A szíriai kormány foglyok ezreit végezte ki tömeges akasztásokkal, és módszeresen megkínoztatta foglyait egy Damaszkusz közeli katonai börtönben - állítja kedden közzétett jelentésében az Amnesty International.
Szíriai gyerekeket támogat a Demján Alapítvány
Az alapítvány keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a migrációs gyermekalap a Keren Hayesod Alapítványon keresztül csatlakozik az izraeli projekthez, amelynek keretében folyamatosan, évek óta látják el a sebesült gyermekeket. A programban a sebesült és sokszor traumatizált gyerekek a legmagasabb színvonalú műtéti és kórházi ellátást kapják, elsőként a határon felállított katonai tábori kórházban, majd izraeli egészségügyi intézményekben - olvasható a közleményben. Az izraeli kormány legutóbbi intézkedése értelmében a szíriai háború száz árváját be is fogadja az ország, biztosítja elhelyezésüket, orvosi ellátásukat és ideiglenes letelepedési engedélyüket, később pedig, ha kérik, az állampolgárságot is - ismertették.
Az Amnesty International szemtanúk beszámolói alapján azt gyanítja, hogy a szíriai vezetés „legfelsőbb szintjein elrendelt tisztogatási program” keretein belül körülbelül tizenháromezer rabot akasztottak fel, több ezer elítélt pedig a kínzásoknak és az embertelen körülményeknek esett áldozatul a Szadnaja börtönben. A jelentés szerint a polgárháború eddig mintegy négyszázezer halálos áldozatot követelt, a szíriai lakosság fele pedig lakhelye elhagyására kényszerült.
A jelentéshez 84 egykori rabot és börtönőrt kérdeztek ki, elmondásuk szerint a börtönben két épület volt: a vörös házban civileket tartottak fogva, a fehérben pedig katonákat, ennek az épületnek az alagsorában történtek az akasztások is. A szemtanúk beszámolói szerint hetente egy-két alkalommal tartottak akasztásokat, amelyeket egy rövid, formális bírósági ítélet előzött meg, és amelyeken egyszerre több tucatnyi foglyot végeztek ki. Nicolette Waldman, a jelentés szerzője legalább ötezer áldozattal számol, de miután szerinte „semmi okunk nincs feltételezni, hogy a kivégzések 2015 után abbamaradtak”, valószínűbb, hogy tízezernél is több kivégzésről lehet szó.
A kivégzések az Amnesty szerint Aszad elnök tudtával és beleegyezésével történtek, az áldozatok többsége pedig olyan civil volt, akit a kormány ellenzékinek vélt.
Becslések szerint a Szednajában kivégzetteken kívül a polgárháború kezdete óta mintegy hatvanezren haltak meg az ország börtöneiben, részben azért, mert halálra gyötörték őket, részben pedig a rossz körülmények következtében. A raboktól gyakran megvonták az ivóvizet, éheztették őket, gyakori az erőszak.
"Szíria állam támogatóinak, mindenekelőtt a(z ENSZ) Biztonsági Tanácsban állandó tagsággal rendelkező Oroszországnak, valamint Iránnak el kell ítélniük a törvénytelen kivégzéseket és Szíria állam népirtó politikáját, s minden tőlük telhetőt meg kell tenniük, hogy ezeknek véget vessenek" - szögezte le az Amnesty International.
A földi pokol
Szednaja „egy fekete lyuk” az emberi jogok világtérképén – fogalmazott a börtönnel kapcsolatban a Guardian egy 2016-os cikkében. A börtönről évek óta csak bizonytalan híresztelések keringenek, de néhány szabadult rab beszámolói alapján 2011 óta – de lehetséges, hogy ezt megelőzően is – a kínzások és a kivégzések mindennaposak voltak. A Londoni Egyetem építészeti kara szerint nem csupán az ott végbevitt kínzások miatt „pokoli” a börtön, hanem már az építészeti megoldásai is alkalmasak a kínokozásra. A belső teret úgy alakították ki, hogy minden elítélt értesüljön a kínzásokról: ahogy egy volt rab fogalmazott, „ha valakit megkínoztak, bizonyos értelemben mindenkit megkínoztak”. Az elítélteket vascsövekkel, kábelekkel, serprűnyéllel verték, egyikük arról számolt be, hogy az őrök a fején ugráltak. Egy magánzárkába – amely eredetileg egyetlen rab számára van kialakítva – gyakran tíz-tizenöt foglyot is bezsúfoltak, a frissen érkezőket – a verés mellett – pedig gyakran megerőszakolták.
