ki - áll az intézet gyorselemzésében. Mérésük szerint a helyi választók 73 százaléka úgy véli, hogy az észak-rajna-vesztfáliai eredmény nem jelzi előre a Bundestag-választás kimenetelét.
"Angela Merkel az észak-rajna-vesztfáliai választások igazi nyertese"
Az Észak-Rajna Vesztfáliában tartott tartományi választások a szeptemberi országos választások főpróbáját és az elmúlt hónapokban sokat emlegetett "Schulz-hatás" tesztjét jelentették - mondta az MTI-nek Kiss J. László Németország-szakértő. A Corvinus Egyetem tanára szerint a szociáldemokraták (SPD) történelmi vereségével Martin Schulznak mint "az SPD megmentőjének" nimbusza szertefoszlott, az igazi győztes pedig Angel Merkel kereszténydemokrata kancellár.
A másik győztes - harmadik legerősebb pártként - a szabaddemokrata párt (FDP), amely 12,6 százalékos eredményt ért el, s ez biztató starthelyzet arra, hogy az őszi parlamenti választásokon visszakerülhet az országos parlamentbe. A vesztesek táborához tartozik a Baloldal pártja, amely nem került be a tartományi parlamentbe, míg a Zöldek tovább folytatták már a korábbi választásokon megfigyelhető lejtmenetüket. A bevándorlásellenes AfD immár a 13. tartományi parlamentbe is bejutott, s ezzel jó esélye van arra, hogy ősszel a Bundestag tagja legyen.
Angela Merkel támogatottságának újbóli növekedésével kapcsolatban a szakértő emlékeztetett a mindenkori kancellár hivatali helyzetéből fakadó előnyére és Merkel nemzetközi tekintélyére. Emellett támogatottságnak növekedése a migrációs válság hatásainak gyengülésében, pontosabban a tömeges és illegális bevándorlás megszűnésében, nem kevésbé a német kormány által meghozott menekültpolitikai csomagok szigorító hatásaiban rejlenek.
A CDU-nak különösen fontos volt, hogy a belső biztonság kérdéseiben visszanyerje a kompetens párt szerepét, mivel ezzel gyengíthette az AfD sikereiben nem kis szerepet játszó bírálatot, miszerint a szövetségi és tartományi kormányszervek nem képesek megvédeni a polgárokat. A belső biztonság kérdése a CDU-nak éppen Észak-Rajna Vesztfáliában arra adott alkalmat, hogy bírálja a Hannelore Kraft által vezetett szociáldemokrata-zöld koalíciót és különösen annak belügyminiszterét, akit nem alaptalanul ért bírálat a 2015. évi szilveszter éjszakai kölni atrocitások, valamint a berlini karácsonyi merénylő, Anis Amri ügyében neki tulajdonított mulasztások miatt.
Kiss J. László utalt arra is, hogy a CDU/CSU vezette országos nagykoalíció a tartományi választások előtt hozott határozatot egy törvénymódosításról, amely szerint szigorítják a lakásbetörések büntetési tételét. Ez azért fontos, mert Észak-Rajna Vesztfáliában messze az országos átlag felett van a lakásbetörések száma. A politikai klíma megváltozását az is mutatta, hogy a CDU vezető politikusai az országos vitákban olyan kérdéseket vetettek fel, ami korábban elképzelhetetlen volt. Thomas de Maiziére belügyminiszter például a párhuzamos belbiztonsági szervek számának radikális csökkentését és egy országos hatáskörű német FBI kialakításának gondolatát, a tartományi választások előtt pedig a korábban multikulturalizmus-ellenesként megbélyegzett Leitkultur (vezető kultúra) fogalmát hozta vissza a közbeszédbe. Armin Laschet, a CDU tartományi elnökének választási beszédeiben a "no go" zónák kialakulása elleni fellépés, a lakásbetörésekkel szembeni zéró tolerancia, a bűnöző külföldiek szigorú kitoloncolása, a videokamerák számának növelése, több rendőr szolgálatba állítása folyamatosan visszatérő témák voltak.
Merkel pozícióját erősítette közvetve az is, hogy Észak-Rajna-Vesztfáliában a szociáldemokrata-zöld kormány a tartományok között a legtöbb adósságot halmozta fel, míg a CDU politikusok a kampányban a magas foglalkoztatottsági szint és a jelentős kereskedelmi többlet következtében a szövetségi köztársaság gazdasági és pénzügyi helyzetének stabilitását hangsúlyozhatták.
Kiss J. László a német-francia viszonnyal kapcsolatban utalt arra, hogy Emmanuel Macron francia elnökké választását a berlini politika nagy megkönnyebbüléssel fogadta, ám a francia politikus győzelme új bizonytalanságok, de legfőképp új európapolitikai vita kezdetét is jelenti. A bizonytalanságok forrása, hogy a francia elnökválasztás a bal-jobb politikai rendszernek ugyan véget vetett, de ennek megerősítésére a júniusi francia nemzetgyűlési választásokig várni kell. Macron már gazdasági miniszterként is ismert európolitikai programja - saját költségvetéssel, gazdasági és pénzügyminiszterrel, valamit gazdasági kormánnyal és parlamenttel rendelkező eurózóna létrehozása - szembemegy a CDU vezette német kormány álláspontjával, amely elutasítja az eurókötvényeket, az adósságok közösségiesítését és a jelenlegi európai pénzügypolitikai rendszer megváltoztatását. Ezért csak a német parlamenti választásokat követően születhet végleges választ arra a kérdésre, hogy a német kormány Macron sikere és a német-francia együttműködés érdekében milyen engedményekre, kompromisszumokra kész.
