Bécs munkaerő-piaci bezárkózását s a menekültek iránti nyitottságát állította párhuzamba Szijjártó Péter egy osztrák lapnak nyilatkozva, miután Balog Zoltán az európai polgárok biztonságának kérdését firtatta az osztrák televízióban.
Meglepőnek nevezte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kurier osztrák lapnak adott interjúban, hogy Ausztriában egyáltalán vitatkoznak a munkaerő és a személyek szabad áramlásáról, illetve annak a kelet-európaiakkal szembeni korlátozásáról. Hangsúlyozta: Magyarországon mindezt úgy értelmezik, hogy Ausztria igent mond a menekültekre, azonban nemet az uniós polgárokra. Szijjártó Péter Werner Muhmnak, az osztrák Munkáskamara bécsi igazgatójának korábbi javaslatára utalt, amely szerint Muhm a személyek szabad áramlását időkorláthoz kötné, és behatárolná, valamint azt szorgalmazta, hogy uniós szinten „behúzzák a vészféket” a munkaerőpiac védelme érdekében. Szijjártó Péter szerint ennek értelmében a magyarok nem dolgozhatnának Ausztriában, Werner Faymann kancellár néhány hónappal korábban mégis befogadott minden, Ausztriába érkező menekültet.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország elsősorban az illegális bevándorlást akarja megakadályozni, és biztosítani szeretné a határait. Úgy vélte, idén a nyomás még nagyobb lesz, mivel a menekülést kiváltó okok súlyosbodnak majd. A külügyminiszter a kettős mérce alkalmazásának és képmutatásnak nevezte, ha uniós szinten a külső határok védelmét szorgalmazzák, de nem tesznek semmit, azonban bírálják a magyar határbiztosítási intézkedéseket. Emlékeztetett: az osztrák kancellár korábban azt mondta, hogy a magyar eljárás a „kontinens legsötétebb korszakára” emlékezteti. A tárcavezető szerint „európai kancellár így nem viselkedhet”. A menekültek kvóta alapján történő elosztása Szijjártó szerint az európai jogszabályoknak mond ellent, hiszen elveszi az országok szuverenitásának egy részét, miközben arra motiválhatja a menekülteket, hogy Európába jöjjenek.
Amíg az emberek ellenőrizetlenül jönnek be Európába, addig a külső uniós határok védelmére kell koncentrálni - ezt már Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondta az ORF2 osztrák televízióban vasárnap. Hozzátette, hogy a határok védelme a szabadság és biztonság jogát biztosítja Európában. Balog Zoltán kiemelte: a helyzet megoldását Európának közösen kell kidolgoznia, azonban ennek létrejöttéig nincsen értelme az európai menekültelosztási rendszerről beszélni. Balog Zoltán szerint azonban nem esik szó az integráció nehézségeiről, valamint arról, hogy milyen nehézségekkel jár az együttélés. „Mikor beszélünk végre az európai polgárok biztonságáról?” - tette fel a kérdést a szilveszteri kölni és salzburgi erőszakos eseményekre utalva.
Szijjártó Péter elmondta: Magyarország elsősorban az illegális bevándorlást akarja megakadályozni, és biztosítani szeretné a határait. Úgy vélte, idén a nyomás még nagyobb lesz, mivel a menekülést kiváltó okok súlyosbodnak majd. A külügyminiszter a kettős mérce alkalmazásának és képmutatásnak nevezte, ha uniós szinten a külső határok védelmét szorgalmazzák, de nem tesznek semmit, azonban bírálják a magyar határbiztosítási intézkedéseket. Emlékeztetett: az osztrák kancellár korábban azt mondta, hogy a magyar eljárás a „kontinens legsötétebb korszakára” emlékezteti. A tárcavezető szerint „európai kancellár így nem viselkedhet”. A menekültek kvóta alapján történő elosztása Szijjártó szerint az európai jogszabályoknak mond ellent, hiszen elveszi az országok szuverenitásának egy részét, miközben arra motiválhatja a menekülteket, hogy Európába jöjjenek.
Amíg az emberek ellenőrizetlenül jönnek be Európába, addig a külső uniós határok védelmére kell koncentrálni - ezt már Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondta az ORF2 osztrák televízióban vasárnap. Hozzátette, hogy a határok védelme a szabadság és biztonság jogát biztosítja Európában. Balog Zoltán kiemelte: a helyzet megoldását Európának közösen kell kidolgoznia, azonban ennek létrejöttéig nincsen értelme az európai menekültelosztási rendszerről beszélni. Balog Zoltán szerint azonban nem esik szó az integráció nehézségeiről, valamint arról, hogy milyen nehézségekkel jár az együttélés. „Mikor beszélünk végre az európai polgárok biztonságáról?” - tette fel a kérdést a szilveszteri kölni és salzburgi erőszakos eseményekre utalva.
