Tartalékosokkal őriztetnék a csehek a határt

A konzervatív újság úgy tudja, a hadsereg vezérkari főnöksége néhány napja levelet küldött a tartalékos századok parancsnokainak, hogy a kérdéssel szólítsák meg egységük katonáit. A hatályos törvény szerint az aktív tartalékosokat ugyan behívhatja a hadsereg, de a bevonulás nem kötelező, és a munkaadó sem köteles elengedni az érintett személyeket. A bizalmas felméréssel a hadsereg szeretné elkerülni, hogy megismétlődjék egy 2013-ban történt kellemetlen eset, amikor az Elba áradása miatt katonai szolgálatra behívott nyolcvan tartalékos közül csak negyvennégy jelent meg.

"A vezérkar ezért előbb szeretné megtudni, hogy az ezerháromszáz aktív tartalékosból hány emberrel számolhat, ha az év végéig szüksége lenne rájuk" - nyilatkozott a lapnak név nélkül az egyik tartalékos tiszt.

A 2013-as botrányos eset elkerülése érdekében a védelmi tárca már kezdeményezte a tartalékosokról szóló törvény módosítását. Ennek lényege, hogy a munkaadók a jövőben pénzbeli kompenzációt kapnának, ha a náluk dolgozó tartalékosokat hadgyakorlatra elengedik.

A cseh államhatár szigorúbb őrzésére az illegális bevándorlók számának folyamatos növekedése miatt lehet szüksége Prágának. A rendőrség néhány hete már megerősítette a határsávban az ellenőrzéseket, és Milan Chovanec belügyminiszter szerint ezek szeptember elején várhatóan tovább szigorodnak.

Amennyiben rosszabbodna a helyzet, a cseh kormány azzal számol, hogy a határőrizetbe a hadsereget is bekapcsolná. Milos Zeman államfő a közelmúltban találkozott Josef Becvárral, a cseh hadsereg vezérkari főnökével, aki arról tájékoztatta, hogy szükség esetén a hadsereg mintegy ezerötszáz katonát tudna küldeni az országhatár őrizetére.

Thomas de Maiziere belügyminiszter szerdán mutatja be a menedékkérők számának alakulásáról szóló frissített előrejelzést, amelyet az utóbbi hetek folyamatai alapján "drasztikusan" felfelé módosítottak az előző, tavaszi prognózishoz képest - mondták el a Handelsblatt című üzleti lap kormányzati forrásai.

A szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) által összeállított új előrejelzés szerint az eddig becsült négyszázötvenezer helyett legkevesebb hatszázötvenezer ember kérhet menedékjogot az idén Németországban, de számuk akár a hétszázötvenezret is elérheti.

A BAMF-hoz 2015 első hat hónapjában mintegy százhetvenkilencezer új menedékjogi kérelmet adtak be, és júliusban további hetvenkilncezer menedékkérő érkezett az országba. Egy hónap alatt még soha nem jelentkeztek ennyien menedékjogért Németországban.

Legutóbb a délszláv háború elején érte el Németországot hasonló léptékű menekülthullám: 1992-ben négyszázharmincnyolcezer menedékkérőt regisztráltak.

A mostani hullám egyre nehezebben kezelhető teher a menekültügyi ellátórendszerben. Például Baden-Württemberg tartományban a tavalyi tizenhatezer után az idén július végéig már több mint 2huszonkilencezer menedékjogi kérelmet adtak be. A menedékkérők száma hónapról hónapra robbanásszerűen emelkedik, júliusban hétezer-hatvanöt ember kért menedékjogot a tartományban, kétszer annyi mint májusban.

"Minden nap kellene egy toronyházat építenem, hogy el tudjam helyezni őket" - mondta a Handelsblattnak Bilkay Öney, a tartományi kormány integrációs minisztere.

A lap szerint a parlamenti pártok körében fokozódó nyugtalanság tapasztalható a menedékkérők számának váratlanul erős emelkedése miatt. Különösen a jobbközép CDU/CSU pártszövetségnél okoz fejtörést a menekültválság, mert a konzervatív szavazók érzékenyebben reagálnak a témára mint a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) vagy az ellenzéki Zöldek bázisa.

"A menekülthullám egyre erősödik", már naponta egy-kétezer menedékkérő lép be az országba - mondta a Handelsblattnak a CDU elnökségének egy tagja. A párt vezetésében attól tartanak, hogy az év végére akár az egymilliót is elérheti a menedékkérők száma.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezetője szerint az EU-ban az eddiginél jobban kellene törekedni a menekültválságból fakadó terhek tagállamok közötti elosztására.

"Hosszabb távon fenntarthatatlan, hogy a menekültek többségét két ország, Svédország és Németország fogadja be" - emelte ki António Guterres a Die Welt című lap keddi számának nyilatkozva.

Az UNHCR adatai szerint a Földközi-tengeren keresztül az idén eddig kétszáznegyvenezren érkeztek az EU-ba. Közülük "a legtöbben konfliktusok és üldöztetés elől menekülnek, Európában pedig minden állam erkölcsi kötelessége befogadni, és egyértelmű törvényi kötelezettsége megvédeni őket" - mondta a Die Weltnek António Guterres.

A menekültügyi főbiztos szerint az életveszély elől menekülő embereket nem szabad elriasztani, és befogadásukról humánus módon kell gondoskodni. "Nyugtalanít, amikor a menekülteket betolakodónak, munkakeresőnek és terroristának állítják be, hogy manipulálják a nyilvánosságban megmutatkozó félelmeket" - hangsúlyozta Guterres, rámutatva, hogy a menekültek befogadása és ellátása nem csupán államigazgatási intézkedések sora, hanem "az értékekért folytatott küzdelem" is.

Romániában lelepleztek egy nemzetközi embercsempészbandát, amely szíriai és iraki migránsok Nyugat-Európába juttatására szakosodott - közölte kedden a román szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT). A bűnszövetkezetnek román, bolgár és török állampolgárságú tagjai voltak, akik a migránsok beszervezésében, szállításában, elszállásolásában vettek részt és a román országhatár illegális átlépésében segítették őket. A migránsok átlagosan ötezer dollárt (1,4 millió forintot) fizettek fejenként a banda tagjainak azért, hogy a schengeni övezetbe juttassák őket.

Olaszországban nyolc feltételezhető embercsempészt vettek őrizetbe, mert felelősek lehetnek annak a negyvenkilenc migránsnak a haláláért, akiknek holttestére a líbiai partok közelében egy túlzsúfolt halászhajón találtak rá a múlt hét végén - közölte kedden az olasz államügyészség. Az ország felé tartó hajó harminchárom kilométerre volt Líbia partjaitól és mintegy négyszáz migránst szállított, amikor bajba jutott és süllyedni kezdett, az olasz haditengerészet azonban felfedezte. Mintegy háromszázhatvan embert kimentettek, negyvenkilencet azonban holtan találtak a hajó fenekén. Michelangelo Patane, a szicíliai Catania helyettes államügyésze kedden elmondta, hogy a hajó rakterében a túlzsúfoltság és a gépház kipufogógázai miatt egy idő után nem lehetett levegőt kapni, a migránsok közül többen ki akartak szabadulni, ám az embercsempészek ezt megakadályozták: fejbe rugdalták őket, volt, akit övvel vertek.