Külföld
Szigorított Bécs a menekültügyi törvényen
Erdogan: A migránsok ellátásához nem elég az a segítség, amit az unió ígért
„Veszélyhelyzetet” hirdetehet az osztrák kormány
A szigorítás egyik kulcseleme, hogy a bécsi kormány parlamenti jóváhagyással „vészhelyzetet” hirdethet a közrend és a belbiztonság veszélyeztetettsége esetén. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy ez idő alatt még a menekültstátusért folyamodó bevándorlókat sem fogadnák az országban, csak azok kaphatnának menedéket, akiknek rokonaik élnek ott, továbbá a felnőtt kíséret nélkül utazó kiskorúak és a kisgyermekes anyák. Minden más menekültet visszaküldenének a szomszédos államokba.
A vészhelyzetet hat hónapra lehet elrendelni, ugyanakkor két évre meghosszabbítható.
A törvénymódosítás tartalmazza a határozott idejű menekültstátus bevezetését és a családegyesítés szigorítását is.
A határozott időre szóló menekültstátus azokra vonatkozna, akik november 15. után érkeznek az országba. A terv szerint a státust legfeljebb három évre lehetne megadni, majd meg kellene újítani. Ha akkor már nem áll fenn a menekültstátusra jogosító körülmény, kiutasíthatják az illetőt, ellenkező esetben viszont határozatlan időre meghosszabbíthatják a dokumentum érvényességét.
A családegyesítéshez a jövőben szükséges, hogy a menekültek bizonyos anyagi előfeltételeket biztosítsanak, illetve ez az eljárás csak három év elteltével indítható meg.
Emellett meghosszabbodik a menekültkérelmek feldolgozási határideje is az eddigi hat hónapról tizenöt hónapra. A felnőtt kíséret nélküli kiskorúak esetében viszont kedvezőbb ügyintézési határidők irányadóak.
Kötelezettséget vezettek be az elismert menekültstátussal rendelkezők és a menedékkérők számára, hogy regisztráltassák magukat az osztrák integrációs alapnál, így egy lehetséges kitoloncolási eljárásnál figyelembe vehetik a hatóságok az érintett személy nyelv- és integrációs tanfolyamokon való részvételét is.
A menekültügyi törvény szigorítását 98 szavazattal fogadták el 67 ellenében.
A frakciók közül az Osztrák Néppárt (ÖVP) és a Stronach Csapata egyhangúlag, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) pedig négy képviselőjének ellenszavazata mellett támogatta a szigorítást, amely ellen a Zöldek, a liberális NEOS és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szavaztak.
A szavazást az SPÖ-höz közeli szervezetek zavarták meg azzal, hogy a látógatókarzatról papírokat dobáltak le. Ezeken egyebek között az állt: Ne menjetek hullákon át! Ez nem tart fenn titeket a víz színén!
Erdogan: Nem elég, amit az unió ígért
Erdogan kétnapos horvátországi látogatása második napján találkozott Tihomir Oreskovics horvát kormányfővel. Találkozójukon a török politikus megismételte előző napi kijelentését, amely szerint a Nyugatnak emberséget kell mutatnia, segítséget kell nyújtania Törökországnak, amely soha nem fogja lezárni határait a szíriai menekültek előtt. Erdogan szerint Törökország eddig 10 milliárd dollárt fordított a menekültek ellátására.
A március 18-án kötött EU-török megállapodás értelmében Törökország visszafogadja a területéről Görögországba érkező menekülteket, cserébe 6 milliárd euró hozzájárulást kap az EU-tól a menekültek ellátásához, és az unió befogad ugyanannyi szíriai menekültet, amennyi a megállapodás életbe lépésétől számítva illegálisan átkel a görög-török uniós külső határon.
Oreskovic a szerdai találkozó után megjegyezte: Horvátország azért is támogatja Törökország EU-csatlakozási tárgyalásainak és a török vízummentesség megadásának a felgyorsítását, mert az Ankarával folytatott együttműködés kulcsfontosságú az Európát sújtó menekültválság kezelésében.
