Több mint kétszáz migráns érkezett az elmúlt napban a görög szigetekre

A migránsok száma az elmúlt napokban folyamatosan emelkedett: vasárnap harminc, hétfőn hatvanhat, kedden százötven, míg szerdán százhetvenhat ember érkezését regisztrálták.

A migránsok és menedékkérők száma azonban még így is alacsonyabb, mint az elmúlt hónapokban. Márciusban naponta átlagosan nyolcszázhetven, februárban pedig csaknem kétezer ember tette meg az utat az Égei-tengeren Európába az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint.

Az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás március 20-ai hatályba lépése óta menedékkérelem híján az újonnan érkezőket visszatoloncolhatják Törökországba. Eddig 325 embert küldtek vissza, mert már Görögországban szinte mindenki menekültstátusért folyamodott, és az ő sorsuk csak a kérelem elbírálása után dől el. A kérelmek feldolgozása mindazonáltal akadozik, és a görög hatóságok többször hangsúlyozták, hogy haladéktalanul szükségük van az Európai Unió által ígért menedékjogi szakértőkre.

A kismartoni püspök megtagadta, hogy kerítés haladjon át egyházi területen

Ägidius Zsifkovics kismartoni püspök lelkiismereti okokra hivatkozva nem egyezett bele, hogy a burgenlandi Nagysároslakon (Moschendorf) található, egyházi tulajdonban lévő birtokon áthaladjon a tervezett migránsellenes kerítés.

Az osztrák közszolgálati televízió (ORF) tájékoztatása szerint Nagysároslak (Moschendorf) és Szentkút (Heiligenbrunn) között a várható menekültáradat miatt több mint tíz kilométeres kerítést építenek. Ezen a szakaszon két egyházi tulajdonú terület is található. 

A tartományi rendőrség korábbi tájékoztatása szerint a Németújvári járást (Bezirk Güssing) érintő tervek azért készültek, mert a magyarországi Körmenden hamarosan 350 migráns befogadására alkalmas sátortábort nyitnak meg. A tavaly ősszel történtekből kiindulva az osztrák hatóságok arra számítanak, hogy az emberek majd gyalog indulnak el Burgenland irányába.

Ägidius Zsifkovics szerint azonban egy ilyen intézkedés ellentmond az evangélium, a pápai üzenet és az évtizedeken át a vasfüggöny árnyékában működő egyházmegye szellemiségének. 

Mikor tavaly ősszel rengeteg menekült érkezett a miklóshalmai (Nickelsdorf) határszakaszhoz, az egyházi épületekben mintegy ezer ember kapott átmenetileg szállást. Így miképpen lehetne most egyházi földterületre kerítést felállítani - tette fel a kérdést az egyházi vezető, aki az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága (COMECE) menekültügyi koordinátora is egyben. 

Zsifkovics szerint a kerítés nem jelent megoldást a menekülthelyzetre. Úgy vélte, hogy a problémát inkább a gyökereinél kell kezelni, vagyis be kellene szüntetni a szervezett embercsempészetet, az Európából történő fegyverszállítmányokat, a háborút, a Közel-Kelet destabilizálását valamint Afrika gazdasági kizsákmányolását.  Álláspontja szerint ő maga rossz püspök lenne, ha az emberek félelmére nem adna keresztényi választ, amelyet jelen esetben nem a kerítés, hanem a kerítésen keletkezett "lyuk" jelent.  A kormány további tervei szerint szükség esetén a burgenlandi Rábakeresztúrnál (Heiligenkreuz) nagyjából három kilométer hosszú kerítést húznak fel.     

Amennyiben elkészül a burgenlandi kerítés, akkor az érintett földtulajdonosok anyagi kártérítést kapnak. Az ORF beszámolója szerint húsz tulajdonos közül ketten kételkedtek a tervek hasznosságát illetően, a többiek beleegyeztek abba, hogy a telkükön haladjon át a kerítés. Amennyiben nem jön létre minden érintettel a megegyezés, úgy - akárcsak a stájerországi Spielfeldnél - Burgenlandban is hiányos lesz a kerítés. 

Az osztrák belügyi tárca korábbi közlése szerint a stájerországi Spielfeldnél lévő határirányítási rendszeren túl további 12 ponton terveznek bevezetni menekültek beléptetését irányító határellenőrző rendszert. A tiroli Brenner-hágónál már múlt héten megkezdték az ellenőrzőpont kiépítését.

Nagy-Britannia háromezer menekült gyermeket fogad be az évtized végéig

Nagy-Britannia az évtized végéig háromezer menekült, magára hagyott gyermeket fogad be a szíriai és az észak-afrikai konfliktusövezetekből. James Brokenshire, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára csütörtökön közölte: a brit kormány számos nemzetközi szervezettel, köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) együttműködve igyekszik megtalálni e gyerekek megsegítésének legmegfelelőbb módját. 

A brit kormány mindig is azt pártolta, hogy a háborús övezetekből elmenekült, veszélyeztetett gyerekek lehetőleg maradjanak a hazájuk közelében lévő befogadó országokban, mert így a legkönnyebb újraegyesíteni őket életben maradt hozzátartozóikkal. Vannak azonban kivételes esetek, amikor a gyermek érdeke az áttelepítést diktálja - mondta Brokenshire.

A brit kormány a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020 májusáig húszezer szíriai menekültet is áttelepít Nagy-Britanniába. Ezt a programot David Cameron miniszterelnök jelentette be tavaly ősszel, és ez az áttelepítési folyamat már meg is kezdődött.

London ugyanakkor csak közvetlenül a Szíriával szomszédos országokban, Törökországban, Jordániában és Libanonban működő ENSZ-menekülttáborokból telepít Nagy-Britanniába menekülteket, más EU-tagállamokból nem.
    A brit kormány szerint ennek az a célja, hogy a befogadási program ne ösztönözze a válságövezetben tartózkodó menekülteket az Európába vezető veszélyes utazásra.
    A hivatalos brit álláspont szerint az elsődleges cél azonban az, hogy a menekültek közül a lehető legtöbben a Szíriával szomszédos országokban, a menekülttáborokban maradhassanak, és onnan térhessenek haza, amikor az lehetségessé válik. Nagy-Britannia e meggondolásból több mint egymilliárd fontos (400 milliárd forintos) segélyprogramot állított össze, amelynek jelentős hányada a menekülttáborokban élők körülményeinek javítását célozza.