Törökország eltörli a vízumkényszert a schengeni övezet országaival szemben

FT: Az emberi jogi szabályozások elmaradása akadályozhatja a török vízummentességet
Az emberi jogi törvények átalakítása érdekében kifejtett törökországi erőfeszítések nem elégségesek ahhoz, hogy Ankara reményeket fűzzön a 80 millió állampolgárának vízummentességet biztosító uniós megállapodáshoz - írta kedden a Financial Times című londoni gazdasági napilap internetes kiadása az Európai Bizottság jelentéstervezetére hivatkozva.
A brit újság szerint az Európai Unió és Törökország között a menekülthullám megfékezése érdekében megkötött megállapodásnak a vízumliberalizációról szóló fejezet a legérzékenyebb pontja.
Törökországnak, mint minden más országnak, 72 követelménynek kell megfelelnie, amelyből nyolc esetben hiányosságok mutatkoznak. Ezek közül a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni fellépés szabályozásai, valamint az alapvető emberi jogokat biztosító törvényi rendelkezések megteremtése lennének azok, amelyeket mindenképpen teljesítenie kell Ankarának.
A lap megjegyezte, hogy egyre több kritika éri Törökországot az Európai Parlament politikusai és a tagállamok részéről is az alapvető emberi jogok biztosításának elmaradásáért. Ankara több, a török kormányt lejárató újságírót tartóztatott le és a közelmúltban felszólította Berlint is, hogy állítson bíróság elé egy, a török államfőt kifigurázó német szatirikust.
Noha az uniós vezetők üdvözölték az EU-török megállapodást és kiemelték hatékonyságát, a schengeni övezetbe való török vízummentes beutazás kérdése néhány uniós ország és EU-ellenes populista hangadó malmára hajtja a vizet - írta a brit lap.
A londoni újság Nicolas Bay, a francia Nemzeti Front (FN) főtitkárának hétfői nyilatkozatát idézte, amelyben a politikus felelőtlennek nevezte az uniós lépést kiemelve, hogy Recep Tayyip Erdogan török elnök közvetlen okozója Szíria instabilitásának és nyíltan támogatja az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet terjeszkedését.
"A Nemzeti Front elítéli az európai hatóságok passzivitását és Törökország előtti behódolását" - fogalmazott a francia politikus. "Ha a török állampolgárok vízummentességét megerősítik, akkor Törökország már fél lábbal az Európai Unióban van" - idézte a főtitkár szavait a gazdasági napilap.
Az említett nyolc hiányzó követelménnyel kapcsolatban a jelentéstervezet megjegyzi, hogy azok közül kettőt szinte lehetetlen teljesíteni a júniusi határidőig. Ilyen a meglévő biometrikus útlevelek biztonsági funkciókkal ellátott korszerűsítése, valamint az, hogy a megegyezés értelmében az unió visszaküldené a területén tartózkodó illegális bevándorlókat Törökországba - írta a napilap.
Az uniós bizottság elismeri Ankara eddig elért eredményeit, ennek ellenére a jelentéstervezet hangsúlyozza, hogy Törökországnak további erőfeszítéseket kell tennie a 72 feltétel teljesítése érdekében azért, hogy júniusban a török állampolgárok vízummentesen utazhassanak be az unió területére - írta a gazdasági napilap.

Név nélkül nyilatkozó uniós tisztségviselők szerint Ankarának sikerült határidőre teljesítenie az uniós vízummentesség 72 feltételének többségét, de nem mindet. Aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy a sajtószabadság és az alapvető emberi jogok helyzete tekintetében egyre növekszik a távolság Európa és Törökország között, valamint arra hívták fel a figyelmet, hogy akármilyen nehéz is, a menekültválság megoldását illetően nincs alternatívája az Ankarával való együttműködésnek, "nincs B-terv".

A schengeni vízummentesség csak azokra a török állampolgárokra vonatkozna, akik biometrikus azonosítóval ellátott útlevéllel rendelkeznek és hat hónapon belül maximum 90 napot szándékoznak eltölteni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetben.

