Több magyar segítség

Kurd harcosok a szíriai Kobaniban – múlt hónapban visszafoglalták a lerombolt várost (Fotó: Reuters - Osman Orsal)

„Soha nem volt ilyen közvetlen és közeli a minket érő terrorveszély” – hangsúlyozta a párizsi és koppenhágai merényletekre utalva Szijjártó Péter, amikor hétfőn napirend előtt szólalt fel a parlamentben. A külgazdasági és külügyminiszter az Iszlám Állam és a terrorizmus elleni nemzetközi koalíciós erőfeszítések sikeréhez való magyar hozzájárulás növelését szorgalmazta. „Kurdisztánban a szövetségesek képzőbázisokat tartanak fenn, ezek folyamatos védelméről gondoskodni kell” – tette hozzá. Szijjártó szerint az esetleges magyar szerepvállalásról – a parlamenti pártokkal folytatott konzultáció után – olyan döntést kell hozni, amely összhangban van az ország költségvetési teherbíró képességével, kockázatvállalási potenciáljával és védelmi képességeivel. A miniszter kiemelte, hogy a közel-keleti térség stabilitásának fenyegetése mellett az Iszlám Állam az ottani keresztény közösségek puszta létét is veszélyezteti, szisztematikus fellépésük egyértelmű jele volt a 21 egyiptomi kopt lefejezése.

A külügyi bizottság jobbikos alelnöke, Gyöngyösi Márton támogatásáról biztosította a kormánynak a béke megteremtésére irányuló törekvéseit, ám mint mondta, nemcsak a keresztényeket ért támadások esetében, mivel a terrorcselekmények muszlimokat is érintenek. Gyöngyösi emlékeztetett: amikor az Iszlám Állam megjelent, a kormány még mindig a dzsihadisták ellen harcoló Bassár el-Aszad szíriai elnökkel szemben álló közel-keleti terrorállamokat támogatta. Mint mondta, véget kell vetni annak a két évtizedes gyakorlatnak, hogy szolgalelkűen követjük a Nyugat diktátumait.

A terrorfenyegetettség helyett inkább a magyar külpolitika ostorozásának szentelte hozzászólását az MSZP-s Mesterházy Attila, aki Szijjártó lemondását követelte, mondván káosz és elszigeteltség jellemzi a diplomáciánkat. Az LMP-s Schiffer András szerint az Iszlám Állam elleni fellépést azzal kellene kezdeni, honnan kap ez a terrorszervezet pénzügyi, emberi, technikai utánpótlást. Mint mondta, ebben hazánknak szorosan együtt kell működnie az uniós tagállamokkal. A külügyi bizottság fideszes elnöke, Németh Zsolt szerint elengedhetetlen, hogy hazánk kivegye a részét a dzsihadisták elleni katonai erőfeszítésekből. Mesterházy vádjaira reagálva hangsúlyozta: Angela Merkel német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása az elszigeteltségről szóló vádak kézzelfogható tagadása volt.

- Nem vallási alapú üldözést jelent a kopt keresztények líbiai kivégzése, a terrorcselekmény az egész egyiptomi nép ellen irányult Mahmud Elmaghraby budapesti egyiptomi nagykövet szerint.

- Huszonegy, ketrecbe zárt foglyot hurcoltak végig terepjárókon az észak-iraki Kirkuk tartomány egyik településének utcáin az Iszlám Állam fegyveresei egy hétfői propagandavideó szerint.

- Akármelyik pillanatban robbanhat a líbiai helyzet – hangoztatta az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, miután vasárnap az Iszlám Állam videoüzenettel fenyegette meg Róma városát. Federica Mogherini szerint az Iszlám Állam fenyegetése konkrét veszélyt jelent Olaszországra nézve.

- Eddig nagyjából ezernégyszáz olyan külföldi állampolgárt utasítottak ki Törökországból, aki a gyanú szerint csatlakozni akart a szomszédos országokban tevékenykedő Iszlám Államhoz.

- Új terrorellenes intézkedéseket vezetnek be Ausztráliában, egyebek mellett szigorítanának a bevándorlási szabályokon, valamint határozottabban fellépnének a gyűlöletet szító csoportok ellen – jelentette be hétfőn Tony Abbott miniszterelnök. (TL)