Mintegy 2600 felkelő tette le a fegyvert a Damaszkusztól északra fekvő Barada-völgyben, ahol a szíriai fővárost ivóvízzel ellátó forrás ered - közölte csütörtökön a szíriai orosz megbékélési központ szóvivője, Alekszandr Blinkov ezredes. Aszad szerint a tűzszünet lehetővé teszi, hogy visszatérhessen a béke az országba.
Aszad: A tűzszünet sikere jelenti a békéhez vezető utat
A SANA szíriai hírügynökség szerint Bassár el-Aszad az Amir Abdollahian, az iráni törvényhozás elnökének nemzetközi ügyekben illetékes tanácsadójával és korábbi külügyminiszter-helyettessel folyatott találkozóján beszélt erről. A szíriai államfő úgy fogalmazott: a török-orosz megállapodáson nyugvó tűzszünet lehetővé teszi, hogy a béke és a stabilitás visszatérjen Szíriába, mert így a terrorista csoportok elleni harcra lehet összpontosítani. Hozzátette: a tűzszünet megteremti annak körülményeit, hogy a szíriaiak párbeszédet kezdjenek egymással országuk jövőjéről. A Fatah as-Sám kedden támadást indított Észak-Szíriában több felkelőcsoport, köztük olyanok ellen is, amelyek részt vettek az asztanai tárgyalásokon. A korábban an-Nuszra Front néven ismert szervezet azzal vádolja ezeket a felkelőket, hogy összeesküdtek ellene, az egyik csoportot pedig meg is semmisítette. Csütörtöki hírek szerint több csoport így beolvadt a szintén iszlamista elveket valló Ahrár as-Sám szervezetbe. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű emigráns civil szervezet csütörtökön közölte: az Iszlám Állam elvágta a szíriai kormányerők egyetlen utánpótlási vonalát Aleppóba, amelyet decemberben foglalt vissza Damaszkusz. A szíriai hadsereg ugyanakkor cáfolta ezt a hírt.
A Fars iráni hírügynökség közlése szerint Blinkov azt mondta, hogy a Barada-völgy lakossága visszatért a normális élethez, a területi megbékélési terv első lépéseként mintegy 2600 felkelő tette le a fegyvert. A lakosság számára humanitárius segélyeket szállítanak - tette hozzá, anélkül, hogy közölte volna, hogy kik.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint Blinkov tudatta: azokat, akik nem hajlandóak letenni a fegyvert, családjaikkal Idlíb tartományba szállítják a szíriai hatóságok felügyelete alatt.
Azok a felkelők, akik letették a fegyvert, a térség önvédelmi egységeihez csatlakoznak.
A damaszkuszi rezsim a tavalyi évben kezdett helyi megbékélési egyezségeket ajánlani felkelőknek, amelyek értelmében a felkelők feladták területeiket, cserébe azért, hogy a kormány garantálta szabad távozásukat a nagyrészt felkelőcsoportok - köztük a szélsőséges Ahrar as-Sám és a korábban Dzsabhat an-Nuszra néven ismert Dzsabhat Fatah as-Sám - kezén lévő Idlíb tartományba.
Értesülések szerint a fegyvert letevő lázadókat kegyelemben részesítik, jóllehet, megfigyelők szerint ezeket az embereket besorozzák a kormányerők kötelékébe.
A Damaszkusztól északra fekvő terület december végén került reflektorfénybe, ugyanis innen ered a szíriai fővárost vízzel ellátó Barada-folyó. Damaszkuszban december vége óta súlyos vízhiány, mert a várost és környékét ellátó ivóvízforrást üzemanyag szennyezte be. A szemben álló felek egymást vádolják a szennyezéssel. A vízhiány legalább 5 millió embert érint.
Az egyelőre nem világos, hogy a probléma megoldódott-e azzal, hogy a térség több települése csatlakozott a megbékélési megállapodáshoz.
Blinkov ugyanis közölte azt is, hogy azok a fegyveresek, akik nem csatlakoztak a megbékéléshez, visszavonultak a hegyi magaslatokba, ahonnan tüzérséggel lőnek környékbeli településeket.
Boris Johnson: Londonnak nyitottnak kell lennie Aszad távozásával kapcsolatban
A brit külügyminiszter szerint Londonnak az orosz katonai beavatkozás és az amerikai elnökválasztás után előállt új helyzetben "nyitottnak kell lennie" abban a kérdésben, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök mikor távozzon a hatalomból.
Boris Johnson a brit parlament felső kamarájának csütörtöki meghallgatásán elméletben nem zárta ki azt sem, hogy a brit kormány együttműködhet Oroszországgal az Iszlám Állam nevű dzsihadista terrorszervezet megsemmisítésében.
Johnsont a Lordok Háza nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó bizottságának tagjai kérdezték a brit kormány külpolitikai törekvéseiről, és a kétórás meghallgatáson visszatérő téma volt a szíriai válság.
A brit külügyminiszter kijelentette: Szíriában ma már "nincsenek jó választási lehetőségek, a helyzet katasztrofális". Hozzátette: a Nyugat "túl régóta hajtogatja", hogy Aszadnak mennie kell, és mindeddig ezt nem sikerült elérnie.
Ha azonban esély kínálkozik egy olyan egyezségre "az oroszokkal", amely "Aszadot a kijárati ajtó felé tereli", ezzel egyidejűleg - éppen Aszad eltávolításával - csökkenti az iráni befolyás a térségben, és egyben lehetővé teszi a közös fellépést Oroszországgal az Iszlám Állam ellen, "az lehetőséget kínálhat az előrelépésre" - mondta Johnson.
A külügyminiszter szerint azonban ennek is meglennének a veszélyei, mivel egyáltalán nem egyértelmű, hogy egy ilyen megközelítéssel elérhető lenne-e az Aszad-rezsim eltávolítása, és az sem, hogy Aszad távozása után "Szíria jobb helyzetbe kerülne".
Stephen O'Brian: Mindent meg kell tenni a tűzszünet meghosszabbításáért
Összességében immár negyedik hete kitart a szíriai tűzszünet, eltekintve szórványos megsértéseitől - mondta Stephen O'Brian, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben és a rendkívüli segélyek koordinálásában illetékes helyettese csütörtökön a világszervezet Biztonsági Tanácsában. "Ez a ritka pillanat sokak számára gondolkodási időt adott, nekünk pedig minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk (a fegyvernyugvás) megerősítése, illetve meghosszabbítása érdekében" - fogalmazott O'Brian a BT előtt. Oroszország, Irán és Törökország a kedden véget ért asztanai Szíria-konferencián bejelentették, hogy a tavaly december 30-án életbe lépett tűzszünetet egy közös mechanizmus útján akarják ellenőrizni. O'Brian üdvözölte ezt a fejleményt az ENSZ égisze alatt folytatandó, február 8-ára előirányzott genfi béketárgyalások tükrében.
A már hatodik évébe lépett szíriai konfliktusban öt emberből négy szegénységben él - mondta Amir Abdulla, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) igazgatóhelyettese. Hozzáfűzte: a szíriai háztartások 80 százaléka élelmiszerhiánnyal küszködik. O'Brian szerint emellett több mint 640 ezer ember él 13 olyan ostromlott térségben, amelyek a humanitárius segélyszállítmányok számára nehezen vagy egyáltalán nem elérhetőek.
