Törökországot bíráló jelentést fogadott el az Európai Parlament

Az EP elítélte a pakisztáni keresztények ellen irányuló sorozatos erőszakcselekményeket
Határozatban ítélte el a pakisztáni keresztények ellen irányuló sorozatos erőszakcselekményeket, köztük az iszlám szélsőségesek által Lahorban elkövetett húsvéti támadást az EP strasbourgi plenáris ülése.
A határozat a pakisztáni kormány és az uniós külügyi szervek együttműködését szorgalmazza a tálib terror visszaszorítására és a támadásoknak leginkább kitett keresztények védelmére. Rámutat továbbá, hogy az iszlámábádi kormányzat sok esetben eltűri az iszlám vallás és szokások erőszakos terjesztését: a kényszerházasságokat, a családokban kikényszerített áttérítést vagy az úgynevezett istenkáromlási törvénnyel kapcsolatos sorozatos visszaéléseket.
Hölvényi György, az Európai Néppárt (EPP) vallásközi párbeszédért felelős munkacsoportjának társelnöke felszólalásában együttérzését fejezte ki az erőszakot elszenvedett családokkal. A képviselő a plenáris ülésen hangsúlyozta: "amíg nincs vallásszabadság Pakisztánban, nem beszélhetünk az emberi jogok érvényesüléséről sem". Hozzátette: a dél-ázsiai országban is vannak reményteli kezdeményezések, a vallásközi kezdeményezés célja azonban az, hogy a pakisztáni politikusok végre valóban védjék meg és oltalmazzák a vallási kisebbségeket.
A pakisztáni Lahor városban húsvétot ünneplő keresztényeken ütöttek rajta néhány héttel ezelőtt iszlamista merénylők. A pokolgépes merénylet halálos áldozatainak száma meghaladja a hetvenet.

"Az EP-t komoly aggodalommal tölti el, hogy Törökországban az elmúlt években jelentősen lelassult a reformok üteme és hogy bizonyos kulcsterületeken, így például a bírói kar függetlensége, a gyülekezés és a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartása terén visszalépés történt, egyre inkább eltérve a koppenhágai kritériumok teljesítésétől, amelyhez a csatlakozni kívánó tagállamoknak igazodniuk kell" - írták a dokumentumban.
A jelentésben elítélték a szólás- és véleménynyilvánítási szabadsággal kapcsolatban az elmúlt két év során Törökországban történt komoly visszalépést, valamint a török vezetés "tendenciaszerűen egyre növekvő tekintélyelvűségét". Felszólították Ankarát, hogy lépjen fel az újságírók megfélemlítésének minden formájával szemben és vizsgálja ki a velük szemben elkövetett támadásokat és fenyegetéseket.
A képviselők "mélységes aggodalmukat" fejezték ki a Törökország délkeleti részén egyre romló helyzet miatt is, amelynek következtében közel 400 ezer ember kényszerült lakóhelye elhagyására. Az állásfoglalás hangsúlyozza: Ankarának jogában áll, hogy küzdjön a terrorizmus ellen, a biztonsági intézkedések során azonban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és az emberi jogokat.
Az értékelésben kitértek arra is, hogy a török uniós csatlakozási folyamatot külön kell kezelni az EU és Törökország közötti migrációs együttműködéstől. Leszögezték, hogy a "menekültválság Törökországhoz történt  +kiszervezése+ nem jelent hiteles hosszú távú megoldást a problémára", valamint felszólították az uniós tagállamokat, hogy a terhek és a felelősség megosztásának szellemében fogadjanak be migránsokat az EU határain kívülről történő áttelepítés keretében.
Volkan Bozkir európai ügyekért felelős török miniszter később azt közölte, hogy semmisnek tekintik az Európai Parlament jelentését, amelyben az örmény népirtás tavalyi századik évfordulójáról is említést tettek. "Nincs olyan pillanat a történelmünkben, amely miatt szégyent éreznénk" - mondta. "Nyitott minden archívumunk. Úgy véljük, hogy ez olyan kérdés, amelyről a történészeknek kell dönteniük" - tette hozzá.
Az EP jelentését szakértők mindössze jelképes fontosságúnak tartják. Az Európai Uniót jogvédő szervezetek részéről gyakran érik olyan bírálatok, amelyek szerint szemet hunyna az emberi jogok törökországi helyzete felett, mivel a tagállamoknak szükségük van a török kormány együttműködésére a migránsáradat csökkentéséhez.