A magyar-szerb zöldhatár tavaly szeptemberi lezárása óta a balkáni migránsútvonal márciusi lezárásáig Horvátországban 658 068 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.
Zavargások Leszboszon
Négy újabb menekülttábor építését tervezik Szaloniki körül
A lépéssel a görög válságstáb célja, hogy fokozatosan felszámolhassák a görög-macedón határon kialakult hevenyészett sátortábort Idomeninél. Jorgosz Kiricisz szerint négy területet jelöltek ki eddig az észak-görögországi város körül: két régi gyárépületet, egy korábbi szállítmányozási vállalat, illetve egy raktár területét. A válságstáb adatai szerint a migránsok által használt balkáni útvonal lezárását követően mintegy 54 ezer menekült rekedt Görögországban, múlt heti közlések pedig arról szóltak, hogy 10 500-an vesztegeltek Idomeninél. Kiricisz szerint az athéni kormány abban reménykedik, hogy az elkövetkező tíz napban legalább 4500 menedékkérőt szállíthatnak meglévő és újonnan épített menekülttáborokba.
Az uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központ, a hotspot lakói fogva tartásuk, Törökországba történő esetleges kitoloncolásuk és rossz életkörülményeik ellen kezdtek tüntetni Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter és Klaas Dijkhoff, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkárának keddi látogatása alatt.
A helyzet elfajult, és a tiltakozó migránsok vizespalackokkal, a kezük ügyébe kerülő különféle tárgyakkal dobálták meg Muzalaszt. Néhányan kukákat gyújtogattak, köveket vágtak a rendőrökhöz, és megpróbáltak kitörni a táborból. A biztonsági erők válaszul könnygázt vetettek be. Az összecsapásokban legalább tízen könnyebben megsebesültek.
Görögország szerdán összesen 49 migránst toloncolt ki Törökországba az EU-török megállapodás keretében, amely szerint a március 20. után érkezett migránsokat menedékkérelem hiányában Athén visszaküldheti a másik országba.
Eközben továbbra is mintegy 2680 menedékkérő tartózkodik a pireuszi kikötőben felállított hevenyészett táborban - jelentette internetes oldalán a Kathimerini című görög napilap szerdán.
Szerda hajnalban csak 27 társuk érkezett Pireuszba egy komp fedélzetén Híosz és Leszbosz szigetéről.
A görög hatóságok megígérték, hogy még a május 1-jei, nagy tömegeket vonzó ortodox húsvéti ünnep előtt felszámolják a migránsok sátortáborát az Athénhoz közeli kikötőben.
Kevés migráns érkezett Görögországba az elmúlt 24 órában
Csupán 62 migráns érkezett az elmúlt 24 órában Törökországból az égei-tengeri görög szigetekre - derült ki a menekültkérdéssel foglalkozó görög válságstáb szerdai közleményéből.
Ez azt jelenti, hogy továbbra is alacsony a bevándorlás szintje az utóbbi hónapok adataihoz képest. A görög válságstáb kedden 12, míg hétfőn 69 ember érkezéséről számolt be.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) információi szerint februárban naponta átlagosan még mintegy 2 ezren keltek át a török partokról az égei-tengeri görög szigetekre, míg márciusban ez a szám 870 körülire apadt.
A menekülthullám mértékének csökkenése az Európai Unió és Törökország között létrejött megállapodással áll összefüggésben, amelynek értelmében március 20-tól Ankara minden illegálisan Görögországba érkező, menekültstátuszra nem jogosult vagy azt nem is kérő migránst visszafogad, cserébe az EU minden visszaküldött szíriai állampolgár helyett törvényes úton befogad egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból.
A paktum értelmében eddig 374 embert utasítottak ki Görögországból. Kedden három hajó összesen 49 migránst szállított vissza Törökországba.