Az ENSZ adatai szerint a menekültek harmada az elmúlt héten távozott az ország Rakhine állomából, ahol a mianmari hadsereget a muszlim kisebbség ellen elkövetett emberiesség elleni bűntettekkel gyanúsítják.
Erőszak és jogsértések
Zeid Raad el-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa 2016. június 20-i jelentésében ismertette a rohingyák ellen folyamatosan elkövetett jogsértéseket, például az állampolgárságtól való önkényes megfosztást, aminek következtében hontalanná válnak, a szabad mozgás súlyos korlátozását, az életre és a biztonságra irányuló fenyegetéseket, az egészséghez és az oktatáshoz fűződő jogok megtagadását, a kényszermunkát, szexuális erőszakot és politikai jogaik korlátozását, „amely jogsértések emberiesség elleni bűncselekménynek minősülhetnek”; mivel Zeid Raad el-Husszein szerint a rohingyákat számos foglalkozásból kizárják, és különleges dokumentumokra van szükségük a kórházi felvételhez, ami késedelmekhez és szüléskor csecsemők és anyjuk halálához vezetett.
A rohingyák tömeges elvándorlása akkor erősödött fel, amikor több, rendőrőrsök ellen irányuló támadás után a katonaság lázadókat keresett Rakhine állam északi részén. A muszlim kisebbséghez tartozó menekültek a katonák különös kegyetlenkedéséről számoltak be: a biztonsági erők vallási alapon üldözték a rohingyákat, sokukat megerőszakolták, meggyilkolták, a házaikat felgyújtották. Az üldözött népcsoport elvándorlása nem ma kezdődött: az ENSZ egy 2015-ös beszámolója szerint már akkor legalább 120 ezer elkeseredett ember hagyta el az országot, bár a helyzetük máshol sem irigylésre méltó, hiszen Bangladesben is üldözik őket. A világszervezet a „világ egyik leginkább elnyomott népcsoportjának” nevezte a rohingyákat – 2015-ben még a szavazati jogot is megvonták őket Mianmarban. Az ENSZ egyik tisztségviselője már 2014-ben etnikai tisztogatással vádolta a mianmari kormányt. Mianmarban 2015-ben tartottak először hiteles, versenyen alapuló választásokat, amelyek Aung Szan Szu Kji győzelmével zárultak, ezzel pedig első ízben került nem katonai vezető az ország élére.
A kegyetlenkedésekről szóló beszámolók nem túl hízelgőek a nemrégiben megalakult kormány számára, és az ország nemzetközi viszonyaira is rossz hatással vannak: Mianmar és a javarészt muszlimok lakta Malajzia viszonya a rohingya-ügy miatt meglehetősen feszültnek számít. Az országot nemrégiben az Iszlám Állam nevű terrorszervezet is megfenyegette a muszlim kisebbséget ért támadások miatt.
A kormány vizsgálatot rendelt el a népcsoport elleni támadások felderítésére, amely a lezárásakor kiadott jelentés szerint megállapította, hogy nem található elegendő bizonyíték a kegyetlenkedésekre. Arról a videóról, amely nem sokkal a jelentés közreadása előtt került napvilágra, és amelyen az látható, hogy a rendőrök rohingya civileket bántalmaznak, azt állítják, hogy elszigetelt esetről van szó, és a felvételen szereplő rendőrtisztet azóta felelősségre vonták.
