Magyarországot és Lengyelországot stratégiai partnerség, de elsősorban valódi barátság köti össze, minden feltétel nélkül számíthatnak egymásra - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a wpolsce.pl lengyel hírtelevíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban.
A miniszter előző nap tett látogatást Varsóban, fellépett többek között a Warsaw Security Forum nevű nemzetközi biztonságpolitikai fórumon.
Szijjártó Péter felidézte: a két ország támogatásáról biztosította egymást, miután az Európai Unióban a 7. cikk szerinti eljárást kezdeményezték mindkét ország ellen. "Tekintettel arra, hogy a közeljövőben új támadások várhatóak az EU-ban Magyarországgal szemben, nagyon fontos, hogy tudjuk: minden feltétel nélkül számíthatunk egymásra" - nyomatékosította a miniszter.
Úgy látja: az uniós jogállamisági eljárást mindenekelőtt a visegrádi országok migrációs politikája miatt indították el. Magyarország, Lengyelország, "valamint a cseh és szlovák barátaink bebizonyították, hogy meghiúsul minden, amit Brüsszel e téren az utóbbi három és fél évben tenni próbált" - szögezte le.
"Hazugság, hogy a migráció nem megállítható, hazugság, hogy a migráció jó Európa számára, hazugság az is, hogy a migráció semmi gondot nem okoz földrészünkön" - jelentette ki. Szijjártó Péter szerint világossá vált, hogy több országban Európát veszélyeztető, úgynevezett párhuzamos társadalmak alakultak ki. Világossá vált az is, hogy a migráció megállítható, "mi ezt bebizonyítottuk" - állapította meg.
A Magyarországot és Lengyelországot az EU részéről érő támadások további oka az, hogy kormányaik a főáramlatú gazdasági elképzelésekkel szembeszegülő sikeres gazdaságpolitikát folytatnak. Emellett a két ország kormányai igazi vezetőkkel, stabil politikai és gazdasági háttérrel rendelkeznek. "Ez pedig olyasmi, amit Brüsszelben nem szeretnek" - jegyezte meg a politikus.
Alaptalannak nevezte, hogy egyes brüsszeli politikusok "populista fenyegetést" emlegetnek Magyarország és Lengyelország kapcsán. A két ország kormányai azért sikeresek, mert "megvalósítják a választópolgárok akaratát" - mondta. "Kormányunk nem egy lottójátéknak köszönhetően került hatalomra, az önöké sem, hanem választások révén" - jelentette ki. "Valóban demokratikus kormányok vagyunk, mert az emberektől kapott demokratikus legitimációval rendelkezünk" - hangsúlyozta.
A wpolsce.pl moderátora rákérdezett az Oroszország által folytatott energiapolitikára, illetve Magyarország ehhez való viszonyára is. Oroszországgal "nagyon pragmatikus a viszonyunk" - állapította meg Szijjártó Péter. Elutasította, hogy Magyarországot Moszkva elsőrendű partnerének nevezzék. A nyugat-európai országok és Moszkva közötti viszonyban utalt a magas szintű találkozók gyakoriságára, a német-orosz beruházásként épülő Északi Áramlat-2 gázvezetékre, majd leszögezte: látható, ezen a vonalon milyen szorosak a kapcsolatok. "Persze a felszínen képmutatás van, erőteljes nyugati politikai nyilatkozatok, de látjuk, hogy a felszín alatt milyen gazdasági ügyleteket kötnek" - jelentette ki.
Magyarország kész növelni szerepvállalását a NATO-missziók munkájában
Magyarország nemcsak fenntartja jelenlétét a NATO-missziókban, hanem kész növelni is szerepvállalását - jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben csütörtökön. A külgazdasági és külügyminiszter Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélését követően magyar újságíróknak adott nyilatkozatában elmondta, a ciprusi ENSZ-misszióból közelmúltban hazatért 77 magyar katona jövőbeni NATO szerepvállalásáról Magyarország hamarosan megkezdheti tárgyalásait az észak-atlanti katonai szövetséggel. Mint elmondta, ennek érdekében hamarosan közös munkacsoport jön létre, amely sorra veszi, hogy a NATO-nak hol vannak hiányzó, feltöltésre váró kapacitásai a nemzetközi misszióiban.
"Nyilvánvaló, gázimportunk 85 százaléka Oroszországból származik, ez viszontnem egy szeszély, hanem az infrastruktúra kérdése" - jegyezte meg. A gázszállítások diverzifikációjában Magyarország helyzete akkor lenne könnyebb, "ha az Egyesült Államok vagy az EU több millió dollárt, illetve eurót adna térségünk infrastrukturális fejlesztéseire", ha Horvátország megépítené az LNG-terminált az Adriai-tengeren, ha Románia végre lehetővé tenné a gázkitermelést a Fekete-tengeren - sorolta Szijjártó Péter.
