Irán semmiféle titkos háttéralkut nem kötött az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaival és Németországgal a tavaly nyári atomegyezmény mellé - szögezte le Ali Akbar Szálehi, az iráni atomenergia-ügyi szervezet vezetője a japán Kyodo hírügynökségnek adott, hétfőn megjelent interjújában.
"Semmiféle titkos egyezményt nem kötöttünk, különben is, hogyan lehetne titkos valami, amit ilyen sok országgal meg kell osztani" - mutatott rá Szálehi, aki egyben Irán egyik alelnöke is. "A félismeretek sokkal veszélyesebbek, mint a tudatlanság" - tette hozzá. Ez volt az első alkalom, hogy egy magas rangú iráni tisztségviselő tagadta a titkos háttéralkuval kapcsolatos értesüléseket.
Az Egyesült Államok már korábban tiltakozott a háttéralkura vonatkozó feltételezések miatt. "Nem könnyítettünk Irán kötelezettségein, és nem adtunk felmentést semmi alól" - nyomatékosította John Kirby amerikai külügyi szóvivő.
Az Institute for Science and International Security nevű washingtoni kutatóintézet a nukleáris tárgyalásokon részt vevő országok több tisztségviselőjére hivatkozva szeptember elején azt állította, hogy az iszlám köztársaság és a hatok - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németország - kötöttek egy titkos megállapodást. Ez lehetővé tette Iránnak, hogy megkerülje a tavalyi nukleáris egyezmény egyes korlátozásait, és ezzel tartani tudja azokat a határidőket, amelyektől a rá kivetett gazdasági szankciók enyhítése függött.
Az engedmények között állítólag volt kettő, amely lehetővé tette, hogy Irán túllépje a nukleáris létesítményeiben tárolt, gyengén dúsított urán mennyiségére vonatkozó előírásokat. Katonai célú felhasználás esetén ezt a gyengén dúsított uránt dúsítják tovább fegyverminőségűvé. Nyugati országok korábban azzal vádolták Iránt, hogy polgári célúnak mondott atomprogramjának leple alatt nukleáris fegyverek előállítására törekszik, amit Teherán következetesen tagadott.
