Washington szankciókkal sújtott orosz oligarchákat, vállalatokat és kormányzati tisztségviselőket a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozásra, a Krím bekebelezésére és a szíriai szerepvállalásra hivatkozva. A retorziókra reagálva Szergel Lavrov orosz külügyminiszter kijelentette: A nyugati országok ne számítsanak arra, hogy Oroszország halálos bűnöket vállal magára és bocsánatot kér értük. Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter hozzátette: Többlettámogatást fognak kapni az új amerikai szankciók által sújtott orosz állami vállalatok.
Washington szankciókkal sújtott orosz oligarchákat, vállalatokat és kormányzati tisztségviselőket a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamatba történt "káros" beavatkozásra, a Krím bekebelezésére és a szíriai szerepvállalásra hivatkozva.
Az amerikai pénzügyminisztérium által bejelentett büntető intézkedések hét oligarchát, tizenkét általuk tulajdonolt vagy ellenőrzött vállalatot, állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és tizenhét kormányzati tisztségviselőt érintenek.
"Az orosz kormányzat világszerte egy sor káros tevékenységet folytat, beleértve a Krím-félsziget változatlan bekebelezését és erőszak szítását Kelet-Ukrajnában, a saját polgárait bombázó Aszad-rezsim fegyverekkel történő támogatását, a nyugati demokráciák ellen irányuló felforgató tevékenységet és a számítógépes térben elkövetett kártékony tevékenységét" - olvasható a Steve Mnuchin pénzügyminiszter által aláírt közleményben.
Az érintett oligarchák között van például Oleg Gyeripaszka alumíniumipari mágnás, vagy Szulejman Kerimov képviselő és üzletember, akinek családjáé Oroszország legnagyobb aranykitermelő cége, a Polyus.
A szankciók - elemzők szerint - érzékenyen érinthetik az orosz gazdaság egyes ágazatait, elsősorban a pénzügyi és az energetikai szektorokat.
Washington március 15-én már hozott szankciókat Moszkva ellen, részben az amerikai elnökválasztási folyamatba történt állítólagos beavatkozásra, részben pedig Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya Dél-Angliában történt megmérgezésére hivatkozva, majd a Nagy-Britanniával való szolidaritás jegyében orosz diplomatákat utasított ki az Egyesült Államokból.
Lavrov: Oroszország nem vállal magára halálos bűnöket
A nyugati országok ne számítsanak arra, hogy Oroszország halálos bűnöket vállal magára és bocsánatot kér értük - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter
"Ha partnereink a jelenlegi helyzet beszüntetését ahhoz kötik, hogy Oroszország az összes halálos bűnt magára veszi és azt mondja: +mindenben és mindenhol én voltam a hibás, bocsássatok meg nekünk, bűnösöknek+, ha továbbra is tartja megát ez a számítás, az azt jelenti, hogy végképp kipusztultak ott az Oroszország-szakértők" - mondta az orosz média szerint Lavrov, aki a FÁK-országok külügyminiszterek tanácskozásán tartózkodik a fehérorosz fővárosban.
A The Times című brit napilapnak a brit hírszerzésre hivatkozó értesülésére reagálva, miszerint Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát megmérgező anyagot egy, a Szaratov megyei Sihani városban található katonai vegyi üzemben állították elő, Lavrov azt hangoztatta, hogy London "lázasan" igyekszik új indokokat találni "abszolút védhetetlen álláspontjának" alátámasztására.
Úgy vélekedett, hogy London álláspontja mindaddig "védhetetlen" marad, amíg "Nagy-Britannia nem egyezik bele abba, hogy őszintén, becsületesen, a vegyifegyver-tilalmi egyezmény előírásai szerint konzultáljon, vizsgálódjon és a lapjait mind kiterítse az asztalra, ne pedig a zsebében tartsa, mint a Litvinyenko-, Perepelickij- és Berezovszkij-ügy esetében".
Alekszandr Livinyenko egykori FSZB-tiszt, Alekszandr Perepelickij üzletember és Borisz Berezovszkij oligarcha, volt orosz kormányzati tisztségviselő Nagy-Britanniában halt meg, nem természetes halállal. Moszkva mindhárom esetben tagadja, hogy köze lett volna halálukhoz és Londont tartja felelősnek.
Lavrov hangsúlyozta, hogy Oroszország a három említett személy esetéből is tudja, "mennyit érnek" a brit állítások.
"Nem fogunk megbízni bennünk, szeretnénk ellenőrizni (állításaikat), de nem engedik" - mondta.
Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz-brit kettős ügynököt és lányát, a hozzá Oroszországból vendégségbe érkezett Julija Szkripalt március 4-én súlyos mérgezéses tünetekkel vitték az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában börtönbüntetésre ítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel Oroszországot gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított.
Az ügy miatt 28 ország utasított ki orosz diplomatákat, amire Moszkva azonos módon válaszolt.
Az amerikai szankciókkal sújtott állami cégek többlettámogatást kapnak
Többlettámogatást fognak kapni az új amerikai szankciók által sújtott orosz állami vállalatok - jelentette ki pénteken Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter.
Közölte, hogy a szankciós listán szereplő orosz vállalatokkal való együttműködést megtagadó cégekkel szemben büntetőintézkedéseket fognak bevezetni.
Az amerikai pénzügyminisztérium a nap folyamán korábban hét, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel állónak minősített orosz "oligarcha" és 17 orosz kormánytisztviselő ellen rendelt el szankciókat, a világszerte folytatott "káros tevékenységükre" hivatkozva. Az intézkedések tucatnyi, az érintett üzletemberek tulajdonában lévő vállalatot, valamint állami tulajdonban lévő fegyverkereskedelmi cégeket és egy bankot is érintenek. A büntetőintézkedések részeként befagyasztják az érintettek amerikai joghatóság alá eső vagyonát és megtiltják az amerikai állampolgároknak, hogy üzletet kössenek velük.
A fegyverexportot bonyolító Roszoboronoexport állami vállalat szóvivője közölte, hogy az új amerikai szankciók célja Oroszország kiszorítása a globális fegyverpiacról.
"Ez a tisztességtelen verseny legtisztább formában való megnyilvánulása" - mondta.
A feketelistára került Oleg Gyeripaszka tulajdonában lévő RuszAl alumíniumipari vállalat részvényei a szankciók bejelentése nyomán 12,2 százalékot estek.
A megbüntetendő tisztségviselők feketelistájára felvett személyek közül Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára közölte, hogy az érintettek meg fogják találni a módját a korlátozások ellensúlyozásának. Leszögezte: az új fejlemény nem jelenti azt, hogy Oroszország megszakítja kapcsolatait az Egyesült Államokkal.
Alekszej Gyumin, a fegyvergyártás egyik fellegvárának számító Tula megye kormányzója, Putyin elnök volt testőre, barátságtalan és kontraproduktív lépésnek minősítette a szankciókat. Konsztantyin Koszacsov, a parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke közölte: "Az újabb alaptalan, ellenséges és értelmetlen lépés újabb kísérlet arra, hogy a szankciókat a valódi stratégia hiányának és az Oroszország elleni fellépés legitimitásának igazolására használják fel." A szenátor szerint ez az út nem vezet sehová, mert ezzel az intézkedéssel Moszkvát nem lehet se megijeszteni, se legyőzni.