A magyar-ukrán viszonyt érintő kérdésre válaszolva a miniszter reményének adott hangot az ukrán nyelvtörvény, a kettős állampolgárság kérdései körül kialakult konfliktus megoldására. "A probléma az, hogy a konfliktust nem mi kezdtük" - hangsúlyozta, megjegyezve: nem a magyar parlament hozott a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő nyelvtörvényt. A miniszter megengedhetetlennek nevezte, hogy az ukrán parlament honlapján elérhető volt a kárpátaljai magyarok deportálását sürgető petíció, hogy az interneten közzétették a kettős állampolgárságú kárpátaljai magyar tisztviselőket fenyegető listát.
Aláhúzta: Ukrajnának az európai szabályoknak megfelelően kell megoldania a helyzetet. Kijev jelenleg "sérti a magyar nemzeti kisebbség jogait, a nemzetközi jogot. Ezt csak Ukrajna oldhatja meg" - nyomatékosította. Magyarország nagyon örülne, ha a helyzetet megoldanák, mert jó kapcsolatokban érdekelt Ukrajnával - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter újból a konfliktus kezelésétől tette függővé a NATO-Ukrajna bizottság összehívását. A magyar kisebbség jogait, vagyis a nemzetközi jogot sértve, Ukrajna a NATO szabályait is sérti - érvelt.
Az interjú rögzítését követően Szijjártó Péter a Warsaw Security Forum helyszínén találkozott Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszterrel, és javaslatot tett neki kisebbségvédelmi egyezmény megkötésére. Az ukrán fél a javaslat tanulmányozására tett ígéretet.
Jelentősen romlott a helyezet Ukrajna vonatkozásában
A külgazdasági és külügyminiszter Jens Stoltenberggel, a NATO főtitkárával folytatott megbeszélését követően magyar újságíróknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, Magyarország elfogadhatatlannak tartja, hogy Ukrajnában egy NATO-tagország állampolgárságával rendelkező embereket listáznak, velük szemben titkosszolgálati módszerekkel nyomozásokat folytatnak.
Egy NATO felé igyekvő, azzal szorosabb együttműködésre törekvő ország részéről elfogadhatatlanok a magyar kisebbség ellen irányuló, közelmúltban tapasztalt cselekedetek és az, hogy Kijev nem lépett azonnal ezekben az ügyekben - szögezte le Szijjártó Péter.
Mint elmondta, a főtitkárt arról tájékoztatta, hogy az ukrán elnöki hivatal és a parlament honlapján még tegnap délután is megtalálható volt az az aláírásgyűjtő petíció, amely a kárpátaljai magyarok deportálására hívott fel és gyűjtött aláírásokat.
"Nyilvánvaló, hogy ezen körülmények közepette nem tudunk hozzájárulni ahhoz, hogy NATO-Ukrajna bizottsági ülés legyen a következő külügyminiszteri találkozó során" - közölte.
Aláhúzta, annak összehívása kizárólag Ukrajnán múlik, ugyanis azon feltételek teljesítése, amelyeket a Velencei Bizottság elfogadott, az Európai Unió és a NATO magáévá tett, nem lehetetlen. Tájékoztatása szerint Jens Stoltenbergnek felvetette, vajon komolyan vehető-e Ukrajna NATO iránti elkötelezettsége, ha az egyszerű és egy éve ismert feltételeknek Kijev nem felel meg.
Szijjártó Péter elmondta, Magyarország nemcsak fenntartja jelenlétét a NATO-missziókban, hanem kész növelni is szerepvállalását. Tájékoztatása szerint a ciprusi ENSZ-misszióból közelmúltban hazatért 77 magyar katona jövőbeni NATO szerepvállalásáról Magyarország hamarosan megkezdheti tárgyalásait az észak-atlanti katonai szövetséggel. Ennek érdekében hamarosan közös munkacsoport jön létre, amely sorra veszi, hogy a NATO-nak hol vannak hiányzó, feltöltésre váró kapacitásai a nemzetközi misszióiban.
Hozzátette, Magyarország a koszovói NATO-misszió harmadik legnagyobb hozzájárulója, Afganisztánban hamarosan száz fölé emeli a katonák számát, Irakban pedig jelen van az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni koalícióban.
A miniszter elmondta, arról tájékoztatatta a NATO főtitkárát, hogy a magyar haderőfejlesztés érdekében Magyarország saját gyártókapacitás kiépítése felé tett lépéseket, eszközbeszerzésekről szóló jelentős szerződések aláírása előtt áll NATO-tagországokkal, amelyek nyomán a fejlesztésekre szánt honvédelmi költségvetésen belüli 20 százalékos teljesítései arány már a jövő évben teljesíthető lesz. A 2 százalékos védelmi költségvetési arányt pedig már a 2024-es határidő előtt el fogja érni.
A külgazdasági és külügyminiszter azt is hangsúlyozta, Magyarország továbbra is bővítéspárti ország, véleménye szerint a Nyugat-Balkán stabilitása pedig alapvető biztonságpolitikai kérdés.
Magyarország támogatja Macedónia NATO-tagságának mielőbbi megadását, és támogatja azt is, hogy Bosznia, valamint Georgia számára a szövetség aktivizálja a tagsági akciótervet - közölte Szijjártó Péter.
