A helyi lakosok és a környezetvédő csoportok tiltakoznak az ellen a terv ellen, amely szerint több védett tó vizét szállítanák külföldre, a palackozást végző cégek pedig szinte semmit nem fizetnének a havi nyolcszáz millió liter ivóvízért cserébe.
A tervek szerint a Greaney- és a Minim Mere-tóból csővezetékkel szállítanák a vizet a tengerpartra, ahonnan tankerhajókkal szállítanák a kínai, indiai és közel-keleti vásárlókhoz. A beruházást tervező Alpine Pure nevű cég havonta nyolcszázmillió liter vizet termelne ki a tavakból, már csak a két kilométeres vezeték engedélyeztetésére várnak. Az új-zélandiak azért tiltakoznak, mert tűrhetetlennek tartják, hogy a csak korlátozottan hozzáférhető természeti erőforrásaikat külföldre szállítják, a cég szóvivője szerint azonban ez a vízmennyiség igazán csekély, és egyébként is csak a tengerbe kerülne, ha nem palackoznák. Két héttel ezelőtt mintegy tizenötezren írták alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a kiwi törvényhozást, hogy tiltsa meg a vízexportot az országban, ahol egyre többen nézik rossz szemmel, hogy a Coca-Colához hasonló multinacionális cégek szinte ingyen juthatnak hatalmas vízmennyiségekhez.
Az országban egyre többet foglalkoznak a természeti erőforrások védelmével: nemrégiben egy folyónak biztosítottak csaknem az emberivel egyenértékű jogokat, ebben az esetben nem csupán természeti kincsként védelmezték a területet, hanem azért is, mert az őslakosok számára vallási jelentőséggel is bír.
