Luxembourgban tanácskoztak hétfőn az uniós tagországok külügyminiszterei, minek során elítélték az orosz és szíriai kormányerők aleppói bombázását, mivel véleményük szerint Moszkva szándékosan támadott meg kórházakat és vette célba a civil lakosságot.
A szíriai helyzet további bevándorlással fenyeget
Szijjártó Péter újságírók előtt úgy vélekedett: noha a békés megoldás lehetősége távolinak tűnik, a tagállamok határozottan világossá tették, hogy kizárólag a politikai megoldás vezethet békéhez a közel-keleti országban. Az uniós külügyminiszterek arra szólították fel Oroszországot, hogy fellépésével és politikájával segítse a szíriai rezsim bombázásainak megfékezését, valamint biztosítsák a humanitárius segélyek azonnali célba jutatását - mondta el Szijártó Péter. "Magyarország úgy látja, ha a szíriai helyezet nem változik meg, akkor a fokozódó bevándorlási nyomás miatt Európa fog veszíteni" - jelentette a miniszter. Európának egyértelmű érdeke, hogy megállapodás jöjjön létre az Egyesült Államok és Oroszország között, mert csak ez vezethet a konfliktus politikai megoldásához - tette hozzá. Elmondta, hogy a tagállamok nyilatkozatukban világossá tették, hogy a konfliktust nem lehet katonai eszközökkel kezelni. A szöveg ezért kitér arra is, hogy Aleppó fölött be kell szüntetni a katonai repüléseket és mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a még súlyosabb humanitárius katasztrófa megelőzhető legyen.
Szijjártó Péter elmondta, hogy magyar javaslatra a szövegben megerősítik a terrorszervezetek elleni fellépés fontosságát, emellett a vallási közösségek elleni bűncselekmények büntethetősége is bekerült a dokumentumba. Az Európai Unió globális stratégiájának védelmi és biztonságpolitikai fejezetének bevándorlással foglalkozó szakasza a legális migrációra helyezi a hangsúlyt, ezért Magyarország azt kezdeményezte, hogy a dokumentumot ne üdvözölje a tanács, ami a migrációs álláspont elfogadását jelentette volna. Elmondta, hogy Magyarország kezdeményezésére nyilatkozatot fűztek a tanácsülés dokumentumához, amely kimondja, hogy a globális stratégia végrehajtása semmilyen módon nem érintheti a tagállamok bevándorlási politikájának nemzeti hatáskörben tartását. Ez azt jelenti, hogy a bevándorlási politikát a tagországok maguk határozhatják meg - húzta alá. Magyarország úgy gondolja, hogy az Európai Unió és Európa egésze előtt álló kihívásokra nem a bevándorlás jelenti a választ. Sem a demográfiai, sem a munkaerő-piaci kihívások esetében sem - mondta a miniszter. "Ideje magunk mögött hagyni minden olyan szemléletet, amely nem a bevándorlás csökkentését célozza, hanem továbbra is ösztönzi a bevándorlást és a tagországok közötti elosztásról beszél" - tette hozzá.
Magyarország úgy látja, hogy a határok védelme az első számú prioritás. Minden más csak akkor következhet, ha az Európai Unió képes megvédeni önmagátt. Magyarország már példát mutatott erre - jelentette ki a miniszter. A tárgyalás folyamán Magyarország hangsúlyozta, hogy a terrorellenes küzdelmet folytatni kell, valamint azt, hogy a hotspotokat, az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központokat az unió területén kívül kell létrehozni annak érdekében, hogy már ott eldőlhessen, ki jogosult arra, hogy beléphessen az Európai Unió területére - mondta a külgazdasági és külügyminiszter.
A tanácskozásról kiadott zárónyilatkozatban a külügyminiszterek kijelentették, hogy a szíriai rezsim és orosz szövetségese aránytalan intenzitással és mértékben bombázza Aleppót. A kórházak, az egészségügyi személyzet, az iskolák és az alapvető infrastruktúra szándékos és célzott támadása kimerítheti a háborús bűnök elkövetésének fogalmát - hangsúlyozták a politikusok.
Mogherini: A miniszterek felszólították Moszkvát a bombázás beszültetésére
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője elmondta, hogy az uniós miniszterek felszólították Oroszországot és Damaszkuszt, hogy hagyjanak fel Aleppó bombázásával és biztosítsák a humanitárius segélyszállítmányok eljutását az ostromlott városba. Kijelentette, Oroszországnak folytatnia kell a párbeszédet az Egyesült Államokkal és más kulcsfontosságú partnerekkel a humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében. Hangsúlyozta, hogy a tagállamok világossá tették, kizárólag a politikai megoldás vezethet békéhez, a konfliktust nem lehet katonai eszközökkel kezelni.
Aláhúzta továbbá, hogy folytatni és erősíteni kell az Iszlám Állam és más, a területen működő terrorszervezet elleni közös fellépést. A miniszterek megegyeztek abban is, hogy tárgyalásokat kezdenek a régió országaival a konfliktus befejeződése utáni rendezési tervek előkészítéséről - tette hozzá.