Törökországnak, bár a lefektetett uniós feltételek közül egyeseket valószínűleg nem teljesít maradéktalanul, ezt máshogy igyekszik kompenzálni. Nem volt feltétel, de Ankara döntött arról, hogy nem csak a szíriai konfliktus elől menekülőket, hanem minden menekültet azonos szintű védelemben biztosít és nem csak a szíriai menekültek, hanem minden menekült azonos feltételekkel kaphat munkavállalási engedélyt. 

Jelentősen csökkent a Törökországból az égei-tengeri görög szigetekre érkezett migránsok száma áprilisban az előző havi és az előző évi adatokhoz képest - közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a görög válságstáb kedden. 2015 áprilisában 13 556 migráns érkezett az Európai Unió területére, míg 2016 áprilisában mindössze 3469.

A csökkenés az előző hónapok adataihoz képest is szembetűnő: januárban 67 415, februárban 57 066, márciusban pedig 26 971 migráns és menedékkérő érkezett a görög szigetekre. Május első napjaiban is alacsony volt az  érkezők száma: a hétvégén összesen 112 migráns kelt át az Égei-tengeren - jelentette az athéni válságstáb.

A menedékkérelmek feldolgozása megfelelő szakértők hiányában lassan halad, emiatt egyre nő a regisztrációs központokban rekedt emberek száma. A görög hatóságok eddig mindössze alig 400 migráns küldtek vissza Törökországba.

Újabb migráns gyújtotta fel magát Nauruban
Felgyújtotta magát egy fiatal szomáliai nő a Nauru szigetén lévő ausztrál menekülttáborban: egy hét leforgása alatt ez már a második ilyen eset az Ausztráliába eljutni próbáló menekültek körében. Ausztrália kedden a menekültek ügyvédeire hárította a felelősséget az incidensek miatt, mondván, hogy "bátorítják" a menedékkérőket ilyen önmaguknak ártó cselekedetek elkövetésére. Ausztrál illetékesek szerint a 21 éves szomáliai nőt válságos állapotban szállították a szigetállamból egy ausztráliai kórházba. A múlt héten is történt egy hasonló eset, akkor egy 23 éves iráni férfi gyújtotta fel magát és belehalt sérüléseibe. Peter Dutton ausztrál bevándorlási miniszter keddi canberrai sajtótájékoztatóján elismerte, hogy megszaporodtak a táborokban a menekültek önmaguknak ártó cselekedetei, de a felelősséget ezekért a tettekért a menekültek jogi képviselőire hárította, mondván táplálják a letelepedés hamis reményét. Szerinte bizonyos ügyvédek egyenesen bátorítanak egyes menekülteket arra, hogy kárt tegyenek önmagukban. 

Százegy migránst szállított Olaszországba egy keresztény jótékonysági alapítvány
Százegy szíriai és iraki menekültet szállított kedden Libanonból Olaszországba a Szent Egyed római keresztény közösség szervezete.
A 97 szíriai és négy iraki állampolgár között akadt fiatal és idős egyaránt, mindannyian egy táborból érkeztek Olaszországba. A Szent Egyed azt tervezi, hogy két év alatt ezer migránst szállásol el Olaszországban a Közel-Keleten menekülttáborokban élő milliók közül.
Ferenc pápa a múlt hónapban a szervezet támogatásával vitt magával 12 szíriai menekültet a görögországi Leszbosz szigetéről a Vatikánba.
A 101 fős keddi "migránskontingensről" szólva Andrea Riccardi, a szervezet alapítója a következőket mondta: "Ezzel a példával üzenjük európai uniós barátainknak, hogy Európa nem lehet megrémült erőd. Európának kötelességei vannak a világ iránt, ha továbbra is Európának akarja hívni magát. Európa falakkal többé nem Európa" - mondta a Szent Egyed alapítója.