Szkopje: Kegyelem a válság előidézőinek

"Úgy döntöttem, hogy véget vetek Macedónia szenvedésének" - fogalmazott bejelentésekor az államfő. A válság senkinek sem használ, sem az ellenzéknek, sem a kormánynak - tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy ugyan a parlamentet már feloszlatták, hogy június 5-én előre hozott választást tarthassanak a balkáni országban, az ellenzék ugyanakkor a választás bojkottját jelentette be, ami szintén nem használ Macedóniának. "A belpolitikai válság rossz fényt vet az országra, és lassítja az európai uniós, valamint NATO-s stratégiai célok elérését" - fűzte még hozzá a köztársasági elnök. 
A macedón belpolitikai válság már a 2014-es választások után elkezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg a kormánypárti, jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet - Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja (VMRO-DPMNE) koalícióját, valamint Nikola Gruevszki miniszterelnököt. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg Zoran Zaevet, az ellenzéki Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) elnökét. 
Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormánykoalíció az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját. Szkopjéban emiatt több tüntetést is szerveztek a kormány ellen, a válságot pedig csak uniós közvetítéssel lehetett megoldani.
A macedón államfő ennek az ügynek a gyanúsítottjait részesítette most kegyelemben. 
A VMRO-DPMNE erre reagálva közölte: valóban nem jó, ami az országban történik, Macedónia a válság "túsza", és semmi kétség, hogy az államfő bejelentését a jó szándék vezérelte. Ugyanakkor a koalíciós pártok "ebben az esetben határozott egyet nem értésüknek" adtak hangot, mert szerintük ez akadályozza azokat az erőfeszítéseket, amelyek a hazugságoktól és a tisztességtelenségektől tisztítanák meg a közéletet.
Az ellenzéki Zoran Zaev szerint az államfő bejelentése egyenesen "államcsíny", mert leállítaná az igazságszolgáltatás munkáját, ezért Gjorge Ivanovnak le kell mondania. "Nem kértem, és nem is fogadom el az amnesztiát. Nem vagyunk mindannyian bűnözők" - fogalmazott a politikus. "Mától nincs jogállam. Itt az alkotmányon, a törvényeken és az emberek méltóságán gázolnak át" - tette hozzá.
Gjorge Ivanov elnök döntését élesen bírálta Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa is, megkérdőjelezve, hogy a június elején tartandó parlamenti választások a jelen körülmények között hitelesek lehetnek-e a balkáni országban. Twitter-felületére feltett reagálásában Johannes Hahn emellett úgy vélekedett, hogy a macedón vezetés utóbbi időben tett lépései veszélybe sodorták a volt jugoszláv köztársaság kilátásait arra, hogy szorosabb kapcsolatokat építsen ki az Európai Unióval és a NATO-val.
"Ivanov elnök mai ténykedése az én felfogásom szerint nem felel meg a jogállamiságnak" - írta Hahn. "Ezeknek a fejleményeknek a fényében súlyos kétségeim vannak azzal kapcsolatban, hogy lehetséges-e még hiteles választásokat tartani."
Az uniós bővítési biztos végül felszólította a szemben álló macedón politikai pártokat, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalhoz, és dolgozzák ki a szükséges reformokat.