Az uniós külügyi tanács egyébként úgy határozott, nem hoz elmarasztaló intézkedéseket Moszkva ellen, ugyanakkor a meglévők mellett újabb szankciókat vezet be Damaszkusz esetében. Az emberi jogok megsértése, a civilek ellen irányuló támadások és vegyi fegyverek bevetésének bizonyított használata miatt a miniszterek megerősítették a több mint 200 embert, köztük Bassár el-Aszad szíriai elnököz közel álló magas rangú képviselőket, valamint 70 céget és szervezetet érintő utazási tilalmat és pénzeszközök befagyasztását.
A miniszterek kimondták, mindazon felelősöknek, akik megsértették a nemzetközi jogokat, különös tekintettel az emberiség ellenes és háborús bűnnek számító emberi jogokra, valamint a vallási, etnikai csoportok és más kisebbségek ellen bűncselekményeket elkövetettek el, bíróság elő kell állniuk. Az Európai Unió mindent megtesz az Aszad-rezsimet támogató szíriai személyek és szervezetek, valamint a Szíriával szemben bevezetett korlátozó intézkedések betartásáért mindaddig, amíg az elnyomás tart - írták a miniszterek.
Mogherini arról tájékoztatott: az uniós szakminiszterek megegyeztek, hogy megkétszerezik az Európai Unió Tunéziának nyújtandó támogatását és 300 millió eurót (mintegy 93 milliárd forint) juttat 2017-ben az észak-afrikai ország munkanélkülisége felszámolására, a gazdasági növekedés és a korrupció visszaszorítása érdekében indított reformfolyamatainak támogatására.
A miniszterek tanácsának tájékoztatása szerint az Európai Unió védelmi és biztonságpolitikai vonatkozású európai globális stratégiája közös jövőképet vázol, a külső partnereivel szorosabb elkötelezettséget javasol a biztonság, a demokrácia, a jólét, valamint az emberi jogok és a jogállamiság értékeinek megőrzése érdekében. A tanács véleménye szerint továbbra is kiemelten kell kezelni a migrációs válság, a terrorizmus okozta konfliktusokat és meg kell adni minden támogatást az ezekben érintett tagállamoknak.
A tanácskozó miniszterek leszögezték az unió kész fokozni együttműködését Libanonnal és Jordániával a migrációs válság okozta problémák enyhítése érdekében, tekintettel a két ország a térségben betöltött kulcsfontosságú szerepére.
A 2016-2020 közötti időszakra előirányzott partnerségi program keretében az unió segítségek ajánl a két közel-keleti országoknak a biztonság megőrzéséhez, valamint a gazdasági növekedés fenntartásához és a munkalehetőségek kibővítéséhez.
Szijjártó Péter: Amerikai-orosz megegyezésre van szükség
A külügyminiszteri találkozó előtt Szijjártó Péter arról beszélt, hogy Szíriában akkor születhet megoldás, ha az Egyesült Államok és Oroszország megállapodásra jut. Ezért nem lenne jó csak egy Oroszországot elítélő határozatot hozni, bár a tagállamok egy része ezt pátorlja. Magyarország szerint azonban a kiegyensúlyozatlan európai döntés nem segítené a konfliktus rendezését. A külügyér az Európai Unió globális stratégiájának az európai védelemmel és biztonsággal foglalkozó fejezete kapcsán is komoly vitára számított.
Egyetlen EU-tagállam sem javasolta Oroszország szankcionálását
Szíriával kapcsolatban Oroszország szankcionálásat az Európai Unió egyetlen tagországa sem javasolta egyetlen tanácsülésen sem, az erről megjelent hírek a média találgatásai - jelentette ki Federica Mogherini, a tanácskozását megelőzően. Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy érvényben vannak a szíriai rezsimet sújtó szankciók, amelyekről várhatóan szó fog esni a külügyminiszteri találkozó hétfői napján. "A szankcionáláson felül az Európai Uniónak számos más eszköze van, amelyek révén nyomást tud gyakorolni" egy országra vagy annak kormányára - mondta. Európa feladata mindenekelőtt, hogy a terrorszervezet elleni összefogást kell erősítenie, majd támogatnia a tárgyalásos megoldást. A főképviselő büszke volt, hogy az Európai Unió nem katonai szereplő Szíriában, de minden olyan kezdeményezést és erőfeszítést támogat, amely hozzájárul a békéhez, és a segélyszállítmányok célba juttatásához vezet. Az unió elkötelezett az Iszlám Állam elleni küzdelem mellett, és hisz abban, hogy a Szíria politikai jövőjén való munkálkodás is segíteni fogja a terrorszervezet erejének és befolyásának megtörését.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szerint nem gyümölcsöző Oroszország elleni szankciókról beszélni és döntést hozni, mert nincs itt az ideje, kontraproduktív, és nincs róla tagállami egyetértés. Az unió legfőbb feladata szerinte a béke előmozdítása a sok ezer szíriai civil életének megmentése érdekében. Ehhez az Egyesült Államoknak és Oroszországnak párbeszédet kell kezdenie, amelyben Európa közvetítő szerepet vállalhat.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kijelentette, hogy bármilyen szankció bevezetése helyett a civil lakosság megmentésén kellene dolgozni. Nem engedhető meg, hogy még egyszer megtörténjen Aleppó civil lakosságával olyasmi, amit az elmúlt hetekben át kellett élniük. Ennek elkerülésére mindent meg kell tenni, elsősorban azt, hogy fegyverszünet léphessen életbe a segélyszállítmányok eljuttatása érdekében.
