Külföld

Tizenkét líbiai tisztet fejezett le az ISIS

Párizs titokban különleges egységeket küldhetett Líbiába

Líbiában a biztonsági erők tizenkét tizenkét fejezte le az ISIS. Egy tizenhat éves svéd tinilányt mentettek ki kurd csapatok mentettek ki szerdán a terrorszervezet fogságából. 

Taher al-Garabili, a nyugati-líbiai Szabrata katonai tanácsának vezetője azt mondta: a szélsőségesek kihasználták, hogy a hadsereget lefoglalták az egyéb helyszíneken zajló összecsapások, és mintegy három órára elfoglalták a város központját.

Egy másik tiszt elmondta, hogy az ISIS harcosai katonák lefejezett holttestével barikádozták el a biztonsági erők épületéhez vezető utakat, s a dzsihadista szervezet meglepetésszerű akciójában és az azt követő harcokban összesen tizenkilenc tiszt halt meg.

A Földközi-tenger partján fekvő Szabráta az ISIS helyi szervezetének legújabb hatalmi központjává vált. Az elmúlt héten a város fölött végrehajtott amerikai légicsapások több tucat szélsőségessel végeztek, de meghalt két szerb túsz is, akiket tavaly raboltak el a dzsihadisták.

A stratégiai jelentőségű nyugat-líbiai település emellett az Európába tartó menekültek egyik gyűjtőpontja.

A kurdok mentették ki a svéd tinit

Marlin Stivani Nivarlaint a terrorszervezet által ellenőrzés alatt tartott Moszul városából mentették ki. A Kurd Regionális Biztonsági Tanács közleményben adott hírt a történtekről, arra nem tértek ki, mióta tartották fogva a lányt, aki a Stokholmtól négyszázötven kilométerre található Boras-ból származik. A kurd hatóságok közlése szerint az ISIS egyik embere szedte rá a tinit, hogy költözzön Svédországból Szíriába, később pedig az iraki Moszulba. A svéd hatóságokon keresztül a Nivarlain-család kérte a kurd erőket, hogy mentsék meg a lányt.

Segélyt dobtak le Deir ez-Zórnak
Az ENSZ-nek szerdán először sikerült segélyt eljutatnia az ostromolt Deir ez-Zór szíriai városba - jelentették be a világszervezet központjában. A Világélelmezési Program (WFP) egy repülőgépről 21 tonna élelmiszert és egyéb ellátmányt dobott le reggel az északkelet-szíriai városba. A visszajelzések szerint az akció sikeres volt - közölte Stephen O'Brien, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős vezetője a Biztonsági Tanácsot tájékoztatva. Az ENSZ eddig nem küldött légi úton segélyeket a szíriai városokba a kockázatok és nehézségek miatt, de az illetékesek végül úgy döntöttek, hogy végső lehetőségként mégis ehhez fordulnak bizonyos helyeket. Deir ez-Zórt az Iszlám Állam fanatikusai támadják, és egy részét már el is foglalták.

Le Monde: Párizs titokban különleges egységeket küldött Líbiába

Párizs titkosszolgálati és különleges egységeket küldött "titkos háborúba" Líbiába a magát Iszlám Államnak (IÁ) nevező terrorszervezet ellen - közölte szerdán a Le Monde című francia napilap.

A francia újság szerint a "nem hivatalos katonai akciót" Francois Hollande francia elnök engedélyezte és az az Egyesült Államokkal és Nagy-Britanniával egyetértésben történik. A bevetésen a hadsereg elit alakulata és a francia hírszerzés, a DGSE erői vesznek részt.

Líbiában 2014 óta két kormány és két rivális parlament működik, az egyik Tripoliban, a másik - amelyet a nemzetközi közösség elismer - Tobrukban. Az észak-afrikai országban Moammer Kadhafi néhai diktátor 2011-es megbuktatása és megölése után alakultak ki kaotikus állapotok. Azóta több fegyveres csoport küzd az ország ellenőrzéséért, és Líbia egy részén megvetette lábát az IÁ is.

A Le Monde-ban "Franciaország titkos háborújának" nevezett katonai műveletek az iszlamisták líbiai térnyerésének lassítását szolgálják a szélsőségesek vezetőire mért csapásokkal, amelyeket szárazföldi fedett akciók készítenek elő.

A védelmi tárca nem kommentálta a Le Monde-ban közölt hírt, viszont a Jean-Yves le Drian francia védelmi miniszterhez közeli egyik forrás úgy tudja: a védelmi tárca vezetője nyomozást indított "nemzetvédelmi titok megsértése" miatt, hogy kiderítsék az értesülés forrását.

Hollande a 130 halálos áldozatot követelő tavaly novemberi támadásokat követően, miután a terrorista szervezet vállalata a merényletekért a felelősséget, úgy fogalmazott, hogy Franciaország "háborúban áll az IÁ-val".

A védelmi tárca korábban megerősítette, hogy francia harci repülőgépek felderítő repüléseket végeznek a líbiai légtérben. Párizs vezető szerepet vállalt a NATO 2011-es légicsapásaiban, amelyek segítettek a lázadóknak elmozdítani Moammer Kadhafi néhai diktátort. A minisztérium ugyanakkor megerősítette azt is, hogy Franciaország egy előretolt katonai támaszpontot létesített Észak-Nigerben, a líbiai határon.

Amerikai harci repülőgépek múlt pénteken csapást mértek az IÁ egyik líbiai kiképző tábora ellen, ami során mintegy 50 ember vesztette életét, köztük a szerbiai követség két munkatársa is, akiket a szerb kormányfő szerint tavaly novemberben hurcoltak el a dzsihadisták. Amerikai illetékesek szerint a nyugat-líbiai Szabratában lévő támaszpontot mintegy 60 szélsőséges használta, köztük a tunéziai Noureddine Chouchane is, akit két, tavaly Tunéziában végre hajtott merényletért is felelősnek tartanak, amelyek során több tucat turista vesztette életét. 

A Le Monde szerint a francia titkosszolgálat egy novemberben végrehajtott csapása során ölték meg az IÁ egykori líbiai vezetőjét, az iraki Abu Nabilt is.

A napilap szakértő bloggerekre hivatkozva úgy tudja, hogy már február közepe óta észleltek francia különleges egységeket Kelet-Líbiában. "Az utolsó dolog az lenne, hogy beavatkozzunk Líbiában. El kell kerülnünk minden nyílt katonai összecsapást, diszkréten kell cselekednünk" - idézett egy vezető katonai illetékest a Le Monde.

Forrás: MTI, CNN