Törökország a migrációs alku felmondásával fenyeget

"Mostantól azt mondhatjuk, hogy nem hajtjuk végre, és kész, vége" - mondta Cavusoglu.
Azzal vádolta az Európai Uniót, hogy a török állampolgároknak ígért vízumliberalizációt nem valósítja meg. "A vízummentesség megkerülhetetlen előfeltétel" - hangsúlyozta.
A tavaly tavasszal létrejött megegyezés értelmében az EU minden olyan migránst visszaküldhet Törökországba, aki illegális úton érkezett valamelyik görög szigetre, és nem kapott menekültstátust. Cserébe az EU minden visszaküldött szíriai állampolgár helyett törvényes úton befogad egy-egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Az EU pénzügyi támogatásokra is ígéretet tett, és vállalta, hogy felgyorsítja a török vízumkötelezettség megszüntetését célzó, 2013-ban elkezdett folyamatot. Ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.

Doskozil: Meg kell erősíteni az Európai Unió külső határait
Tekintettel arra, hogy Törökország kilátásba helyezte az Európai Unióval kötött migrációs megállapodás felmondását, meg kell erősíteni az unió külső határainak védelmét, különös tekintettel a nyugat-balkáni régióra, ahol Ausztria tartja magát vállalt kötelességeihez - jelentette ki Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter csütörtökön.Doskozil nyilatkozatában hangsúlyozta, Ausztria tartja magát a nyugat-balkáni kötelezettségvállalásaihoz, amely Bécs számára biztonságpolitikai prioritás. Kijelentette továbbá, Ausztria megbízható partnere marad a NATO-nak. Arra figyelmeztetett, hogy Európa nem függhet tovább a török vezetés "önkényétől".

Az unióval kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is. A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta.

Az Európai Unió elvárja Törökországtól, hogy teljesítse a kölcsönös bizalmon alapuló migrációs megállapodásban vállalat kötelességeit - jelentette ki Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság szóvivője újságírói kérdésre válaszolva brüsszeli sajtótájékoztatóján csütörtökön.

A szóvivő közölte, hogy az Európai Unió elkötelezett a Törökországgal kötött migrációs megállapodás fenntartása és megvalósítása mellett. 
Reményét fejezte ki, hogy mindkét fél betartja, és teljes körűen végrehajtja a megállapodás minden részletét. Hozzátette, a megállapodásban foglaltak megvalósítása mindenkinek érdeke, beleértve a szíriai menekülteket is.
Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter szerdán bejelentette, Ankara részben felfüggesztette az Európai Unió és Törökország között létrejött menekültügyi megállapodást, az intézkedés értelmében Törökország jelenleg nem vesz vissza illegálisan az országba lépő menedékkérőket Görögországból.
A török külügyi tárca vezetője egyben a teljes egyezmény felmondásával fenyegetőzött. Úgy fogalmazott, hogy kormánya bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak.

Az EU menekült gyermekek iskoláztatását támogatja Törökországban
Az Európai Unió 34 millió eurós támogatást biztosít törökországi menekülttáborokban élő 230 ezer gyermek beiskolázására - jelentette be az Európai Bizottság csütörtökön. Az Európai Unió humanitárius programja keretében törökországi menekülttáborokban élő családok beiskolázás előtt álló gyermekei számára juttatott támogatása a Török Félhold nevű segélyszervezet, a török kormány és az ENSZ Gyermekalapja, az UNICEF együttműködésével valósul meg. Törökország jelenleg több mint három millió menekült számára ad otthont, közülük majdnem minden második gyermek. Az iskoláskorú gyermekek közül mintegy 500 ezer vesz részt oktatásban, becslések szerint pedig mintegy 370 ezren maradnak ki az iskolából - közölte az uniós bizottság.

A török illetékesektől egyelőre nem sikerült magyarázatot kérni, de egyes források szerint Ankara a maga részéről befagyasztotta a nem NATO-tagállamokkal folyamatban lévő, idei együttműködési programját, amelyben politikai rendezvények, civil projektek és katonai kiképzések is szerepelnek.
Törökország az elmúlt napokban konfliktusba került néhány nyugat-európai országgal, amiért megakadályozták, hogy miniszterei politikai nagygyűléseket tartsanak náluk az április 16-i, Recep Tayyip Erdogan elnök hatalmának kiszélesítéséről szóló török népszavazás kampányában. A viszályban Erdogan náci módszerekkel vádolta Németországot és Hollandiát, de - lévén azok NATO-tagállamok -  velük nem fagyaszthatta be az együttműködést. Az észak-atlanti szövetség egyik tisztségviselője szerint a török lépés vélhetően a török kampányrendezvényeket szintén elutasító Ausztria ellen irányul, amely nem tagja a szövetségnek, de partnerországként együttműködik a NATO-val.
A tisztségviselő sajnálkozott a fejlemény miatt, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a két országnak gyorsan sikerül rendeznie ezt a kétoldalú ügyet.
Ausztria tavaly egyike volt azoknak az országoknak, amelyek a Törökországgal folytatott csatlakozási tárgyalások leállítására szólították az Európai Uniót, élesen bírálva az ankarai vezetésnek a 2016. júliusi puccskísérletre adott válaszlépéseit, amelyek nyomán a török hatóságok tízezreket börtönöztek be. A most áprilisi török népszavazási kampány nagygyűléseit Ausztria lemondta.
Az osztrák védelmi minisztérium szerdán megerősítette az együttműködési programok török lemondását. Egy szóvivő szerint a lépés nincs azonnali hatással a folyamatban lévő külföldi misszióikra, de hosszabb távon gondot okozhat például a koszovói misszióik előkészítésében, mivel ott török katonákkal közös kiképzési programot folytattak.
Törökország lépése potenciálisan a NATO 22 partnerországát érintheti, köztük Svédországot és Grúziát, és más olyan országokat, amelyek katonákat küldenek például a NATO afganisztáni és koszovói misszióiba.