Külföld
Szertefoszlik a kurd álom, meghátráltak a törököktől
Váratlanul visszavonult területeiről az Ankara érdekeit sértő kisebbség, Washington hallgatólagosan beáldozta támogatottját
Újabb kilenc török tank lépett Szíria területére tegnap a délkelet-törökországi Karkamis városnál, miután előző nap török és amerikai támogatással a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) nevű, mérsékeltnek mondott ellenzéki csoport fegyveres alakulatai felszabadították a határ szemközti oldalán fekvő Dzserablúszt az Iszlám Állam ellenőrzése alól - közölte a CNN Türk török hírtelevízió helyszíni tudósítója. Médiaértesülések szerint eddig összesen mintegy harminc török tank tartózkodik szíriai területen.
Egy vezető török tisztségviselő elmondta: a harci gépek mellett munkagépek is átlépték a török-szír határt, amelyekre főként utak építéséhez van szükség, és a nap folyamán még többet küldhetnek Szíriába. Hozzátette: ha szükséges, lehet, hogy páncélos csapatszállító járműveket is vezényelnek a szemközti oldalra.
A szerdán megkezdett Eufráteszi Pajzs elnevezésű hadművelet célja a török kormány szerint a határ túloldalának megtisztítása a terrorszervezetektől, az Iszlám Államtól, valamint a szíriai kurd fegyveresektől, a Népvédelmi Egységektől (YPG), amelyek a közelmúltban átléptek az Eufrátesz folyó nyugati partjára, és ellenőrzésük alá vonták Membidzs városát. Az Anadolu tegnap John Kerry amerikai külügyminiszterre hivatkozva azt is jelentette, hogy az YPG már megkezdte a visszavonulást. Kerry a fejleményről telefonon értesítette Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert. A beszélgetés témája volt a tartós szíriai tűzszünet fenntartásának lehetősége is.
Az YPG hátrálása váratlan fordulat, hiszen Redur Halil, a fegyveres csoport szóvivője csütörtök hajnalban még arról beszélt, hogy „saját földjeink feladását senki nem kívánhatja tőlünk”. Halil egyúttal azzal vádolta Törökországot, hogy nem az Iszlám Állam, hanem a kurdok ellen indított hadműveletet - olvasható a Hürriyet című török napilap internetes oldalán.
Joe Biden amerikai alelnök szerdai ankarai látogatása alkalmával úgy nyilatkozott, hogy az YPG elveszti az Egyesült Államok támogatását, amennyiben nem vonul vissza az Eufrátesztől keletre fekvő területekre.
Kivonulhatnak a németek a koalícióból
A német hadsereg, a Bundeswehr megkezdte a felkészülést arra az esetre, ha Berlin és Ankara feszült viszonya miatt ki kell vonni Törökországból az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi koalíció műveleteiben részt vevő egységét - írta tegnap a Der Spiegel című magazin a hírportálján. A lap a Bundeswehrtől származó értesülésekre hivatkozva azt írta: a hadseregnél vizsgálják, hogy át lehet-e telepíteni Jordániába vagy Ciprusra a Törökország déli részén fekvő incirliki támaszponton állomásozó egységet. Az ügy háttere, hogy az ankarai vezetés nem engedélyezi a belépést a támaszpontra a német szövetségi parlament, a Bundestag képviselőinek, amióta a testület június elején népirtásnak minősítette az egykori Oszmán Birodalomban százegy éve elkezdett örményellenes mészárlásokat.
2 perces interjú: Wagner Péter, a Külügyi és Külgazdasági Intézet biztonságpolitikai szakértője
- Milyen stratégiai célok lehetnek Törökország szíriai intervenciója mögött?
- Mostanra már egyre nyilvánvalóbb, hogy a török beavatkozás elsődleges célja egy autonóm szíriai Kurdisztán létrehozásának megakadályozására irányuló végső kísérlet. A kurd csoportok ugyanis az elmúlt időszakban hatalmas területeket foglaltak el a polgárháborús ország északi részén. Miután megszerezték a stratégiai jelentőségű Manbidzs városát is, elindultak az utolsó kurd enklávé felé, hogy szárazföldi kapcsolatot létesítsenek vele, s egy effajta egység ellentétes a török érdekekkel.
- Ankara elsősorban mégis azt hangoztatja, hogy a beavatkozás elsődleges célpontja az Iszlám Állam.
- Ezen a területen Törökország nem határos a kurdokkal, csak a terrorszervezettel. Ahhoz tehát először az Iszlám Államot kell támadniuk a török csapatoknak, hogy eljussanak a kurdokhoz. Ankara a helyzethez képest elég sokáig várt a beavatkozással, bár tény, hogy többször óva intette a kurdokat a további terjeszkedéstől. Egyébként nem ez az első alkalom, hogy az Iszlám Államot célzó török támadások főként a kurdokra irányulnak, ezúttal azonban már az akció kezdetén közölték, hogy a hadműveletnek kettős célja van, mégpedig a dzsihadisták mellett a kurd erők visszaszorítása is.
- Milyen szerepe van ebben az Egyesült Államoknak?
- Washingtonnak ez nagyon kínos, hiszen a kurdok eddig az Egyesült Államok vezette koalíció légi támogatásával jutottak a jelenlegi pozíciójukba. Ugyanakkor a kurdok nem szövetségesei az Egyesült Államoknak, míg a törökök igen, tehát amikor választaniuk kellett, logikus lépést hoztak.