Szijjártó Péter: Gyakorlatilag létrejött a macedón-bolgár védvonal

Úgy látom, hogy ebben a tekintetben szánalmas kirakatpolitikát folytat az unió, mert a nyilatkozatok ellenére nem hogy aznap, de másnap sem történt semmi” - jelentette ki.

Márpedig a bevándorlási hullám egyre csak erősödni fog. Ez világosan látszik, hiszen egyik válságrégióban sem történtek lépések a megoldás irányába, a déli-délkeleti szomszédságunkban zajló valamennyi válság súlyosbodik, és ez egyelőre csak növelni fogja a bevándorlási nyomást Európán. „Jelenleg védtelenek vagyunk délről, mert Görögország nem hajlandó részt vállalni a schengeni kötelezettségek teljesítéséből. Ezért minden eddiginél közelebb kerültünk ahhoz, hogy Európának egy macedón-bolgár védvonal jelentse a védelmet dél felől” - mondta.

A védvonal létrejötte azt támasztja alá, hogy Bulgária érett és felkészült a schengeni tagságra. Ebben az rendkívül válságos időszakban ugyanis bebizonyította, hogy meg tudja védeni a határait. Az európai uniónak pedig - amikor döntéseket hoz pénzügyi forrásokról - ezt kell figyelembe vennie - tette hozzá. „Ezért Magyarország támogatja és haladéktalanul kezdeményezi, hogy Bulgária minél előbb kapjon felvételt a schengeni övezetbe” - mondta Szijjártó Péter.

A bevándorlók jelenlegi útvonalát figyelve a bevándorlási hullám megállításában jelenleg Bulgáriának és Macedóniának jut szerep. Amellett, hogy Bulgáriát fel kell venni a schengeni övezetbe, Macedóniával egy olyan megállapodást kell kötnie az Európai Uniónak, amelynek keretében utóbbi alapvetően pénzügyi és technikai támogatást biztosít az országnak a határvédelemre. Néhány ország már most is ad támogatást Macedóniának, köztük Magyarország, amely mintegy harminc rendőrt vezényelt oda - emlékeztetett a külügyminiszter.

Szijjártó Péter Bojko Boriszov bolgár miniszterelnökkel, Daniel Mitov külügyminiszterrel és Bozsidar Lukarszki gazdasági miniszterrel találkozott, és tárgyalt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az Európát leginkább sújtó kihívásokról.

A gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról azért állapodtak meg, mert magyar vállalatok egyre komolyabban érdeklődnek a bulgáriai piaci lehetőségek iránt, és például az OTP, a Richter és a Videoton már jelentős kapacitással van jelen az országban, és bővíteni akarják ezeket - mondta.

A két ország kereskedelmi forgalma tavaly október végére meghaladta az egymilliárd eurót, ami kilenc százalékos növekedést jelent egy év alatt.

Magyarország szerdán megkapta az Európai Bizottság azon levelét, amelyben jelzi: nincs kifogása az ellen, hogy a magyar kormány kiírjon egy olyan közbeszerzési eljárást, amelynek eredményeképpen Budapest és a balkáni fővárások között újra lehet légi összeköttetés. Ha sikeres lesz ez a közbeszerzés, akkor remélhetőleg már 2017 elejétől lesz Budapest-Szófia közvetlen járat - mondta a miniszter.

Sajnálatos magyar szempontból - jelentette ki Szijártó Péter -, hogy lekerült a napirendről a Déli Áramlat gázvezeték megépítése, de a magyar kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság szerdán hozott egy döntést, miszerint pénzügyileg is támogatja Bulgária, Románia, Magyarország és Ausztria együttműködését arra, hogy összekössék gázvezeték-rendszereiket, ezáltal a déli gázfolyosó össze lesz kötve Közép-Európával - tette hozzá.

Végül Szijjártó Péter elmondta: a magyar és a bolgár külügyminisztérium támogatja, hogy kitűzzék a magyar-bolgár barátság napját, amelyet a bolgár nemzeti szószóló kezdeményezett szerdán az Országgyűlésben.